Németh Zsolt szerint a Fidesz választási veresége fájdalmas, de egyáltalán nem olyan, ami helyrehozhatatlan lenne
Fotó: Németh Zsolt/Facebook
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, hanem alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát. A nemrég 38. születésnapját ünneplő alakulat alapítója a Krónikának adott interjúban rátapint a Fidesz hibáira, a megújulás szükségességére, Orbán Viktor szerepvállalására, de vázolja azt is, mely területeken alakulhat ki konszenzus a hatalomra került Tiszával. És persze terítékre kerül a Tusványos idei kiadása is.
2026. június 18., 17:492026. június 18., 17:49
2026. június 18., 17:532026. június 18., 17:53
– Több mint két hónap telt el a kormányváltást eredményező magyarországi választások óta, a Fidesz több fórumon is átbeszélte a történelmi vereség okát, legutóbb a június 13-ai kongresszuson is. Mire jutottak, milyen válaszokat találtak a kudarc okára?
– Először is szeretném üdvözölni a Krónika olvasóit. Nagyon régóta nyomon követem a lap sorsát, örülök, hogy mind a mai napig működik ez az orgánum, és sok sikert kívánok a jövőhöz, az életben maradáshoz az elkövetkezendő időszakban is. A választások értékelésénél induljunk ki abból, hogy mi történt. Azért a számok nem néznek ki olyan rosszul, mint ahogy a választásokat körülvevő narratíva ezt sugallja, hiszen a választók 38 százaléka tüntette ki bizalmával a Fideszt, ami közel 2,5 millió szavazót jelentett. Ellenfelünket, a Tiszát 52 százalék támogatta, ami 3,4 millió szavazót jelentett, tehát mintegy 900 ezer szavazó volt a Tisza előnye. Nagyon örülünk annak, hogy több mint 300 ezer külhoni szavazatot magunkénak tudhatunk, ez a különbség lényegesen nagyobb lenne, meghaladná az 1 milliót, ha nem így alakult volna. Fontos rögzítenünk, hogy a vereség fájdalmas, de egyáltalán nem olyan, ami helyrehozhatatlan lenne. Mint általában a választójogi rendszerek, a magyar is torzít, mégpedig a győztes javára, van egy győzteskompenzáció beépítve a választójogi rendszerekbe, tehát a magyar győzteskompenzáció sem ördögtől való.
Ez a kompenzáció három választáson keresztül kétharmados többséget adott a Fidesznek, az elsőn szerves módon sikerült megszerezni a kétharmadot, de az azt követőkön már nem. Ez juttatta most kétharmados győzelemhez a Tiszát, és ez azt eredményezi, hogy mi nem 38 százalékát adjuk a magyar Országgyűlésnek, hanem pusztán a 25 százalékát, tehát 52-en vagyunk a 199 fős parlamentben, és 141 mandátummal rendelkezik a Tisza. Megnyugvással fogadtam azt a miniszterelnöki kijelentést, hogy arányosabb választójogi rendszerben gondolkodnak, van okuk arra, hogy mi ebben teljes mértékben partnerek legyünk.
A Fidesz alapító politikusa úgy véli, a társadalom nem tudott azonosulni azzal a meghatározó üzenettel, hogy Ukrajna jelenti a veszélyt a magyar szuverenitásra
Fotó: Németh Zsolt/Facebook
– Ezek tehát a számok, de mire jutottak a tartalmi elemzés terén, mi vezetett a megszakítás nélkül több mint másfél évtizeden keresztül hatalmon lévő Fidesz vereségéhez?
– Fontos kihangsúlyozni, hogy a Fidesz 16 évig, 2010-től 2026-ig volt egyfolytában kormányon, és azt megelőzően is volt egy négyéves kormányzati időszakunk '98 és 2002 között. Egyébként a párt márciusban ünnepelte 38. születésnapját, 1988. március 30-án alapítottuk a Fideszt, és amikor visszatekintünk a mostani választások eredményére, akkor ne feledjük, hogy egy meglehetősen hosszú múlttal rendelkező politikai párt eredményét elemezzük. Tizenhat és 38 év után teljesen természetesen megfogalmazódhat a társadalomban a változtatás igénye, attól függetlenül, hogy miként értékeljük ennek a politikai erőnek a teljesítményét. Tegyük hozzá azt is, hogy a 2010-től 22-ig terjedő választásokon kétharmados támogatottságot kaptunk, tehát az igazi elemzést igénylő időszak az elmúlt négy esztendő lenne.
