Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
2024. április 17., 11:042024. április 17., 11:04
Az európai polgárok 60 százaléka mondta azt, hogy érdeklődik a júniusi választások iránt (+3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +11 százalékpont 2019 február-márciusához képest). 71 százalékuk válaszolta azt, hogy valószínűleg szavazni fog (7-10-es szint egy 1-10-es skálán), ami +3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +10 százalékpont 2019 február-márciusához képest.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tudatában vannak a választások fontosságának a jelenlegi geopolitikai helyzetben, tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy a szavazás most még fontosabb, mint korábban.
Ami a romániai válaszadókat illeti, 60 százalékuk mondta azt, hogy a júniusi választások érdeklik őket – ugyanannyi, mint 2023 őszén, és 11 százalékponttal több, mint 2019 februárjában/márciusában.
(a 2019-es választások előtt 55 százalék volt ez az arány), és 68 százalékuk mondta azt, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben még fontosabb a szavazás.
Az európai polgárok azt szeretnék, ha a választási kampány során a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék) és a közegészségügy támogatása (32 százalék) lenne a fő téma. A gazdaság és a munkahelyteremtés támogatása, valamint az EU védelme és biztonsága a harmadik helyen áll az európaiak körében (31 százalék).
Az európai polgárok a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az EU védelmének és biztonságának, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának fényében. Az EU védelmét és biztonságát most kilenc országban említik választási kampányprioritásként, a legmagasabb eredményeket Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék) érték el.
A jövőre nézve az uniós polgárok szintén a védelmet és a biztonságot (37 százalék) jelölték meg az EU világban elfoglalt pozíciójának megerősítését célzó legfontosabb prioritásként, amelyet az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/agrárgazdaság (mindkettő 30 százalék) követnek.
Változó kép. Az EU megítélése tagállamonként eltér, van ahol pozitívabb, van, ahol negatívabb
Fotó: Eurobarométer
Míg tízből négy európai polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 százalék szerint nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent. Országokra lebontva 15 országban a polgárok többsége úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék gondolja így. Eközben a szlovén és a cseh állampolgárok inkább azt látják, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).
Az uniós polgárok közel háromnegyede (73 százalék, +3 százalékpont 2023 őszéhez képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életére, egyötödük (20 százalék) szerint egyenesen „nagyon nagy” hatással. A román állampolgárok 65 százaléka válaszolta, hogy az uniós intézkedések hatással vannak az életére. Emellett az európaiak túlnyomó többsége (71 százalék) szerint országa számára előnyös az uniós tagság (71 százalék). A román állampolgárok körében 65 százalék azok aránya, akik szerint az ország számára előnyös az uniós tagság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!