
Óvatosság. Macron szerint Franciaország nem küld csapatokat Ukrajnába
Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába – jelentette ki Emmanuel Macron államfő a Le Parisien című napilap honlapján kedd este megjelent interjúban.
2025. február 19., 08:282025. február 19., 08:28
„Franciaország nem készül arra, hogy harcoló szárazföldi csapatokat küldjön egy konfliktusba, a frontra”
– fogalmazott Macron.
A Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciák megoldásai között szerepelne ugyanakkor – a Moszkvával kötendő esetleges békemegállapodás részeként – „szakértők, vagy akár csapatok küldése korlátozott számban, minden konfliktusövezeten kívülre, hogy támogassák az ukránokat, és szolidaritást tanúsítsanak. Ezen gondolkodunk a britekkel” – mondta a francia elnök.

Az ukrajnai helyzettel és az európai biztonsággal kapcsolatos újabb tanácskozást tartanak szerdán Párizsban – számolt be kedden a Reuters, amely szerint ezen a megbeszélésen Románia is képviseltetni fogja magát.
Emlékeztetett arra, hogy egy másik lehetőség lehetne Ukrajna NATO-tagsága, amelyről viszont Oroszország hallani sem akar, és amit Donald Trump amerikai elnök már a tárgyalások előtt is kizárt – hangsúlyozta Macron.
A francia elnök bejelentette, hogy szerdán újabb találkozót szervez Párizsban „több európai és Európán kívüli állam” részvételével Ukrajnáról – azzal a céllal, hogy a hét végéig mind a 27 uniós országgal találkozzon –, a hétfői találkozót követően, amelyen nyolc vezető európai ország – Franciaország mellett Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia –, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői vettek részt.
Az elnöki hivatal egyelőre nem közölte, hogy a szerdai újabb találkozónak mi lesz a tárgya, és kik vesznek rajta részt, de a Le Monde című napilap úgy értesült diplomáciai forrásokból, hogy a meghívottak között van Norvégia, Kanada, Csehország, Görögország, Finnország, Románia, Svédország, Belgium és a balti államok.

Négy alapelvben állapodott meg az Egyesült Államok és Oroszország az ukrajnai háború kapcsán Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalásokon. Eközben Moszkva bejelentette: Vlagyimir Putyin kész tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel.
Bár a Donald Trump és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin közötti párbeszéd múlt heti újrafelvétele több európai vezetőt megdöbbentett, és nem vették jó néven, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások várhatóan európai részvétel nélkül folynak majd, Emmanuel Macron elsősorban ennek a pozitív oldalát emelte ki.
A francia elnök szerint Donald Trump „hasznos párbeszédet indíthat újra” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Oroszország birodalmi, imperialista jellegű háborút folytat Ukrajna ellen, amelynek a jövője ezért azon múlik, hogy egy esetleges békemegállapodásban milyen biztonsági garanciákat kap – jelentette ki a Krónikának Bendarzsevszkij Anton elemző.
Emmanuel Macron megítélése szerint „Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent az európaiakra, tekintettel a különböző területeken folytatott tevékenységeire”.
Miközben az oroszok és az amerikaiak Rijádban megállapodtak abban, hogy tárgyalókat neveznek ki az ukrajnai háború ügyében, a francia elnök telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal.
Elmondása szerint emlékeztette az amerikai elnököt arra, hogy „mindenkinek az az aggodalma, hogy egy egyszerű tűzszünet semmiképpen sem oldaná meg a konfliktust”.

Ukrajna NATO-tagsága elfogadhatatlan Oroszország számára – jelentette ki az orosz külügyminisztérium kedden annak kapcsán, hogy Szaúd-Arábiában találkozik Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
„A közelmúlt történelme számunkra bebizonyította, hogy amikor csak tűzszünet van, azt Oroszország nem tartja tiszteletben”
– jelenetette ki a francia elnök.
Véleménye szerint az európai szövetségeseknek képesnek kell lenniük arra, hogy álláspontjukat képviseljék, és hogy „megoldásokkal szolgáljanak” arra, hogy milyen „biztonsági garanciákat” tudnak nyújtani az ukránok védelmére.

A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
szóljon hozzá!