Hirdetés

Igei tartalommal tölteni meg az ünneplést: Gazda István temesvári református lelkipásztor a lelki készülődésről

Gazda István lelkész: „hinni csakis Istenben lehet, de ennek nincs köze ahhoz, hogy járvány idején be kell oltatnunk magunkat” •  Fotó: Új Ezredév Református Központ/ Facebook

Gazda István lelkész: „hinni csakis Istenben lehet, de ennek nincs köze ahhoz, hogy járvány idején be kell oltatnunk magunkat”

Fotó: Új Ezredév Református Központ/ Facebook

A karácsonyi angyali szózat a „Ne féljetek!” felszólítással kezdődött, mert a félelem korlátozza az Isten-élmény intenzitását, fékezi az öröm átélését – mondta el a Krónikának Gazda István, a temesvári Új Ezredév Református Központ lelkipásztora. A lelkész arról is beszélt, az adventi lelki készülődés legfontosabb eleme az, hogy elcsendesedjünk, magunkba mélyedjünk.

Kiss Judit

2021. december 24., 17:032021. december 24., 17:03

– Az adventi lelki készülődés jellege is megváltozott, amióta – szinte két éve – kiszámíthatatlansággal, bizonytalansággal és félelemmel telített pandémiás időszakot élünk mindannyian. Hogyan látja, mik az ünnepre való lelki készülődésnek a legfőbb elemei, mire hívja fel idén hívei figyelmét?

– Az adventi lelki készülődés legfontosabb eleme az, hogy elcsendesedjünk, magunkba mélyedjünk, keressük a belső kapcsolatot Urunkkal. Az állandó félelem, a járványtól való rettegés ebben nem segít, sőt negatív módon befolyásol. A karácsonyi angyali szózat is a „Ne féljetek!” felszólítással kezdődött, mert a félelem korlátozza az Isten-élmény intenzitását, fékezi az öröm átélését. Úgy gondolom, ahhoz hogy félelmeink fölé emelkedhessünk, első lépés, hogy kizárjuk vagy legalábbis csökkenthessük az ezeket erősítő világi jellegű fenyegetettségérzést.

Hirdetés
Idézet
Amit meg tudunk tenni: beoltatjuk magunkat. Tudom, hogy kényes kérdés, sokan másképp gondolják. Olyant is hallottam, aki azt mondta, hogy „én Istenben hiszek, nem az oltásban”. De hát ezzel én is így vagyok, mondtam. Hinni – persze – csakis Istenben lehet. De hát mi köze ennek az oltáshoz?

A lényeg – ismétlem –, hogy úgy tudjunk karácsonyra készülni, hogy kizárunk vagy minimálisra csökkentünk minden olyan járulékos tényezőt, ami zavarhat, lelki építkezésünk útjába állhat, vagy azt meggátolhatja. Persze többféle ilyen tényező lehet, de mert éppen e járványos időre kérdezett rá, ezért domborítottam ki az oltakozás szükségességét.

– A járvány minden területen korlátozza továbbra is az életünket. Ha a jelenlegi időszakban kicsit engedett is a fenyegetés szorítása, sok család van, ahol a szeretet ünnepén nem lehetnek egymás közelében a távol élő családtagok, az időseket, gyengébb egészségi állapotúakat óvni kell. Hogyan állhat hozzá a mai ember a bizonytalan helyzethez úgy, hogy az ünnep lélekben mégis gyümölcsöző lehessen?

– Hát igen, lelkipásztorként magam is látom, mennyire korlátozottak az eszközeink. Híveinket nem ildomos ilyenkor látogatnunk, meg kell értenünk őket, hogy nem mernek temploma jönni, még véletlenül sem próbálom erre őket befolyásolni. Amikor tavaly betiltották a templomi alkalmakat is, akkor az a döntés született a presbitérium részéről, hogy Facebookon, online közvetítsük azokat. Tudtommal a legtöbb gyülekezet ezt tette akkor. Amikor viszont újból nyilvánossá váltak az istentiszteletek, a legtöbben felhagytak ezzel.