Ugyanakkor ha a rendszerváltozás óta eltelt időszakot tekintjük, akkor azt is látnunk kell, hogy 2024-ben megjelent egy teljesen új politikai felállás a magyar politikai életben. Kormányoldalon a rendszerváltozást szeretik hangsúlyozni, de én ezzel mindig vitatkozom, mert a megfelelő kifejezéseket kell alkalmaznunk az adott jelenségekre. 1990-ben volt egy rendszerváltozás, és ha a pártpolitikai dimenziókat nézzük, akkor az nem most kezdődik, hanem most fejeződik be azzal, hogy az utolsó posztkommunista politikai képződmények is kikerültek a magyar Országgyűlésből, ahol immáron négy, önmagát jobboldalinak valló politikai párt van. Ami nem biztos, hogy pusztán a hagyományos értelemben vett bal-jobb értékskála mentén értelmezhető, de a lényege sokkal inkább az, hogy már nincs posztkommunista politikai erő a magyar Országgyűlésben, ami a jövőre vonatkozó kihatással rendelkezik. Azt jelenti, hogy új dinamikák, kapcsolatok, új hangnem, pártstruktúra, új viszony alakulhat ki a magyar politikai erők között, és megszabadulhatunk azoktól a reflexektől, amelyek évtizedeken keresztül velünk voltak. Hogy csak egy példát említsek: a magyar baloldal ama bizonyos nemzeti legitimitása mindig problematikus volt. Nála a kommunizmus időszakától, utána az alapszerződések miatt, aztán 2004. december 5-e, a második Trianon meghosszabbította ezt a fajta nemzeti legitimitás-problémát. Úgy tűnik, hogy ezzel a nehézséggel a magyar politikai élet, az Országgyűlés már nem kell megküzdjön az elkövetkezendőkben. És ha a másik politikai erő legitimitását ebben a mélyebb értelemben elismerjük, nem kérdőjelezzük meg, akkor az kinyitja a politikai együttműködés, konszenzusalkotás lehetőségeit, még akkor is, ha ez a mai Országgyűlésen annyira nem is látszik.
– Orbán Viktor tíz pontban foglalta össze a választási vereség okait, és többek között úgy értékelt, hogy nem működött a választási üzenetük, valamint a megmérettetés a fiatalok körében elszenvedett „brutális arányú vereségen úszott el”. Ön is így látja?
– Választási kampányunk nem volt sikeres, nem sikerült megszólítanunk a magyar társadalom széles rétegeit. A társadalom nem tudott azonosulni azzal a meghatározó üzenettel, hogy Ukrajna jelenti a veszélyt a magyar szuverenitásra, és mindebből aztán sok minden következett. Bár a választási kampányok általában nem a külpolitikában dőlnek el, volt már arra példa, hogy ez a terület nagy szerepet kapott.
Németh Zsolt: a magyar választók elfogadták azt az ellenzéki alternatívát, hogy a választáson Európa és Oroszország között kell választani
Fotó: Németh Zsolt/Facebook
– Ennek kapcsán Ön úgy fogalmazott, hogy a Fidesz túltolta az Európa-ellenes politikát.
– Kicsit pestiesen szólva valóban mintha túltolta volna általános Európa-kritikáját a Fidesz. Ami aztán olyan kérdésekkel is összevegyült, mint az európai uniós pénzek kérdése, amivel kapcsolatban állíthatom, mi mindent megtettünk, hogy ezeket a pénzeket hazahozzuk, miközben az ellenzékünk, beleértve a Tiszát, mindent megtett az Európai Parlamentben, hogy ne tudjuk hazahozni. Mi viszont támogatjuk, hogy most a Tisza hazahozza az uniós pénzeket. De az Európa-ellenességgel kombinálódva a választási kampányban ez a helyzet meglehetősen komoly ellenérzést váltott ki a magyar társadalomban. Az Európa- és ukránellenességhez szorosan kapcsolódott az oroszpártiság vádja, amit nagyon fölerősített az utolsó néhány hétben a Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések titkosszolgálati kiszivárogtatása, ami nagyon durva formája volt a külső beavatkozásnak.
