A Meleg Attila vezette MM Pódium Színház gyerekeknek és felnőtteknek is kínál programokat
Kulturális központtá növi ki magát az MM Pódium Színház székhelye a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben. A gyerekeknek és felnőtteknek is programokat kínáló központba szívesen, gyakran látogatnak el diákcsoportok is, mert tudják, itt mindig olyan játékélményt kapnak, amit máshol alig-alig. A játékmestert, Meleg Attilát kérdeztük a kulturális központ kínálatáról, tanítónőjük is csupa jókat mesélt, hisz ismerik abból az időből, amikor még gyerekként ők, a mostani tanerők jártak bábelőadásokra.
2021. augusztus 16., 08:092021. augusztus 16., 08:09
– A Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben működő MM Pódium Színház mondhatni már kinőtt a „gyerekkorból” és „érett férfiéveit” tapossa. Mikor, miként kezdődött az állami bábszínháztól való eltávolodás?
– 1991-ben kezdtünk el Matyi Műhely Bábszínházként dolgozni. Akkor én társulatigazgató voltam a Nagyváradi Állami Bábszínházban, melynek művész- és műszaki személyzetével határoztunk úgy, hogy megpróbáljuk magánszínházként is. 1991 áprilisától működtünk, kevés szereplővel és mozgékony szervezéssel értük el, hogy klasszikus mesékből készült előadásainkat bemutassuk az országban és külföldön. Évente két-három bemutatóval jelentkeztünk és kétszázötven-háromszáz előadást tartottunk.
A Matyi Műhely teljes struktúrával működött, vagyis saját zeneszerzőnk, tervezőnk és három-négy bábszínészünk volt. Karalyos Sándor mesterbábos kollégám sokat segített, hiszen önzetlenül vett részt a munkában, elsősorban a fiatalok képzésével foglalkozott. Az én tanítómesterem Kemény Henrik bábművész volt, akitől nagyon sokat tanultam. 1993-ig párhuzamosan csináltuk a bábszínházat és a Matyi Műhely vállalkozást. Az akkori bábszínház-igazgató nem engedte a tájolást, a turnét, a kialakult konfliktust végül rendeznünk kellett, hiszen a színház ott van, ahol a színész van, ő viszont válaszút elé állított, mondván, hogy vagy maradok, vagy a saját utamat választom. Ez utóbbit választottam.
– Akkoriban még nem nagyon voltak magánszínházak. Hogy tartották fenn magukat?
– Mi voltunk az első magyar magánbábszínház Erdélyben, és miután önállósodtunk, öt nehéz év következett. Számomra az volt a legfontosabb, hogy legyen egy olyan csapat és szervezői háttér, akikre számíthatok.
Nagyon sok helyen jártunk, kezdtük a mi megyénkkel, majd az egész Partiummal, Erdéllyel, Dél-Szlovákiával és Kelet-Magyarországgal folytatva. Váradon a legtöbbet a Tempo klubban léptünk fel – 2004-ig, majd a várban, aztán Püspökiben. Érdekes, hogy az iskolákba nem mi mentünk, hanem ők jöttek mindig hozzánk.
Fotó: MM pódium
– Elnézést, de következetesen múlt időt használ. A Matyi Műhelyről nem hallani már régen. Mi történt?
– 2009-ben váltottunk, mivel a bátyámnak, Meleg Vilmosnak (színművész, a váradi filharmónia volt igazgatója – szerk. megj.) több ideje lett, és úgy döntöttünk, együtt is megpróbálnánk. Ekkor lett a Matyi Műhelyből MM Pódium, és változott a struktúra is: felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt készültek műsoraink. Ez utóbbi, vagyis a gyerekműsorok szervezésileg mindig biztosabbak voltak, de ahogy a gyerekelőadásokban nagyon tudatosan fordultunk a népmesei hagyományokhoz, a felnőtt műsorainkban ugyanilyen tudatosan élesztgettük a váradi operett- és kabaréhagyományokat. És bejött! Igaz,
A 2007-es évtől az adók emelkedtek, és a kulturális támogatásokból sem részesültünk. Viszont 2012-től nagyon sokat számított a Bethlen Gábor Alap segítsége, eleinte kisebb támogatásokat kaptunk, ami könnyítette a munkánkat, 2018-ban pedig megkaptuk azt a nagy támogatást, amiből megvásárolhattuk ezt a házat Püspökiben, és elképzeléseink szerint be is rendezhettük. A 2020-as év ezért is szólt végig a felújításról, s amíg a mesterek itt dolgoztak, mi a társulat képzésével foglalkoztunk. Három állandó tagunk van, vannak bedolgozóink és folyamatosan toborzunk fiatal tehetségeket, bedolgozónak, illetve állandó munkatársnak is.
Szeretnénk bővíteni a társulatunkat, úgy gondolom, ősszel, amikor előreláthatólag beindul ismét a munka, nyolc-tíz állandó tagunk lehetne.
A pedagógusok folyamatosan keresnek minket, hogy jönnének és jönni fognak a következő tanévben is, úgyhogy terveink közt főleg újabb gyerekműsorok szerepelnek.
– Milyen produkciók szerepelnek a repertoárjukban?
– Mindenképpen újra bemutatnánk a Holle anyót, mert nagyon sikeres volt, és gondoltunk a magyar népmesék második szériájára is. A tanárok kifejezett igénye, hogy tartsunk nyílt verses magyar órákat, ezt Vilmossal már el is kezdtük, voltak Petőfi- , Ady- és Csokonai-óráink.
Viszont mindkét említett korosztályhoz hasonlóan nagyon igénylik a kultúrát, nagyon érdeklődő és hálás közönség. Olyan ötletünk is volt, hogy még jobban bevonnánk a vidéki iskolákat az együttműködésbe, szervezhetnének kirándulásokat Nagyváradra, jelesen Püspökibe, és „ráadásként” kapnának egy-egy előadást is. De ezek az ötletek még nem teljesen kiforrottak, őszre remélhetőleg többet fogunk már tudni.
– És itt, Püspökiben, ebben a kis csoda játékparadicsomban lennének a találkozások?
– Igen. Terveink közt szerepel az is, hogy léptessük elő ezt a házat közösségi térré, erről beszéltünk a Biharpüspöki Alapítvánnyal, így felmerült a közös rendezés lehetősége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!