Idézet
Mi úgy döntöttünk, hogy folytatni fogjuk az online közvetítéseket, éppen azért, hogy azok számára is nyújtani tudjuk Istennek igéjét, akik betegek, félnek, vagy egyéb reális akadály miatt nem jöhetnek el a templomba.

Persze megvannak ennek a gyakorlatnak a veszélyei is: híveink leszokhatnak a templomlátogatásról. Mert elkényelmesedő társadalmunkban lehetnek olyanok is, akiknek jól jön, hogy nem kell korán felkelni, s bekapcsolva a tévét, akár pizsamában, fotelben, közben kávét szürcsölgetve is gondolhatják, eleget tettek Istennek való kötelezettségüknek, s úgymond „szőrmentén simogathatják hitüket”. Mindazonáltal, látva ennek veszélyét is, mégis az előbbi verzió mellett döntöttünk. Aztán szűkös eszköztárunkban ott van a telefonos kapcsolattartás, s benne – persze – az imádság.

Az adventi lelki készülődés legfontosabb eleme az, hogy elcsendesedjünk, magunkba mélyedjünk •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Az adventi lelki készülődés legfontosabb eleme az, hogy elcsendesedjünk, magunkba mélyedjünk

Fotó: Haáz Vince

– Sokszor elhangzik, hogy manapság a karácsony körüli időszak és maga az ünnep is nagymértékben elanyagiasodott: társadalmunkban sokan inkább az ajándékokra, a külsőségekre, a pénzben mérhető „díszítettségre” helyezik a hangsúlyt, semmint a szeretet ünnepének valódi belső megélésére. Miként tudja erre legeredményesebben felhívni a lelkész a gyülekezet tagjainak figyelmét?

– Ez korfüggő, az elvilágiasodással párhuzamosan jelentkező probléma, kezdete a francia forradalomig nyúlik vissza, s ahogy az időben előre haladunk, úgy válik egyre erősebbé. Igehirdetéseimben többször kitérek e gyakorlat visszásságára. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy még ez is több, mint a semmi.

Idézet
Amikor – amint mondja – ajándékokra, pénzben mérhető díszítettségre helyezik a hangsúlyt, mégiscsak valamilyen módon megünneplik karácsonyt. S a valamilyen mégiscsak több, mint a semmilyen. Ezt a létező valamit, mint keretet kell hát megtölteni igei tartalommal.

Ez egy lehetséges elindulási pont, hogy a népegyházi origóból a hitvalló egyházba vezessük át híveinket. Persze, korántsem könnyű és sok sikert ígérő feladat ez, sok munkát és imádságot igényel.

– Mi a tapasztalata, a pandémia miatt és alatt a fiatal korosztálynak, az iskoláskorúaknak vajon változott-e az igazi, belső értékekhez való lelki hozzáállása? A járvány miatti veszélyérzet „közelebb viszi-e” az Istenbe vetett hithez az embereket?

– Sajnos, erre a kérdésre a sok korlátozó intézkedés és egyéb nyomorúságok miatt nem tudok válaszolni. Csak remélni tudom, hogy e csapásnak a sok negatív mellett akár ilyen pozitív következményei is lehetnek.

•  Fotó: Antal Erika Galéria

Fotó: Antal Erika

– Immár több mint húsz éve szolgál Temesváron, jelenleg az Új Ezredév Református Központ lelkipásztora. Az 1989-es forradalom kirobbanásának harmincadik évfordulóján, 2019. december 15-én avatták fel a Makovecz Imre által tervezett központ templomépületét a magyar kormány támogatásával, azóta két év telt el. Az új épület megléte segít-e megújulni lélekben a gyülekezetnek?

– Itt, ennél a kérdésnél is bizonytalan vagyok. Két éve avattuk fel gyönyörű templomunkat. A járvány márciusban érkezett. Addig mindössze három hónap telt el. Ez időszak alatt lényegesen nőtt istentiszteleteink látogatottsága. Azonban ez mégis túl rövid időszak ahhoz, hogy belőle messzemenő következtetéseket vonhassak le. Aztán újabb és újabb hullámok, s megfékezésükre hozott kormányzati intézkedések a „hullámvasút” ábráját rajzolták. Egyszer meglódult a jelenlét, utána meg visszaesett. Hazudnék, ha jelentős sikerekről számolnék be.