Ugyanakkor minden választásban természetesen a gazdasági helyzet a legmeghatározóbb. E téren a Covid, illetőleg a háború következtében bekövetkező gazdasági válság, az általános európai recesszió, az energiaárak hullámzása miatt tartósan recesszióba süllyedt az egész térségünk, Magyarország is. Nem tudunk olyan választásról, amikor egy kormány egy ilyen mértékű recesszió ellenére győzelmet tud aratni. És még ehhez hozzátevődnek a korrupciós problémák, korrupciós vádak, amelyeknek a gazdaságot fékező, lefojtó hatása szintén fontos összetevő a gazdasági helyzet elemzése során, különösen a gazdasági eliteknek a magatartását befolyásoló tényezőként. Tehát összességében nagyon szerteágazó tünetegyüttes vezetett ehhez az eredményhez, amivel kapcsolatban mégis szeretném hangsúlyozni, hogy 38 százalék, közel 2,5 millió szavazat egy ilyen helyzetben nem tekinthető katasztrofális eredménynek. Mindenféleképpen alapot jelent ahhoz, hogy újjáépítse magát a Fidesz, ezt a támogatást megőrizzük, gyarapítsuk a támogatóink körét és a következő választásokon úgy álljunk újra a magyar választók elé, hogy jó szívvel tudnak támogatni bennünket, mint ahogy az elmúlt évtizedekben oly sokszor tették.
„Minél hamarabb készen kell álljon a Fidesz arra, hogy vonzó alternatívát tudjon megfogalmazni a magyar társadalom számára, és újból szerethető alternatíva legyen”
Fotó: Németh Zsolt/Facebook
– A Fidesz nemrég lezajlott kongresszusa, a tisztújítás kapcsán a párton belül is elhangzottak olyan vélemények, amelyek szerint az alakulat szervezetileg átalakult ugyan, de tartalmi szempontból is meg kell újulnia. Miként látja a megújulás elengedhetetlen formáit? Ön fogalmazta meg, hogy a Fidesznek vissza kell térnie a polgári, nyugatos, konzervatív, patrióta irányhoz.
– A munkakongresszuson 700 küldött volt jelen, nagyon kevés külhoni és nemzetközi vendéget hívtunk ez alkalommal. Néhányan azért tiszteletüket tették, így például a lengyel Jog és Igazságosság Párt (PiS) delegációja, aminek azért is örültünk, mert a lengyelek nagyon hasonló tapasztalaton mentek keresztül az elmúlt években, mint mi, hiszen a külső nyomás Lengyelországon is óriási volt. A pénzek visszatartása, Európai Unió, Brüsszel, ezek érzékelhető okai voltak a lengyel és a magyarországi választási végeredménynek, és ők már egy lépéssel előrébb tartanak.
Tisztújításra is sor került a kongresszuson, miután az egész elnökség lemondott, Orbán Viktor pedig fölajánlotta a lemondását, a párt újraválasztott elnökét illetőleg és a tisztségviselőit egy éves időtartamra választották újra a küldöttek. Az elnökség háromnegyed részben megújult, Gál Kinga nemzetközi alelnök maradt, ő vezeti az európai parlamenti delegációnkat, és a nemzetpolitikában is rendkívül aktív, erdélyi származásúként nagy segítséget jelent számunkra a külhoni magyar ügyekben. A tartalmi megújulási folyamat nem történik egyik pillanatról a másikra, hiszen most dolgozzuk föl a választási eredményeket és vonjuk le ebből a megfelelő következtetéseket. Van időnk arra, hogy a tartalmi megújulást megvalósítsuk. Nem tudjuk, hogy mennyi, mert most a kormánynak a mézeshetei telnek, és könnyen lehet, hogy ez már az őszre megváltozik, de elvileg négy évenként vannak választások. De minél hamarabb készen kell álljon a Fidesz arra, hogy vonzó alternatívát tudjon megfogalmazni a magyar társadalom számára, és újból szerethető alternatíva legyen.
Szelfi a székely zászlóval. Németh Zsolt szerint a Fidesz legsikeresebb szakmapolitikai ágazata a nemzetpolitika
Fotó: Németh Zsolt/Facebook
– Lehetséges ez a megújulás a Fideszt az elmúlt 30 évben irányító Orbán Viktorral az élen? A kongresszus erre megadta a választ, hiszen elsöprő többséggel választották újra elnöknek a volt kormányfőt, míg mások szerint a Fidesz úgymond túlságosan Orbán-központú. Ön hogyan látja ezt a kérdést: Orbán Viktorral az élen vagy mással van nagyobb esélye a Fidesznek a megújulásra?
