
A Meleg Attila vezette MM Pódium Színház gyerekeknek és felnőtteknek is kínál programokat
Kulturális központtá növi ki magát az MM Pódium Színház székhelye a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben. A gyerekeknek és felnőtteknek is programokat kínáló központba szívesen, gyakran látogatnak el diákcsoportok is, mert tudják, itt mindig olyan játékélményt kapnak, amit máshol alig-alig. A játékmestert, Meleg Attilát kérdeztük a kulturális központ kínálatáról, tanítónőjük is csupa jókat mesélt, hisz ismerik abból az időből, amikor még gyerekként ők, a mostani tanerők jártak bábelőadásokra.
2021. augusztus 16., 08:092021. augusztus 16., 08:09
– A Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben működő MM Pódium Színház mondhatni már kinőtt a „gyerekkorból” és „érett férfiéveit” tapossa. Mikor, miként kezdődött az állami bábszínháztól való eltávolodás?
– 1991-ben kezdtünk el Matyi Műhely Bábszínházként dolgozni. Akkor én társulatigazgató voltam a Nagyváradi Állami Bábszínházban, melynek művész- és műszaki személyzetével határoztunk úgy, hogy megpróbáljuk magánszínházként is. 1991 áprilisától működtünk, kevés szereplővel és mozgékony szervezéssel értük el, hogy klasszikus mesékből készült előadásainkat bemutassuk az országban és külföldön. Évente két-három bemutatóval jelentkeztünk és kétszázötven-háromszáz előadást tartottunk.
A Matyi Műhely teljes struktúrával működött, vagyis saját zeneszerzőnk, tervezőnk és három-négy bábszínészünk volt. Karalyos Sándor mesterbábos kollégám sokat segített, hiszen önzetlenül vett részt a munkában, elsősorban a fiatalok képzésével foglalkozott. Az én tanítómesterem Kemény Henrik bábművész volt, akitől nagyon sokat tanultam. 1993-ig párhuzamosan csináltuk a bábszínházat és a Matyi Műhely vállalkozást. Az akkori bábszínház-igazgató nem engedte a tájolást, a turnét, a kialakult konfliktust végül rendeznünk kellett, hiszen a színház ott van, ahol a színész van, ő viszont válaszút elé állított, mondván, hogy vagy maradok, vagy a saját utamat választom. Ez utóbbit választottam.
– Akkoriban még nem nagyon voltak magánszínházak. Hogy tartották fenn magukat?
– Mi voltunk az első magyar magánbábszínház Erdélyben, és miután önállósodtunk, öt nehéz év következett. Számomra az volt a legfontosabb, hogy legyen egy olyan csapat és szervezői háttér, akikre számíthatok.
Nagyon sok helyen jártunk, kezdtük a mi megyénkkel, majd az egész Partiummal, Erdéllyel, Dél-Szlovákiával és Kelet-Magyarországgal folytatva. Váradon a legtöbbet a Tempo klubban léptünk fel – 2004-ig, majd a várban, aztán Püspökiben. Érdekes, hogy az iskolákba nem mi mentünk, hanem ők jöttek mindig hozzánk.
Fotó: MM pódium
– Elnézést, de következetesen múlt időt használ. A Matyi Műhelyről nem hallani már régen. Mi történt?
– 2009-ben váltottunk, mivel a bátyámnak, Meleg Vilmosnak (színművész, a váradi filharmónia volt igazgatója – szerk. megj.) több ideje lett, és úgy döntöttünk, együtt is megpróbálnánk. Ekkor lett a Matyi Műhelyből MM Pódium, és változott a struktúra is: felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt készültek műsoraink. Ez utóbbi, vagyis a gyerekműsorok szervezésileg mindig biztosabbak voltak, de ahogy a gyerekelőadásokban nagyon tudatosan fordultunk a népmesei hagyományokhoz, a felnőtt műsorainkban ugyanilyen tudatosan élesztgettük a váradi operett- és kabaréhagyományokat. És bejött! Igaz,
A 2007-es évtől az adók emelkedtek, és a kulturális támogatásokból sem részesültünk. Viszont 2012-től nagyon sokat számított a Bethlen Gábor Alap segítsége, eleinte kisebb támogatásokat kaptunk, ami könnyítette a munkánkat, 2018-ban pedig megkaptuk azt a nagy támogatást, amiből megvásárolhattuk ezt a házat Püspökiben, és elképzeléseink szerint be is rendezhettük. A 2020-as év ezért is szólt végig a felújításról, s amíg a mesterek itt dolgoztak, mi a társulat képzésével foglalkoztunk. Három állandó tagunk van, vannak bedolgozóink és folyamatosan toborzunk fiatal tehetségeket, bedolgozónak, illetve állandó munkatársnak is.
Szeretnénk bővíteni a társulatunkat, úgy gondolom, ősszel, amikor előreláthatólag beindul ismét a munka, nyolc-tíz állandó tagunk lehetne.
A pedagógusok folyamatosan keresnek minket, hogy jönnének és jönni fognak a következő tanévben is, úgyhogy terveink közt főleg újabb gyerekműsorok szerepelnek.
– Milyen produkciók szerepelnek a repertoárjukban?
– Mindenképpen újra bemutatnánk a Holle anyót, mert nagyon sikeres volt, és gondoltunk a magyar népmesék második szériájára is. A tanárok kifejezett igénye, hogy tartsunk nyílt verses magyar órákat, ezt Vilmossal már el is kezdtük, voltak Petőfi- , Ady- és Csokonai-óráink.
Viszont mindkét említett korosztályhoz hasonlóan nagyon igénylik a kultúrát, nagyon érdeklődő és hálás közönség. Olyan ötletünk is volt, hogy még jobban bevonnánk a vidéki iskolákat az együttműködésbe, szervezhetnének kirándulásokat Nagyváradra, jelesen Püspökibe, és „ráadásként” kapnának egy-egy előadást is. De ezek az ötletek még nem teljesen kiforrottak, őszre remélhetőleg többet fogunk már tudni.
– És itt, Püspökiben, ebben a kis csoda játékparadicsomban lennének a találkozások?
– Igen. Terveink közt szerepel az is, hogy léptessük elő ezt a házat közösségi térré, erről beszéltünk a Biharpüspöki Alapítvánnyal, így felmerült a közös rendezés lehetősége.
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
szóljon hozzá!