Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Fotó: Gönczy Tamás
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
2024. március 25., 10:002024. március 25., 10:00
– Elkezdődött az aláírásgyűjtés a választásokra. Vágjunk hát a közepébe. Miért menjünk szavazni? Van tétje egyáltalán a június 9-i választásoknak?
– Nagyon röviden a tét, hogy magyaroknak legyen ereje és hangja itthon és Európában. Ezt akarja az RMDSZ, és csak mi akarjuk ezt!
– A járvány, majd a különböző válságok hatására megnőtt a bizonytalan és a reményvesztett embereknek a száma. Mit tud ezzel kezdeni az RMDSZ?
– Az emberek csalódottsága érthető, sőt, jogos. A háború kirobbanásakor látszott már, hogy nehéz idők jönnek. Nekünk ilyenkor is az a feladatunk, hogy ott legyünk mellettük, az emberek mellett, a közösségünk mellett, hogy tudjanak számítani ránk.
Látjuk azt is, hogy az emberek szintén jogosan érzik úgy, hogy Románia és az Európai Unió vezetői cserbenhagyták őket, és magukra maradtak gondjaikkal. Érzik, hogy az uniós csatlakozáskor megígért gazdasági fejlődés jócskán elmaradt a vártnál, hogy egyes európai uniós vezetők inkább tekintenek ránk olcsó munkaerőként, mint értékteremtő közösségként. Azt hallják folyamatosan, hogy egységes Európa, de közben meg látják, hogy a Schengenbe való belépésünket több mint egy évtizede halogatják. Ez dühítő és érthetetlen!
Fotó: Gönczy Tamás
– Mi a helyzet az AUR-ral? Hogy hangosak és időnként agresszívek, azt látjuk. Látjuk a gyűlöletkeltést, a cirkuszt, a Facebook live-okat. De mennyire kell őket komolyan venni?
– Az AUR a magyarok ellensége, pont. Itt nem szabad óvatoskodni, ezt ki kell mondanunk, szembe kell vele néznünk. Láttuk, hogyan táncoltak nagyapáink sírjain az Úzvölgyében, és azt is, hogyan támadják zászlóinkat, szimbólumainkat, anyanyelvünket.
De nézzük a számokat: az AUR 2020-ban kevesebb mint 10 százalékkal került be a parlamentbe alig egy évvel a megalakulása után. Ma a román szavazók 25 százaléka rájuk és a másik magyargyalázó, Șoșoacă asszony pártjára szavazna a kövélemény-kutatások szerint. Ők biztosan ott lesznek az Európai Parlamentben, és június 9-től az önkormányzatokban is folytatják magyarellenes munkájukat.
– Amikor az EP-választásokról beszélünk, rendszeresen előkerül az a téma, hogy mit tud tenni Brüsszelben két európai parlamenti képviselő? Mire elegek ők ketten?
– Pragmatikusan mondva: kettő több mint a semmi! A két képviselő a szövetségeseinkkel együtt harcolni tud jogainkért és a magyar közösségnek járó támogatásokért. Azért, hogy a családjainknak, gazdáinknak, vállalkozásainknak és településeinknek járó uniós pénzek Erdélybe jussanak és ne máshova.
– utóbbira ott vannak a román pártok képviselői az Európai Parlamentben.
Fotó: Gönczy Tamás
– Épp az aláírásgyűjtés időszaka zajlik. Hogy haladnak?
– Röviden: jól, és ezúton is köszönöm mindenkinek, aki aláírásával támogatta jelöltlistáinkat! Bővebben: 200 ezer ember támogatására van szükség ahhoz, hogy a magyar összefogás elindulhasson a választásokon. Szervezeteink, munkatársaink és önkénteseink országszerte gyűjtik már az aláírásokat. Ez még csak az első lépés, de világosan mutatja azt az erőt, ami mögöttünk, az RMDSZ és szövetségesei mögött áll, és ez sokat lendít a következő kampányidőszakon.
– Mi a legnagyobb veszélye a június 9-ének?
– A nagyon magas választási részvétel. Mai tudásunk szerint a román szavazók kétharmada fog elmenni szavazni, és ez valóban komoly veszélyt rejt magában. Két dolgot mindenképp tudniuk kell a magyaroknak: egyrészt, mindenhol lesz RMDSZ lista, ezért a szórványban, ahol nincs magyar polgármester, ott is nagyon fontos, hogy az európai parlamenti listán az RMDSZ-re szavazzunk.
Másrészt: ott, ahol magyar a polgármester, sem mindegy, hogy hány szavazatot kap az RMDSZ.
Ennél nincs rosszabb. Nem történhet meg, hogy ne jöjjön össze, mi, magyarok nem maradhatunk alul! Ott kell lennünk Brüsszelben, ha változást akarunk az Európai Unióban!
Zahoránszki Brigitta interjúja
(Fizetett tartalom)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átláthatóbb és kiszámíthatóbb támogatási rendszert ígér a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Heidl György a Krónikának adott interjújában.
A Tisza-kormány szeretné mielőbb lezárni a korábbi külhoni támogatások „számvetését”, hogy a vitatott ügyek tisztázása után a jövőre lehessen összpontosítani – jelentette ki a Krónikának Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Az Európa Tanácsban elfogadott Kalmár-jelentés és a 2003-ban készült Gross-jelentés az egyedüliek, melyek európai szintre emelték a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak és autonómiájának kérdését, még ha ajánlásaik nem is kötelező érvényűek.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Romániában a politikai válság endemikus, nem személyekhez, hanem struktúrához kapcsolódik, ami onnan ered, hogy a jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a miniszterelnököt – állapította meg a Krónikának Cristian Pîrvulescu politológus.
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!