– Úgy vélem, a jelenlegi helyzetben mindenféleképpen helyes döntést hozott az elnökség, a kongresszus és maga Orbán Viktor is. Hiszen az elkövetkezendő egy esztendőben kulcsfontosságú, hogy meg tudjuk őrizni a szervezetünk egységét, végre tudjuk hajtani a már eldöntött átalakulási folyamatot, amelynek a középpontjában a szervezeti átalakulás arról szól, hogy egy hatalmi pártból mozgalmi párttá alakuljunk át. Orbán Viktor úgy fogalmazott a kongresszus záróbeszédében, hogy rendezetten szeretné átadni az utódjának a párt vezetését, amivel kapcsolatos döntést egy év múlva fogjuk meghozni. El kell fogadja mindenki a párton belül és azon kívül egyaránt, hogy az elkövetkezendő egy esztendő Orbán Viktor vezetésével arról fog szólni, hogy miként tegyük alkalmassá a pártot a jövőre és arra, hogy újra befogadó politikai erővé tudjunk válni, és egy év múlva megfelelő döntést tudjunk hozni a párt vezetőjének a kérdésében.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke úgy véli, a Tisza hatalomgyakorlása, alaptörvény-módosítása miatt reális kockázat az alkotmányos válság Magyarországon
Fotó: Németh Zsolt/Facebook
– Mi a véleménye az úgynevezett lex Orbánról, tehát arról, hogy a Tisza Párt úgy módosította az alkotmányt, hogy Orbán Viktor már ne lehessen miniszterelnök?
– Örülök, hogy fölveti ezt a kérdést, mert sajnos a magyarországi belpolitikában vannak rendkívüli aggasztó jelek is, amelyek a demokrácia és a jogállamiság alapvető kérdéseivel függnek össze. Úgy zavart le alkotmánymódosítást a Tisza-kormány, hogy gyakorlatilag semmibe vette az alapvető jogállami normákat. Itt arra gondolok, hogy a Velencei Bizottság alapvető normája alapján nem lehet személyre szabott, és nem lehet visszamenőleges hatályú a jogalkotás.
Ez rendkívül aggasztó. A kormányzatnak hátrébb kell lépni egyet és a köztársasági elnök elmozdítását, az alapvető alkotmányos jogelveket érintő ügyekben, az alaptörvény módosításának szerteágazó kérdéskörében kérnie kell a Velencei Bizottság útmutatását. Hadd emlékeztessek rá, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága nagyon komoly útmutatással szolgált 2001-ben a státusztörvény végrehajtásával kapcsolatban is, és ez egy olyan elegáns megoldás lenne, amit egyébként az ő személye esetében a köztársasági elnök úr vetett föl, de ebben a tágabb összesítésben erre most én teszek javaslatot a Krónika hasábjain. Tehát a Velencei Bizottság normakontrolljával látom ezeket a problémákat rendezhetőnek, hogy Magyarország ne csússzon bele az antidemokratikus hatalomgyakorlásnak a káoszába. Az alkotmányos válság ma Magyarországon nagyon reális kockázat.
– A választási eredmény alapján a Fidesz támogatottsága fordítottan arányos az anyaországban, illetve a külhoni magyar területeken, ahol a szavazatok 84 százalékát szerezte meg a párt. Gyakran érte az a vád az alakulatot, hogy a szavazatokért cserében támogatta a határon túli nemzetrészeket. Változik-e a Fidesz által képviselt nemzetpolitika ellenzéki pozícióban?
– Az elmúlt évtizedek tekintetében bátran mondhatjuk, hogy a Fidesz legsikeresebb tevékenységi területe, szakmapolitikai ágazata a nemzetpolitika volt, hiszen a nemzetpolitika szakmapolitikává nőtte ki magát ebben az időszakban. Büszke vagyok arra a teljesítményre, amit föl tudott mutatni az elmúlt évtizedekben a Fidesz. Ez nem jelenti azt, hogy ne történtek volna ezen a területen is hibák, amelyek összefüggésben voltak azzal, hogy egyszerre kellett nemzetpolitikai és egyéb Európa- vagy térségpolitikai elvárásoknak megfelelni. Ilyen hibának tartom mindenféleképpen a tihanyi beszédet, illetőleg az elmúlt időszakban a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos bizonytalankodást.
