
Orbán Anita a határon túli magyarok jogairól is beszélt a bizottsági meghallgatáson
Fotó: MTI/Purger Tamás
A határon túli magyar közösségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása – az uniós és nemzetközi joggal összhangban – a kiegyensúlyozott és eredményes kétoldalú kapcsolatok alapvető feltétele – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán, az Országgyűlés külügyi bizottsága hétfői ülésén. Leszögezte ugyanakkor: a magyar külpolitikát nem pártérdek vagy egy harmadik ország érdeke vezérli majd, hanem a szuverén Magyarország érdeke.
2026. május 11., 16:482026. május 11., 16:48
A Tisza politikusa közölte: céljuk a vitás ügyek rendezése valamennyi relációban, mindeközben pedig a valódi magyar érdekek következetes és kiszámítható képviselete.
Orbán Anita hangsúlyozta: a kiszámítható, megbízható és együttműködő partneri szerep megerősítése a cél, erre kaptak felhatalmazást a választóktól. Nagy hangsúlyt helyeznek az együttműködésre, ugyanakkor az ország érdekeiért határozottan, konstruktív módon kiállnak – jelentette ki.
Kifejtette: nemzeti értékeinket és érdekeinket saját szuverenitásunk megőrzésével a leghatékonyabban európai együttműködésben tudjuk érvényesíteni. A Tisza a választáson hatalmas többségű felhatalmazást kapott a magyaroktól, akik Európát választották a keleti irányú külpolitika helyett, ezért Magyarország Európát helyezi a középpontba, a nyugati szövetségrendszeren belül érvényesíti érdekeit – magyarázta.
Beszámolt róla, hogy erős diplomáciai kart építenek, a külgazdaságot leválasztják a Külügyminisztériumról, új külügyi stratégiát alkotnak, a Magyar Külügyi Intézet visszakerül a tárcához, ahogy az Információs Hivatal is.

A magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán.
Orbán Anita azt mondta: kiemelt feladat lesz a hozzáférés biztosítása az uniós forrásokhoz. Magyarország ismét együttműködő partner lesz az Európai Unióban, emellett pedig a transzatlanti kapcsolatok továbbra is meghatározók maradnak – vélte. Közölte: Magyarország érdeke egy erősebb, biztonsági kérdésekben jobban koordináló Európa, amely képes hatékonyan együttműködni az Egyesült Államokkal. A változó nemzetközi környezetben a stabil szövetségi rendszerek fenntartása elsődleges prioritás Magyarország számára – mutatott rá.
Oroszország regionális szerepe miatt fontos partner marad, ugyanakkor a vele fenntartott kapcsolat nem alapulhat egyoldalú függőségen – mondta.
Kijelentette: Oroszország vonatkozásában Magyarország a jövőben két szuverén állam közötti, kölcsönös érdekeken alapuló, transzparens kapcsolatrendszer kialakítására törekszik.

A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A V4-es együttműködés kulcseleme a magyar–lengyel kapcsolatok rendezése, ezért a miniszterelnök első útja már a jövő héten Varsóba vezet – tette hozzá. Kitért rá:
– mondta.
Szlovákiával kapcsolatban közölte: nem lehet egy olyan országgal elmélyíteni a kapcsolatokat, ahol a kollektív bűnösség alapján ítélik meg a magyar kisebbséget. Ez nemcsak a jószomszédi kapcsolatokat zárja ki, hanem teljesen szembemegy az uniós joggal és értékekkel, valamint az alapvető univerzális emberi jogokkal – mutatott rá.
A bizottság végül 6 igen szavazattal – 3 tartózkodás mellett – támogatta Orbán Anita kinevezését külügyminiszterré.

Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.

A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
szóljon hozzá!