Feltétel. Az Egyesült Államok jelezte: egy hónapon belül meg kell oldani a gázaiak hozzáférését a humanitárius segélyekhez
Fotó: Facebook/UNRWA
Az Egyesült Államok levélben fordult Izraelhez, amelyben 30 napot adott neki arra, hogy növelje a humanitárius segélyekhez való hozzáférést a Gázai övezetben, különben azt kockáztatja, hogy az Egyesült Államok katonai támogatásának egy részét megvonják.
2024. október 16., 08:322024. október 16., 08:32
A vasárnap elküldött levél az Egyesült Államok eddigi leghatározottabb írásbeli figyelmeztetése szövetségesének, és a Gázai övezet északi részén zajló új izraeli offenzíva közepette érkezett, amely a jelentések szerint számos civil áldozatot követelt – mutat rá a BBC.
A levél szerint
Az izraeli kormánynak címzett amerikai levélről – amelynek tartalmát most a külügyminisztérium is megerősítette – először az Axios honlap számolt be. A levelet Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter írta alá.
„Azért írunk most, hogy hangsúlyozzuk az amerikai kormány mélységes aggodalmát a romló gázai humanitárius helyzet miatt, és sürgős és tartós intézkedéseket kérünk kormányuktól ebben a hónapban, hogy megfordítsák ezt az irányvonalat” – áll a levélben.
és a humanitárius szervezetek jelentése szerint túlélési szükségleteiket sem tudják kielégíteni.
„Különösen aggasztónak tartjuk, hogy az izraeli kormány közelmúltbeli intézkedései – beleértve a kereskedelmi behozatal leállítását, a Gáza északi és déli része közötti humanitárius szállítmányok közel 90 százalékának megtagadását vagy akadályozását szeptemberben, a kettős felhasználásra vonatkozó nehézkes és túlzott korlátozások fenntartását, valamint a humanitárius személyzetre és a szállítmányokra vonatkozó új átvilágítási és megterhelő felelősségi és vámkövetelmények bevezetését – a növekvő törvénysértésekkel és fosztogatással együtt hozzájárulnak a gázai körülmények gyorsuló romlásához” – teszi hozzá a közlemény.
A levél szerint Izraelnek „mostantól kezdve 30 napon belül” egy sor konkrét intézkedést kell hoznia a segélyszállítmányok fellendítése érdekében, hozzátéve, hogy a kudarc „hatással lehet az Egyesült Államok politikájára”.
A dokumentum szerint Izraelnek még a tél beállta előtt „a humanitárius segítségnyújtás minden formáját fel kell gyorsítania Gáza egész területén”, többek között lehetővé kell tennie, hogy naponta legalább 350 teherautó léphessen be mind a négy fő átkelőn és egy új, ötödik átkelőn keresztül, valamint lehetővé kell tennie, hogy az al-Mavasziban élők a szárazföld belsejébe költözhessenek.
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője keddi washingtoni sajtótájékoztatóján újságíróknak elmondta, hogy a levél „a magánjellegű diplomáciai kommunikáció része, amelyet nem állt szándékunkban nyilvánosságra hozni”.
„A miniszter [Blinken] Austin miniszterrel együtt úgy gondolta, hogy helyénvaló világossá tenni az izraeli kormány számára, hogy vannak olyan változtatások, amelyeket meg kell tenniük, hogy a Gázába jutó segítség szintje ismét emelkedjen” – mondta.
Miller nem kívánt találgatni arról, hogy milyen következményekkel járhat Izrael számára, ha nem növeli a humanitárius segélyekhez való hozzáférést.
De megjegyezte:
De reméljük, hogy Izrael végrehajtja az általunk felvázolt változtatásokat”.
Izrael felülvizsgálja a levelet – közölte egy izraeli tisztségviselő, hozzátéve, hogy
Izrael korábban azt nyilatkozta, hogy a Hamász északi tagjait veszi célba, és nem akadályozza meg a humanitárius segélyek bejutását.
Hétfőn a Gázába vezető átkelőhelyek kezeléséért felelős izraeli katonai szerv, a Cogat közölte, hogy az Erez átkelőn keresztül 30, a Világélelmezési Program segélyeit szállító teherautó lépett be Gáza északi részére.
Ezzel
Az Egyesült Államok messze a legnagyobb fegyverszállítója Izraelnek, és az izraeli hadsereg az elmúlt évben nagymértékben támaszkodott az Egyesült Államok által szállított repülőgépekre, irányított bombákra, rakétákra és lövedékekre a Hamász elleni gázai háborúban.
Folyamatosan lövi Izraelt a Hezbollah
Helyi idő szerint este 9 óráig kilencven rakétát lőttek ki kedden Libanonból Izraelre, és legalább egy rakéta az északi Haifa város közelében egy udvarban landolt – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF). Sérültekről nem érkezett jelentés.
A Hezbollah kedden vállalta a felelősséget néhány rakétakilövésért.
Hétfőn 115 rakétát lőttek ki Izraelre Libanonból az IDF szerint.
Eközben az ENSZ Menekültügyi Hivatalának közel-keleti igazgatója szerint Libanonban az emberek körülbelül egyötöde menekült el otthonából, és az ország körülbelül egynegyedében izraeli katonai evakuálási parancs van érvényben.
Libanon teljes lakossága mintegy 5 millió ember. „El lehet képzelni, mennyire drámai, hogy több mint egymillió ember most fedél nélkül van és úton van – vagy inkább nem fedél nélkül, mert gyűjtőközpontokban vannak elhelyezve, hanem kénytelenek elhagyni otthonaikat, hogy biztonságot keressenek” – mondta Rema Jamous Imseis egy keddi genfi sajtótájékoztatón.
„Az izraeli légicsapások és az izraeli evakuálási parancsok tovább növelik az érintett területeket... az ország több mint 25 százaléka közvetlen izraeli katonai evakuálási parancs alatt áll. Csak tegnap (hétfőn) újabb 20 falu kiürítési parancsot kapott az ország déli részén” – tette hozzá.
Vasárnap az izraeli hadsereg további 21 dél-libanoni falu lakóira terjesztette ki evakuálási figyelmeztetését, így a héten 157-re emelkedett a kiürítési utasítás által érintett falvak száma.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!