Fotó: Senate TV
A képviselőház szombati szavazása után helyi idő szerint kedden széles kétpárti támogatással a washingtoni szenátus is elfogadta a régóta halogatott 95 milliárd dolláros csomagot, amely az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt amerikai katonai támogatásról szól.
2024. április 24., 08:042024. április 24., 08:04
A végső szavazás a CNN beszámolója szerint 79-18 arányban zajlott le. Tizenöt republikánus három demokrata ellenében a törvényjavaslat ellen szavazott. Negyvennyolc demokrata és 31 republikánus szavazott a törvényjavaslat mellett.
A jogszabály Joe Biden elnökhöz kerül aláírásra, aki közölte, hogy szerdán aláírja a csomagot. A törvény elfogadása jelentős győzelem az amerikai elnök, a kongresszusi demokraták és Mitch McConnell szenátusi konzervatív párti vezető számára, aki sokáig szorgalmazta, hogy Ukrajnának segélyt küldjenek, még akkor is, amikor pártjának jobbszárnya egyre jobban ódzkodott a Kijevnek nyújtott támogatástól.
Közvetlenül a végső elfogadás előtt Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője azzal kezdte rövid beszédét, hogy „végre, végre, végre”.
„Ma este Vlagyimir Putyin bánja meg azt a napot, amikor megkérdőjelezte az amerikai elszántságot” – mondta.
A csomag négy olyan törvényjavaslatot köt össze, amelyekről a képviselőház szombati ülésén külön-külön szavazott, és amelyek
Az amerikai katonai segélyek első tételét a végleges jóváhagyás után „hamarabb fogják Ukrajnának eljuttatni, mint azt bárki lehetségesnek tartja” – mondta Bill Keating, Massachusetts állam demokrata párti kongresszusi képviselője hétfőn Kijevben.
Az első három törvényjavaslat nagyon hasonlít ahhoz a csomaghoz, amelyet a szenátus az év elején fogadott el, és amelyet Mike Johnson képviselőházi elnök eredetileg nem volt hajlandó a Ház elé terjeszteni.
A negyedik törvényjavaslat növeli az orosz eszközökkel szembeni szankciókat, és olyan megfogalmazást tartalmaz, amely a TikTok betiltásához vezethet az Egyesült Államokban. A kínai ByteDance anyavállalatnak nagyjából kilenc hónapot ad arra, hogy eladja a TikTokot, különben az alkalmazást kitiltják az amerikai alkalmazásboltokból.
Biden írásos nyilatkozatban üdvözölte a jogszabály szenátusi elfogadását.
– mondta Biden.
„Sürgős szükség van rá: Ukrajnának, amely Oroszország kérlelhetetlen bombázásával néz szembe; Izraelnek, amely most szembesült az Iránból érkező példátlan támadásokkal; a menekülteknek és azoknak, akiket világszerte konfliktusok és természeti katasztrófák érintenek, többek között Gázában, Szudánban és Haitin; valamint a biztonságra és stabilitásra törekvő partnereinknek az Indo-csendes-óceáni térségben” – szögezte le Biden.
Az elnök köszönetet mondott Schumernek, McConnellnek és a törvényjavaslatot megszavazó törvényhozók kétpárti csoportjának is.
– mondta Biden.
A képviselőház azután vette napirendre a jogszabályt, hogy Johnson szembeszállt pártja konzervatívjaival, akik ellenezték az Ukrajnának küldött segélyt, és azzal fenyegetőztek, hogy leváltják őt a kérdés kezelése miatt. A törvényt végül széles kétpárti többséggel fogadta el az alsóház.
Az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott támogatás megrekedt, miután
Donald Trump volt elnök azonban a végső megállapodás ellenzését szorgalmazta, és a republikánusok végül elvetették azt.
Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.
McConnell, aki következetesen ellentétben állt pártjával Ukrajna támogatásával kapcsolatban, a keddi szavazást „rég esedékesnek” és „embert próbálónak” nevezte, és leszögezte: „nem szabad elbuknunk”.
„Hálás vagyok az Egyesült Államok szenátusának, amiért ma jóváhagyta az Ukrajnának nyújtott létfontosságú segélyt” – írta kedden az X-en közzétett bejegyzésében.
A jogszabály jelzi az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a segély megerősíti az ország védelmi és katonai képességeit a harctéren.
„Ez a szavazás megerősíti Amerika szerepét a demokrácia világítótornyaként és a szabad világ vezetőjeként” – mondta. „Ukrajna nagy hatótávolságú képességei, tüzérsége és légvédelme kritikus eszközök az igazságos béke mielőbbi helyreállításához” – tette hozzá az ukrán elnök.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!