Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Fotó: Gönczy Tamás
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
2024. március 25., 10:002024. március 25., 10:00
– Elkezdődött az aláírásgyűjtés a választásokra. Vágjunk hát a közepébe. Miért menjünk szavazni? Van tétje egyáltalán a június 9-i választásoknak?
– Nagyon röviden a tét, hogy magyaroknak legyen ereje és hangja itthon és Európában. Ezt akarja az RMDSZ, és csak mi akarjuk ezt!
– A járvány, majd a különböző válságok hatására megnőtt a bizonytalan és a reményvesztett embereknek a száma. Mit tud ezzel kezdeni az RMDSZ?
– Az emberek csalódottsága érthető, sőt, jogos. A háború kirobbanásakor látszott már, hogy nehéz idők jönnek. Nekünk ilyenkor is az a feladatunk, hogy ott legyünk mellettük, az emberek mellett, a közösségünk mellett, hogy tudjanak számítani ránk.
Látjuk azt is, hogy az emberek szintén jogosan érzik úgy, hogy Románia és az Európai Unió vezetői cserbenhagyták őket, és magukra maradtak gondjaikkal. Érzik, hogy az uniós csatlakozáskor megígért gazdasági fejlődés jócskán elmaradt a vártnál, hogy egyes európai uniós vezetők inkább tekintenek ránk olcsó munkaerőként, mint értékteremtő közösségként. Azt hallják folyamatosan, hogy egységes Európa, de közben meg látják, hogy a Schengenbe való belépésünket több mint egy évtizede halogatják. Ez dühítő és érthetetlen!
Fotó: Gönczy Tamás
– Mi a helyzet az AUR-ral? Hogy hangosak és időnként agresszívek, azt látjuk. Látjuk a gyűlöletkeltést, a cirkuszt, a Facebook live-okat. De mennyire kell őket komolyan venni?
– Az AUR a magyarok ellensége, pont. Itt nem szabad óvatoskodni, ezt ki kell mondanunk, szembe kell vele néznünk. Láttuk, hogyan táncoltak nagyapáink sírjain az Úzvölgyében, és azt is, hogyan támadják zászlóinkat, szimbólumainkat, anyanyelvünket.
De nézzük a számokat: az AUR 2020-ban kevesebb mint 10 százalékkal került be a parlamentbe alig egy évvel a megalakulása után. Ma a román szavazók 25 százaléka rájuk és a másik magyargyalázó, Șoșoacă asszony pártjára szavazna a kövélemény-kutatások szerint. Ők biztosan ott lesznek az Európai Parlamentben, és június 9-től az önkormányzatokban is folytatják magyarellenes munkájukat.
– Amikor az EP-választásokról beszélünk, rendszeresen előkerül az a téma, hogy mit tud tenni Brüsszelben két európai parlamenti képviselő? Mire elegek ők ketten?
– Pragmatikusan mondva: kettő több mint a semmi! A két képviselő a szövetségeseinkkel együtt harcolni tud jogainkért és a magyar közösségnek járó támogatásokért. Azért, hogy a családjainknak, gazdáinknak, vállalkozásainknak és településeinknek járó uniós pénzek Erdélybe jussanak és ne máshova.
– utóbbira ott vannak a román pártok képviselői az Európai Parlamentben.
Fotó: Gönczy Tamás
– Épp az aláírásgyűjtés időszaka zajlik. Hogy haladnak?
– Röviden: jól, és ezúton is köszönöm mindenkinek, aki aláírásával támogatta jelöltlistáinkat! Bővebben: 200 ezer ember támogatására van szükség ahhoz, hogy a magyar összefogás elindulhasson a választásokon. Szervezeteink, munkatársaink és önkénteseink országszerte gyűjtik már az aláírásokat. Ez még csak az első lépés, de világosan mutatja azt az erőt, ami mögöttünk, az RMDSZ és szövetségesei mögött áll, és ez sokat lendít a következő kampányidőszakon.
– Mi a legnagyobb veszélye a június 9-ének?
– A nagyon magas választási részvétel. Mai tudásunk szerint a román szavazók kétharmada fog elmenni szavazni, és ez valóban komoly veszélyt rejt magában. Két dolgot mindenképp tudniuk kell a magyaroknak: egyrészt, mindenhol lesz RMDSZ lista, ezért a szórványban, ahol nincs magyar polgármester, ott is nagyon fontos, hogy az európai parlamenti listán az RMDSZ-re szavazzunk.
Másrészt: ott, ahol magyar a polgármester, sem mindegy, hogy hány szavazatot kap az RMDSZ.
Ennél nincs rosszabb. Nem történhet meg, hogy ne jöjjön össze, mi, magyarok nem maradhatunk alul! Ott kell lennünk Brüsszelben, ha változást akarunk az Európai Unióban!
Zahoránszki Brigitta interjúja
(Fizetett tartalom)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Románia és Moldova esetleges egyesülése fájdalmas téma a moldovai társadalom számára, az itteni lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Romániával való uniót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Sergei Manastyrly gagauz politológus.
Sergei Manastyrly, a chișinăui Balkan-Centre Elemzési, Kutatási és Prognózis Központ vezetője részletes interjút adott a Krónikának a Gagauz Autonóm Területi Egység három évtizedes történetéről, a régió gazdasági és politikai helyzetéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!