És folytassuk azt az elvi megalapozottságú politikát, amely stratégiailag az alkotmányban tükröződik a legegyértelműbben, hiszen a közösségi önkormányzatiságnak a támogatása az alaptörvény D. cikkelye alapján olyan mérce, amihez azért is mérjük magunkat, mert közel áll a szívünkhöz, mind pedig a gyakorlati életben méltóak legyünk ahhoz, amit letettünk az asztalra. Gondolok itt az 500 templom felújítására, a hasonló nagyságrendben megvalósított közoktatási intézményi felújításokhoz, legyen szó bölcsődékről, óvodákról, iskolákról vagy egyéb intézményekről, műemlékekről. Ez a fajta egységes nemzetben gondolkodás a Fidesz külpolitikájának az alapja, amelyben mindig is szerves helye lesz a külhoni magyarságnak. Arra fogunk törekedni, hogy a nemzetpolitikában meg tudjuk teremteni az együttműködést, a partnerséget a külhoni magyar közösségekkel és a kormányzattal egyaránt, hiszen nem érdeke a külhoni magyaroknak, hogy áldozatául essenek a magyar pártpolitikai csatározásoknak.
Orbán Viktor ott lesz az idei, 35. Tusványoson is, az ott megszülető gondolatokat is szeretnék majd fölhasználni a Fidesz tartalmi megújulásának folyamatában
Fotó: Pinti Attila
– Nemrég bejelentette, hogy Orbán Viktor a választási vereség ellenére idén is ott lesz a Tusványoson, ahová kormányzati politikusokat is meghívtak. Alapítóként miként látja, van-e esély az Ön által szorgalmazott párbeszéd-központúságra, akár magyar-magyar, akár román-magyar vonalon? Egyáltalán milyennek ígérkezik a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor?
– A Tusványos mindig a közös gondolkodás nagyon fontos fóruma, amelyet idén Veled teljes mottóval rendezünk meg. Szeretnénk, ha a nemzet- és a szomszédságpolitikában, de az európai és nemzetközi kapcsolatainkban is be tudná tölteni a platform szerepét, mint ahogy az elmúlt években ezt betöltötte, és az ott megszülető gondolatokat is szeretnénk majd fölhasználni a Fidesz tartalmi megújulásának folyamatában. Természetesen attól sem zárkózunk el, hogy a kormánynak a képviselői is részt vegyenek ebben a párbeszédben, hiszen azon vagyunk, hogy ahol tudunk, találjuk meg a kormánnyal az együttműködés lehetőségét, ahol pedig ez nem lehetséges valami okból, ott próbáljuk megvédeni az alapvető értékeinket és a magyar emberek érdekét. Van néhány terület, ahol ez a konszenzus már formálódik, az EU-s pénzeknek a hazahozatala szempontjából mindenféleképpen. Noha ők nem voltak abban partnerek, hogy segítsék az uniós pénzek hazahozatalát az elmúlt három esztendőben, mi partnerek vagyunk ebben, és szeretnénk ennek érdekében maximálisan együttműködni, hiszen erre a 6 ezer milliárd forintra a magyar gazdaságnak, a társadalomnak nagy szüksége van.
Ott már egyébként sikerült megágyazni ennek, hiszen egy úgynevezett kisebbségi akciótervet elfogadtattunk az Európai Bizottság Ukrajna-tárgyalóival, hogy ezt az akciótervet Ukrajnának végre kell hajtani, és ebbe szeretnénk ezt a kétoldalú megállapodáscsomagot beépíteni. Ez ma a magyar nemzetpolitikának talán az egyik legnagyobb kihívása, hiszen a külhoni magyar közösségek közül a kárpátaljai magyar nemzeti közösség van a legnagyobb veszélyben, a legnehezebb helyzetben. És én még érzékelek egy kulcsfontosságú területet a konszenzusalkotás szempontjából, ez pedig az úgynevezett migrációs paktumhoz való viszony. Ezzel kapcsolatban egyelőre keveset tudunk, nem tudjuk, hogy az uniós pénzek hazahozatalával összefüggésben történt-e valami háttérmegállapodás ebben a kérdésben. De a minap biztató megnyilvánulások is elhangzottak a magyar Országgyűlésben, hogy nem kívánja végrehajtani a kormány a migrációs paktumot. Azt gondolom, hogy ez szakítópróbája lehet a kormány és az ellenzék együttműködésének. Ha ebben egyet tudunk érteni és együtt tudunk működni az elkövetkezendő időszakban, akkor azt hiszem, nagy lépést teszünk abba az irányba, hogy érdemi külpolitikai konszenzus legyen Magyarországon.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügymini
Négy ember életét vesztette, amikor lángokba borult az ukrán szellemi és kulturális örökség szimbólumának számító kijevi Pecserszka Lavra kolostor az elmúlt két hét legsúlyosabb orosz légitámadása során – közölték hétfőn a hatóságok.
Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!