A Meleg Attila vezette MM Pódium Színház gyerekeknek és felnőtteknek is kínál programokat
Kulturális központtá növi ki magát az MM Pódium Színház székhelye a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben. A gyerekeknek és felnőtteknek is programokat kínáló központba szívesen, gyakran látogatnak el diákcsoportok is, mert tudják, itt mindig olyan játékélményt kapnak, amit máshol alig-alig. A játékmestert, Meleg Attilát kérdeztük a kulturális központ kínálatáról, tanítónőjük is csupa jókat mesélt, hisz ismerik abból az időből, amikor még gyerekként ők, a mostani tanerők jártak bábelőadásokra.
2021. augusztus 16., 08:092021. augusztus 16., 08:09
– A Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben működő MM Pódium Színház mondhatni már kinőtt a „gyerekkorból” és „érett férfiéveit” tapossa. Mikor, miként kezdődött az állami bábszínháztól való eltávolodás?
– 1991-ben kezdtünk el Matyi Műhely Bábszínházként dolgozni. Akkor én társulatigazgató voltam a Nagyváradi Állami Bábszínházban, melynek művész- és műszaki személyzetével határoztunk úgy, hogy megpróbáljuk magánszínházként is. 1991 áprilisától működtünk, kevés szereplővel és mozgékony szervezéssel értük el, hogy klasszikus mesékből készült előadásainkat bemutassuk az országban és külföldön. Évente két-három bemutatóval jelentkeztünk és kétszázötven-háromszáz előadást tartottunk.
A Matyi Műhely teljes struktúrával működött, vagyis saját zeneszerzőnk, tervezőnk és három-négy bábszínészünk volt. Karalyos Sándor mesterbábos kollégám sokat segített, hiszen önzetlenül vett részt a munkában, elsősorban a fiatalok képzésével foglalkozott. Az én tanítómesterem Kemény Henrik bábművész volt, akitől nagyon sokat tanultam. 1993-ig párhuzamosan csináltuk a bábszínházat és a Matyi Műhely vállalkozást. Az akkori bábszínház-igazgató nem engedte a tájolást, a turnét, a kialakult konfliktust végül rendeznünk kellett, hiszen a színház ott van, ahol a színész van, ő viszont válaszút elé állított, mondván, hogy vagy maradok, vagy a saját utamat választom. Ez utóbbit választottam.
– Akkoriban még nem nagyon voltak magánszínházak. Hogy tartották fenn magukat?
– Mi voltunk az első magyar magánbábszínház Erdélyben, és miután önállósodtunk, öt nehéz év következett. Számomra az volt a legfontosabb, hogy legyen egy olyan csapat és szervezői háttér, akikre számíthatok.
Nagyon sok helyen jártunk, kezdtük a mi megyénkkel, majd az egész Partiummal, Erdéllyel, Dél-Szlovákiával és Kelet-Magyarországgal folytatva. Váradon a legtöbbet a Tempo klubban léptünk fel – 2004-ig, majd a várban, aztán Püspökiben. Érdekes, hogy az iskolákba nem mi mentünk, hanem ők jöttek mindig hozzánk.
Fotó: MM pódium
– Elnézést, de következetesen múlt időt használ. A Matyi Műhelyről nem hallani már régen. Mi történt?
– 2009-ben váltottunk, mivel a bátyámnak, Meleg Vilmosnak (színművész, a váradi filharmónia volt igazgatója – szerk. megj.) több ideje lett, és úgy döntöttünk, együtt is megpróbálnánk. Ekkor lett a Matyi Műhelyből MM Pódium, és változott a struktúra is: felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt készültek műsoraink. Ez utóbbi, vagyis a gyerekműsorok szervezésileg mindig biztosabbak voltak, de ahogy a gyerekelőadásokban nagyon tudatosan fordultunk a népmesei hagyományokhoz, a felnőtt műsorainkban ugyanilyen tudatosan élesztgettük a váradi operett- és kabaréhagyományokat. És bejött! Igaz,
A 2007-es évtől az adók emelkedtek, és a kulturális támogatásokból sem részesültünk. Viszont 2012-től nagyon sokat számított a Bethlen Gábor Alap segítsége, eleinte kisebb támogatásokat kaptunk, ami könnyítette a munkánkat, 2018-ban pedig megkaptuk azt a nagy támogatást, amiből megvásárolhattuk ezt a házat Püspökiben, és elképzeléseink szerint be is rendezhettük. A 2020-as év ezért is szólt végig a felújításról, s amíg a mesterek itt dolgoztak, mi a társulat képzésével foglalkoztunk. Három állandó tagunk van, vannak bedolgozóink és folyamatosan toborzunk fiatal tehetségeket, bedolgozónak, illetve állandó munkatársnak is.
Szeretnénk bővíteni a társulatunkat, úgy gondolom, ősszel, amikor előreláthatólag beindul ismét a munka, nyolc-tíz állandó tagunk lehetne.
A pedagógusok folyamatosan keresnek minket, hogy jönnének és jönni fognak a következő tanévben is, úgyhogy terveink közt főleg újabb gyerekműsorok szerepelnek.
– Milyen produkciók szerepelnek a repertoárjukban?
– Mindenképpen újra bemutatnánk a Holle anyót, mert nagyon sikeres volt, és gondoltunk a magyar népmesék második szériájára is. A tanárok kifejezett igénye, hogy tartsunk nyílt verses magyar órákat, ezt Vilmossal már el is kezdtük, voltak Petőfi- , Ady- és Csokonai-óráink.
Viszont mindkét említett korosztályhoz hasonlóan nagyon igénylik a kultúrát, nagyon érdeklődő és hálás közönség. Olyan ötletünk is volt, hogy még jobban bevonnánk a vidéki iskolákat az együttműködésbe, szervezhetnének kirándulásokat Nagyváradra, jelesen Püspökibe, és „ráadásként” kapnának egy-egy előadást is. De ezek az ötletek még nem teljesen kiforrottak, őszre remélhetőleg többet fogunk már tudni.
– És itt, Püspökiben, ebben a kis csoda játékparadicsomban lennének a találkozások?
– Igen. Terveink közt szerepel az is, hogy léptessük elő ezt a házat közösségi térré, erről beszéltünk a Biharpüspöki Alapítvánnyal, így felmerült a közös rendezés lehetősége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!