Hirdetés

A Hamász terrorszervezet továbbra is Izrael gázai kivonulásához kötné a túszok szabadon engedését

•  Fotó: UNRWA/Facebook

Fotó: UNRWA/Facebook

Nem kerülhet sor „fogolycserére” a tartós tűzszünet és a teljes izraeli kivonulás előtt – jelentette ki a Hamász palesztin terrorszervezet válaszul az egyiptomi és katari közvetítők javaslataira.

Balogh Levente

2024. március 06., 09:302024. március 06., 09:30

„Népünk biztonságát és védelmét csak egy állandó tűzszünet, az agresszió befejezése, [Izrael] kivonulása a Gázai övezet minden centiméteréről szavatolhatja... és a Gázai övezetben élő népünknek nyújtott segélyek bejuttatása a legfontosabb prioritásunk” – mondta a Hamász magas rangú vezetője, Oszama Hamdan egy bejrúti sajtótájékoztatón.

Idézet
Bármilyen fogolycserére csak mindezek befejezése után kerülhet sor”

– szögezte le.

Hirdetés

A CNN szerint a tárgyalófelek versenyt futnak egy olyan megállapodásért, amely a harcok szünetelését a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásával párosítaná a muzulmánok szent hónapja, a ramadán előtt. Az, hogy ez a határidő tartható-e, továbbra is bizonytalan. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban kizárta a katonai hadjárat leállítását a Hamász teljes megsemmisítése előtt.

Hamdan kedden azzal is vádolta Izraelt, hogy húzza az időt, és figyelmeztetett, hogy a tárgyalások nem lesznek „nyílt kimenetelűek”, mivel Izrael folytatja offenzíváját Gázában.

Idézet
Megerősítettük a tűzszünetre vonatkozó feltételeinket: teljes kivonulás, a kitelepítettek visszatérése az általuk elhagyott területekre, különösen északon, valamint elegendő segély, segély és újjáépítés biztosítása”

– mondta.

A Reuters és az Al Jazeera a múlt héten arról számolt be, hogy a Hamász felülvizsgálja a nagyjából hat hétig tartó kezdeti tűzszünetre vonatkozó javaslattervezetet, amelynek során 40 izraeli túszt cserélnének ki 400 palesztin fogolyért.

Hamdan válasza néhány órával azután hangzott el, hogy

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy egy esetleges tűzszünet „a Hamász kezében van”, amikor a hagerstowni repülőtéren felszállt az elnöki különgépre.

Biden azt mondta, hogy „az izraeliek együttműködtek”, és hogy a tűzszünetre szükség van.

Az asztalon lévő megállapodást „racionális ajánlatnak” nevezte, és azt mondta, hogy az izraeliek beleegyeztek.

„Meg kell néznünk, mit tesz a Hamász” – mondta.

A Biden-kormányzat versenyt fut az idővel, hogy még a várhatóan március 10-én kezdődő ramadán előtt tűzszünetet kössön, mivel attól tart, hogy Izrael bármilyen agresszív katonai lépése a muzulmán szent hónap alatt csak tovább fokozná a feszültséget az egész térségben.

Biden kedden azt mondta, hogy ha nem születik megállapodás a ramadánig, a helyzet Izraelben és különösen Jeruzsálemben „nagyon, nagyon veszélyes” lesz.

Vasárnap óta zajlanak a tárgyalások az egyiptomi fővárosban, Kairóban, hogy egyezségről tárgyaljanak, de Izrael nem küldött delegációt – mondta egy izraeli tisztviselő a CNN-nek –, annak ellenére, hogy egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá, hogy véget vessen az ellenségeskedéseknek és lehetővé tegye a sürgős humanitárius segélyek bejuttatását a Gázai övezetbe.

Egy izraeli tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a döntés hátterében az állt, hogy

a Hamász nem válaszolt két izraeli követelésre: a túszok listájára, amelyből kiderül, hogy kik élnek és kik haltak meg; valamint a túszokért cserébe az izraeli börtönökből szabadon engedendő palesztin foglyok arányának megerősítésére.

Amikor Bident Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel való kapcsolatáról kérdezték, azt mondta, hogy az „olyan, mint mindig is volt”. Megismételte azt a kijelentését, hogy „nincs mentség” arra, hogy Izrael nem enged több segélyt Gázába.

Az Egyesült Államok egyre határozottabban emeli fel szavát a gázai humanitárius katasztrófa miatt, miután a régióban az ENSZ figyelmeztetése szerint több százezer ember áll az éhínség szélén, és az Egyesült Államok szövetségese, Izrael továbbra is akadályozza a segélyszállítmányok nagy részét.

Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő közölte:

Antony Blinken amerikai külügyminiszter „meglehetősen egyenesen és őszintén” beszélt a gázai humanitárius válságról a Beni Ganc izraeli hadügyminiszterrel folytatott megbeszélésén.

Blinken azt is szorgalmazta, hogy Izrael nyisson meg egy másik átkelőt a humanitárius segélyek Gázába való bejutása érdekében – tette hozzá Miller.

Ganc, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai riválisa az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol a Biden-kormány vezető tisztségviselőit látogatja meg, bár egy izraeli tisztviselő azt mondta, hogy Ganc nem képviseli hivatalosan Izraelt.

Blinken és Ganc beszélt a jelenlegi tárgyalásokról is, amelyek célja, hogy a Hamászt rávegyék a túszok szabadon bocsátására „egy hathetes tűzszünetért cserébe”

– mondta Miller a sajtótájékoztatón.

„Az ideiglenes tűzszünet biztosítására és az összes túsz szabadon bocsátásának elérésére irányuló tárgyalások folyamatban vannak, és továbbra is nyomást fogunk gyakorolni a megállapodás elérése érdekében” – tette hozzá.

Közben kedden Nadzsib Mikáti, Libanon ügyvivő miniszterelnöke közölte:

a jövő héten kezdődő ramadán muszlim böjti hónap alatt indulnak meg a libanoni-izraeli határtérségben zajló ellenségeskedések lezárásáról szóló tárgyalások.

Szinte napi rendszerességű összetűzések zajlanak az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah síita milícia között párhuzamosan az október 7-én kitört gázai övezeti háborúval.

Mikáti az adzs-Dzsadíd helyi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a Hezbollahhoz közel álló Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke tanulmányozza Amos Hochsteinnek, az amerikai elnök különmegbízottjának hétfői bejrúti látogatása során szóban előterjesztett javaslatát.

Mikáti szerint a javaslat lényegében az ENSZ Biztonsági Tanács 1701-es számú határozata teljes körű végrehajtására összpontosított, amely dokumentum lezárta a Hezbollah és Izrael 2006-ban vívott háborúját. A határozat a nem állami fegyveres szereplők kivonását irányozta elő Libanon déli részéről, valamint a libanoni hadsereg 15 ezer fős kontingensének odatelepítését.

Libanon azzal vádolta Izraelt, hogy legalább 30 ezer alkalommal megsértette a határozatot.

Mikáti hozzátette, hogy az elkövetkezendő 48 órában szeretne szót váltani Hochsteinnel a javaslatról, különös tekintettel Izrael ezzel kapcsolatos álláspontjára. Hochstein Bejrútból Tel-Avivba utazott tovább.

A libanoni kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy a javaslatban szereplő rendelkezések végrehajtására vonatkozó ütemterv „rugalmas”.

A libanoni NNA hírügynökség kedden este számolt be arról, hogy legalább hárman életüket vesztették egy izraeli támadásban a dél-libanoni Hula faluban. A beszámoló szerint egy házaspárról és 25 éves fiúkról van szó. A csapás azt követően történt, hogy a Hezbollah az izraeli hadsereg állásait támadta a Sebaa-farmok térségében.

Az izraeli hadsereg állítása szerint a Hezbollah rakétakilövő állásait támadták Hulában.

Hamász-alagutat temetett be az izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette kedden, hogy teljesen betemette a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet eddig megtalált leghosszabb alagútját a Gázai övezetben.
Ezt a négy kilométer hosszú alagutat már decemberben megtalálták az övezet északi és középső része alatt, azóta átvizsgálták, majd fokozatosan megsemmisítették. A föld alatti járat kapcsolódott a Gázai övezeti teljes alagútrendszerhez. Egyes helyeken ötven méter mélyen húzódott.
Felszámolásához az IDF mérnökei egyes részeit felrobbantották, más részein pedig betont pumpáltak a vágatokba.
Az alagút elég széles volt járművek közlekedésére is, és a katonai szakértők szerint elsősorban a csapatok gyors mozgatására és támadásra tervezték, noha nem húzódott át izraeli területre. A vége négyszáz méterre volt az erezi átkelőtől, amelyen keresztül a gázaiak legálisan átjuthattak Izraelbe.
A hadsereg értesülése szerint az alagutak építését Muhammad Szinuár, a Hamász déli egységeinek parancsnoka, a Hamász gázai vezetőjének, Jahíjje Szinuárnak a testvére irányította.
Az IDF szóvivőjének közlése szerint az elmúlt napban az izraeli katonák folytatták az iszlamista fegyveresek elleni rajtaütéseket és támadásokat az övezet déli részén, Hán-Júnisz területén, és annak északi részén, Bét Hanún városnál.
Jordánia közölte, hogy a gázaiak segélyezésére az eddigi legnagyobb élelmiszerszállítmányt juttatta célba légi úton, együttműködésben az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Egyiptommal.
Az övezet északi részébe élelmet juttató akcióban a jordániai hadsereg három repülőgépe, valamint három amerikai, egy egyiptomi és egy francia repülőgép vett részt, és ezekről kis ejtőernyőkkel eresztették le a segélycsomagokat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 27., péntek

