
Óvatosság. Macron szerint Franciaország nem küld csapatokat Ukrajnába
Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába – jelentette ki Emmanuel Macron államfő a Le Parisien című napilap honlapján kedd este megjelent interjúban.
2025. február 19., 08:282025. február 19., 08:28
„Franciaország nem készül arra, hogy harcoló szárazföldi csapatokat küldjön egy konfliktusba, a frontra”
– fogalmazott Macron.
A Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciák megoldásai között szerepelne ugyanakkor – a Moszkvával kötendő esetleges békemegállapodás részeként – „szakértők, vagy akár csapatok küldése korlátozott számban, minden konfliktusövezeten kívülre, hogy támogassák az ukránokat, és szolidaritást tanúsítsanak. Ezen gondolkodunk a britekkel” – mondta a francia elnök.

Az ukrajnai helyzettel és az európai biztonsággal kapcsolatos újabb tanácskozást tartanak szerdán Párizsban – számolt be kedden a Reuters, amely szerint ezen a megbeszélésen Románia is képviseltetni fogja magát.
Emlékeztetett arra, hogy egy másik lehetőség lehetne Ukrajna NATO-tagsága, amelyről viszont Oroszország hallani sem akar, és amit Donald Trump amerikai elnök már a tárgyalások előtt is kizárt – hangsúlyozta Macron.
A francia elnök bejelentette, hogy szerdán újabb találkozót szervez Párizsban „több európai és Európán kívüli állam” részvételével Ukrajnáról – azzal a céllal, hogy a hét végéig mind a 27 uniós országgal találkozzon –, a hétfői találkozót követően, amelyen nyolc vezető európai ország – Franciaország mellett Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia –, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői vettek részt.
Az elnöki hivatal egyelőre nem közölte, hogy a szerdai újabb találkozónak mi lesz a tárgya, és kik vesznek rajta részt, de a Le Monde című napilap úgy értesült diplomáciai forrásokból, hogy a meghívottak között van Norvégia, Kanada, Csehország, Görögország, Finnország, Románia, Svédország, Belgium és a balti államok.

Négy alapelvben állapodott meg az Egyesült Államok és Oroszország az ukrajnai háború kapcsán Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalásokon. Eközben Moszkva bejelentette: Vlagyimir Putyin kész tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel.
Bár a Donald Trump és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin közötti párbeszéd múlt heti újrafelvétele több európai vezetőt megdöbbentett, és nem vették jó néven, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások várhatóan európai részvétel nélkül folynak majd, Emmanuel Macron elsősorban ennek a pozitív oldalát emelte ki.
A francia elnök szerint Donald Trump „hasznos párbeszédet indíthat újra” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Oroszország birodalmi, imperialista jellegű háborút folytat Ukrajna ellen, amelynek a jövője ezért azon múlik, hogy egy esetleges békemegállapodásban milyen biztonsági garanciákat kap – jelentette ki a Krónikának Bendarzsevszkij Anton elemző.
Emmanuel Macron megítélése szerint „Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent az európaiakra, tekintettel a különböző területeken folytatott tevékenységeire”.
Miközben az oroszok és az amerikaiak Rijádban megállapodtak abban, hogy tárgyalókat neveznek ki az ukrajnai háború ügyében, a francia elnök telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal.
Elmondása szerint emlékeztette az amerikai elnököt arra, hogy „mindenkinek az az aggodalma, hogy egy egyszerű tűzszünet semmiképpen sem oldaná meg a konfliktust”.

Ukrajna NATO-tagsága elfogadhatatlan Oroszország számára – jelentette ki az orosz külügyminisztérium kedden annak kapcsán, hogy Szaúd-Arábiában találkozik Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
„A közelmúlt történelme számunkra bebizonyította, hogy amikor csak tűzszünet van, azt Oroszország nem tartja tiszteletben”
– jelenetette ki a francia elnök.
Véleménye szerint az európai szövetségeseknek képesnek kell lenniük arra, hogy álláspontjukat képviseljék, és hogy „megoldásokkal szolgáljanak” arra, hogy milyen „biztonsági garanciákat” tudnak nyújtani az ukránok védelmére.

A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!