Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonái kiküldését Ukrajnába - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő abban az interjúban, amelyet a Právo című baloldali lapnak adott keddi hivatalos csehországi látogatása előtt Párizsban.
2024. március 05., 07:562024. március 05., 07:56
Emmanuel Macron azokra a nemzetközi nyilatkozatokra reagált, amelyekben európai politikusok a múlt hétfőn megtartott párizsi támogatói konferencián elhangzott szavait kommentálták.
„Nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta egy hete újságíróknak a francia elnök.
„Egy, a katonák kiküldését firtató kérdésre válaszolva mondtam, hogy semmi sincs kizárva” – fogalmazott a politikus az interjúban, amelyből a Novinky.cz hírportál idézett.
– magyarázta kijelentését Emmanuel Macron.
„Másfelől mindig világosan megfogalmaztam a kereteket: nem vagyunk háborúban az orosz nemzettel, és elutasítjuk, hogy elfogadjuk a feszültség növelésének logikáját” – mutatott rá a francia elnök.

Az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni, de továbbra is gondosan figyeli a helyzetet – közölte csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Emmanuel Macron szerint a párizsi támogatási konferencia hasznos volt, és egyetértés volt öt olyan témában, amelyben a résztvevő országok fokozni kívánják tevékenységüket. Ezek: a kibertámadások elleni védekezés, hadifelszerelések közös gyártása Ukrajna területén, az Ukrajna elleni orosz támadás által leginkább veszélyeztetett országok védelme, Ukrajna védelmének megerősítése az ukrán-fehérorosz határon, valamint Ukrajna területének későbbi aknamentesítése.
A francia elnök kedden néhány órás hivatalos látogatást tesz Csehországban, ahol egyebek között Petr Pavel cseh államfővel, illetve Petr Fiala miniszterelnökkel folytat tárgyalásokat.

Magyarország és Spanyolország sem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával.
Közben hétfőn
„Idegen államok hírszerző szolgálatai – Ukrajna, Lengyelország hírszerzései – a mi állampolgárainkat használják bűncselekmények elkövetésére a Fehérorosz Köztársaság és jórészt az Oroszországi Föderáció területén is. Azokat a személyeket, akiket sikerül rávenniük bűncselekmények elkövetésére, az internet segítségével találják meg” – mondta a belügyi tisztségviselő az SZTV fehérorosz televízió műsorában.
Mint mondta, a toborzást végzők meghatározott feladatokkal látják el ezeket az embereket, ami többnyire a létfontosságú infrastruktúra – így például vállalatok és vasútvonalak – elleni támadásokat jelenti.
Az ukrán hadsereg szerint sikerült magakasztani az orosz offenzívát
Az ukrán erők megakasztották az orosz előrenyomulást a nemrég elfoglalt Avgyijivkától nyugatra fekvő egyes területeken – jelentette március 4-én Dmitro Lhovij, az ukrán Tavrija csoport szóvivője.
Az ukrán hadseregnek sikerült stabilizálni a helyzetet és lelassítani az orosz előrenyomulást az Avgyijivkától nyugatra fekvő Novoszelivka, Berdics, Tonenke, Pervomajszke és Nevelszke falvak közelében – mondta Lihovij az országos televízióban.
Oroszország ellenőrzi Berdics és Tonenke egyes részeit, de „a védelmi erők teszik a dolgukat, jelentős veszteségeket okozva az ellenségnek” – tette hozzá.
Moszkva megerősíti csapatait, hogy elfoglalja a Marjinka melletti Novomihajlivkát, amely a front egyik legforróbb területévé vált – mondta Lihovij a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádiónak.
„Ott naponta több támadás történik, mint az Avgyijivka szektorban. Tegnap például 20 (támadás) volt az avgyijivkai szektorban, és 30 támadás Novomihajlovkában és annak peremén”.
Az orosz csapatok a megszállt Bahmutól nyugatra fekvő Csasziv Jar város közelében is összpontosítják erőfeszítéseiket.

Nem szolgálná a Nyugat érdekeit, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – figyelmeztetett kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentésére.

Nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése – mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn, miután Párizsban egy konferencia házigazdája volt, amelyen európai vezetők vitatták meg a kilátásokat.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!