Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
2024. április 17., 11:042024. április 17., 11:04
Az európai polgárok 60 százaléka mondta azt, hogy érdeklődik a júniusi választások iránt (+3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +11 százalékpont 2019 február-márciusához képest). 71 százalékuk válaszolta azt, hogy valószínűleg szavazni fog (7-10-es szint egy 1-10-es skálán), ami +3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +10 százalékpont 2019 február-márciusához képest.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tudatában vannak a választások fontosságának a jelenlegi geopolitikai helyzetben, tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy a szavazás most még fontosabb, mint korábban.
Ami a romániai válaszadókat illeti, 60 százalékuk mondta azt, hogy a júniusi választások érdeklik őket – ugyanannyi, mint 2023 őszén, és 11 százalékponttal több, mint 2019 februárjában/márciusában.
(a 2019-es választások előtt 55 százalék volt ez az arány), és 68 százalékuk mondta azt, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben még fontosabb a szavazás.
Az európai polgárok azt szeretnék, ha a választási kampány során a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék) és a közegészségügy támogatása (32 százalék) lenne a fő téma. A gazdaság és a munkahelyteremtés támogatása, valamint az EU védelme és biztonsága a harmadik helyen áll az európaiak körében (31 százalék).
Az európai polgárok a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az EU védelmének és biztonságának, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának fényében. Az EU védelmét és biztonságát most kilenc országban említik választási kampányprioritásként, a legmagasabb eredményeket Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék) érték el.
A jövőre nézve az uniós polgárok szintén a védelmet és a biztonságot (37 százalék) jelölték meg az EU világban elfoglalt pozíciójának megerősítését célzó legfontosabb prioritásként, amelyet az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/agrárgazdaság (mindkettő 30 százalék) követnek.
Változó kép. Az EU megítélése tagállamonként eltér, van ahol pozitívabb, van, ahol negatívabb
Fotó: Eurobarométer
Míg tízből négy európai polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 százalék szerint nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent. Országokra lebontva 15 országban a polgárok többsége úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék gondolja így. Eközben a szlovén és a cseh állampolgárok inkább azt látják, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).
Az uniós polgárok közel háromnegyede (73 százalék, +3 százalékpont 2023 őszéhez képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életére, egyötödük (20 százalék) szerint egyenesen „nagyon nagy” hatással. A román állampolgárok 65 százaléka válaszolta, hogy az uniós intézkedések hatással vannak az életére. Emellett az európaiak túlnyomó többsége (71 százalék) szerint országa számára előnyös az uniós tagság (71 százalék). A román állampolgárok körében 65 százalék azok aránya, akik szerint az ország számára előnyös az uniós tagság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!