Újabb válsággóc: Pakisztán bombázni kezdte Afganisztánt

Pakisztán péntek hajnalban légicsapásokat hajtott végre afgán területek ellen, robbanásokat jelentettek Kabulból is.

Újabb válsággóc: Pakisztán bombázni kezdte Afganisztánt
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Zelenszkij szerint újabb háromoldalú találkozó jöhet az ukrajnai fegyverszünet ügyében

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön bejelentette, hogy beszélt Steve Witkoff amerikai megbízottal és Donald Trump elnök vejével, Jared Kushnerrel a genfi ​​béketárgyalásokat követően.

Zelenszkij szerint újabb háromoldalú találkozó jöhet az ukrajnai fegyverszünet ügyében
2026. február 26., csütörtök

Von der Leyen értékeli Bolojan deficitcsökkentő törekvéseit

Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

Von der Leyen értékeli Bolojan deficitcsökkentő törekvéseit
2026. február 26., csütörtök

Több mint 450 drónnal és rakétával támadta Ukrajnát Oroszország

Az orosz hadsereg összesen 39, különböző típusú rakétával és 420 drónnal támadott ukrajnai energetikai és infrastrukturális létesítményeket csütörtökre virradóra, a célpontok csaknem 90 százalékát megsemmisítette a légvédelem.

Több mint 450 drónnal és rakétával támadta Ukrajnát Oroszország
Hirdetés
2026. február 26., csütörtök

Vance szerint Washington tovább közvetít az ukrajnai béke érdekében

Az Egyesült Államok jelenleg az ukrajnai béke érdekében tett lépések folytatásában érdekelt, és ezért tovább folytatja a közvetítést a két háborúban álló fél között – jelentette ki J.D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke szerdán.

Vance szerint Washington tovább közvetít az ukrajnai béke érdekében
2026. február 25., szerda

Svájc kárpótlást fizet a crans-montanai tűzvész áldozatai hozzátartozóinak

A svájci szövetségi kormány szerdán bejelentette, hogy egyszeri, 50 ezer svájci frank értékű kárpótlást fizet a szilveszteri, crans-montanai bártűzben elhunyt 41, illetve az égési sérüléseket szenvedett 116 ember hozzátartozóinak.

Svájc kárpótlást fizet a crans-montanai tűzvész áldozatai hozzátartozóinak
2026. február 25., szerda

Erőszakkal mozgósított, magyar–ukrán kettős állampolgár foglyul ejtéséről számoltak be az oroszok

Egy erőszakkal mozgósított és frontra küldött, magyar–ukrán kettős állampolgárságú férfi foglyul ejtéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium szerdán a Telegram-csatornáján.

Erőszakkal mozgósított, magyar–ukrán kettős állampolgár foglyul ejtéséről számoltak be az oroszok
Hirdetés
2026. február 25., szerda

Trump új aranykorról és az ukrajnai háború lezárásáról beszélt, majd megfenyegette Iránt

Az Egyesült Államok ma jobb, gazdagabb és nagyobb hatalmú, mint egy évvel ezelőtt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a washingtoni kongresszusban erdélyi idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszédében.

Trump új aranykorról és az ukrajnai háború lezárásáról beszélt, majd megfenyegette Iránt
2026. február 25., szerda

Mostantól körülményesebb a beutazás az Egyesült Királyságba

Szerdától kizárólag az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be a nem vízumkötelezett külföldiek, köztük az Európai Unió állampolgárai az Egyesült Királyságba.

Mostantól körülményesebb a beutazás az Egyesült Királyságba
2026. február 25., szerda

Zelenszkij: Ukrajna területének 80 százalékán nincs légvédelem a ballisztikus rakéták ellen – Újabb tárgyalások jöhetnek

Ukrajna területének mintegy 80 százaléka nem rendelkezik védelemmel az orosz ballisztikus rakéták ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, hangsúlyozva, hogy Kijevnek továbbra is szüksége van további légvédelmi rendszerekre.

Zelenszkij: Ukrajna területének 80 százalékán nincs légvédelem a ballisztikus rakéták ellen – Újabb tárgyalások jöhetnek
Hirdetés
Hirdetés