– Karácsony közeledtével a temesvári református közösség miként emlékezik meg az 1989-ben történtekről?

– Temesváron négy református gyülekezet van, közülük az egyiket pásztorolom én, nem azt, amelyiknek templomából elindult a forradalom. Amikor a forradalmi gyülekezet néhai lelkipásztora konfúz módon viszonyult a megemlékező eseményekhez, akkor Tőkés László püspök úr felkérésére mindig készségesen felajánlottam termeinket. Ez azonban természetellenes helyzet volt. Amióta a belvárosi gyülekezet lelkipásztora Demeter Sándor, azóta helyükre kerültek a dolgok, a megemlékezés visszakerül oda, ahol annak lennie kell. Az idei december 15-i eseménynek is aktív résztvevője voltam. Egy konferenciát követően, a koszorúzás alkalmával a szervezők felkérésére egy rövid igehirdetést tartottam.

Idézet
Amúgy sokszor kihangsúlyozom, mennyire fontos, hogy legalább mi, temesvári reformátusok ébren tartsuk ’89 emlékezetét, mi több, büszkék legyünk arra, hogy éppen a mi kis közösségünk lelkipásztora és a mellette kiálló temesvári gyülekezet adhatta meg az egész országnak a demokratizálódás útjára lépés lehetőségét.

Mi egyéb lehetett ez, mint Isten kegyelme s az advent reménységének kiszélesedése? Áldott adventet és békés karácsonyt kívánok a Krónika olvasóinak! Hadd halljuk mi is az angyali szózatot: „Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség és az emberekhez jóakarat.”


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 21., kedd

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását

A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását
Hirdetés
2026. április 13., hétfő

„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról

Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.

„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról
2026. április 07., kedd

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
2026. április 02., csütörtök

„A kormányzati gyakorlat során az Orbán-kabinet a Kárpát-medencei magyarok érdekeit is folyamatosan figyelembe veszi”

A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.

„A kormányzati gyakorlat során az Orbán-kabinet a Kárpát-medencei magyarok érdekeit is folyamatosan figyelembe veszi”
Hirdetés
2026. február 21., szombat

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?
2026. február 20., péntek

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész
2026. február 19., csütörtök

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Gagauzia kifejezné függetlenségi igényét Románia és Moldova egyesülése esetén. Interjú Sergei Manastyrly politológussal (2. rész)

Románia és Moldova esetleges egyesülése fájdalmas téma a moldovai társadalom számára, az itteni lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Romániával való uniót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Sergei Manastyrly gagauz politológus.

Gagauzia kifejezné függetlenségi igényét Románia és Moldova egyesülése esetén. Interjú Sergei Manastyrly politológussal (2. rész)
2026. február 16., hétfő

Chișinău figyelmen kívül hagyja a gagauz autonómia jogait. Interjú Sergei Manastyrly politológussal (1. rész)

Sergei Manastyrly, a chișinăui Balkan-Centre Elemzési, Kutatási és Prognózis Központ vezetője részletes interjút adott a Krónikának a Gagauz Autonóm Területi Egység három évtizedes történetéről, a régió gazdasági és politikai helyzetéről.

Chișinău figyelmen kívül hagyja a gagauz autonómia jogait. Interjú Sergei Manastyrly politológussal (1. rész)
2025. december 09., kedd

Mit nyer és mit kockáztat Európa a dél-amerikai államokkal kötendő Mercosur-megállapodással?

Végső szakaszába érkezett a dél-amerikai államok és az Európai Unió közötti, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Winkler Gyula EP-képviselővel jártuk körül a témát.

Mit nyer és mit kockáztat Európa a dél-amerikai államokkal kötendő Mercosur-megállapodással?
Hirdetés
Hirdetés