
Lejtmenetben. A koronavírus-válság egy újabb medvepiac (bear market) kirobbantója a tőzsdén
Fotó: Pixabay
Bár rövid távon örömhír, hogy a kőolaj árának zuhanása nyomán olcsóbban tankolhatunk, hosszú távon komoly negatív következményekkel kell számolni a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakértő szerint. Ugyanakkor a piaci mozgásokat nézve, az elemzők is egyre pesszimistábbak. Megszólaltak azok is, akik a 2008-as pénzügyi válságot előrejelezték, és erre az évre is borúlátó képet festettek.
2020. március 10., 09:392020. március 10., 09:39
2020. március 10., 09:432020. március 10., 09:43
Meredeken, közel harmadával csökkent a kőolaj világpiaci ára hétfőn a határidős jegyzésekben annak nyomán, hogy Szaúd-Arábia csökkentette az árakat, és bejelentette, hogy jelentősen növeli – napi 10 millió hordó fölé – nyersolajkitermelését áprilisban. Az északi-tengeri Brent eddigi napi mélypontján, 30,93 százalékos mínuszban, 31,27 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 33,77 százalékos veszteségben, 27,34 dolláron forgott. Közép-európai idő szerint reggel fél nyolc körül a Brent 33,31 dolláron, 26,42 százalékos mínuszban, a WTI pedig 29,50 dolláron, 28,54 százalékos veszteségben állt.
Oroszország nem támogatta a kitermelés még erősebb visszafogását a koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásainak kivédésére, amire válaszul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) felmondta a kitermelést korlátozó megállapodást.
„Hétfő hajnalra az elmúlt tizennyolc évben nem tapasztalt alacsony árszintre zuhant a kőolaj ára, a délelőtti órákban ugyan kismértékű növekedés volt tapasztalható, ám péntekhez képest így is a 25 százalékot meghaladja a csökkenés” – összegezte a kialakult helyzetet a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Mindez olyan körülmények között történik, hogy az elmúlt hetekben folyamatos árcsökkenésnek lehettünk tanúi. A szakértő kifejtette, az ár alakulásának mozgatórugója a kitermelési tárgyalások kudarca, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének tagjai és Oroszország nem tudtak megegyezni a kitermelési kvótákról, az amerikai kőolaj-kitermelés is rendkívül magas, miközben az egyik legnagyobb felhasználónak számító Kína fogyasztása az elmúlt hetekben 20 százalékkal esett vissza, és a koronavírus-válság miatt várhatóan nem is áll helyre. A járvány miatt visszafogták a termelést Kínában, de más országokban is gondok vannak, ezért csökken a kereslet, amíg a kitermelési kvótákról nem tudnak megegyezni, az ár alacsony szinten mozog,
– részletezte Králik Lóránd. Mindez pedig odavezetett, hogy délelőtt „hatalmas mészárlás” volt az európai tőzsdéken.
További aggasztó jel, hogy hétfőn az amerikai hivatalos tőzsdenyitás előtt a határidős tőzsdeindexek kereskedését felfüggesztették. A hatóságok akkor élnek ezzel a lehetőséggel, vagyis a határidős tőzsdeindexek felfüggesztésével, ha nagy ármozgásra, esésre számítanak, kritikus helyzet alakul ki. Amikor délután megnyílt a tőzsde, ott is felfüggesztették a kereskedést, mert több mint 7 százalékos visszaeséssel indított, ami 5 százalékra mérséklődött. Erre a 2008-as pénzügyi válság óta nem volt példa.
Az elmúlt hetek történései azt mutatják, hogy a koronavírus-válság egy újabb medvepiac (bear market) kirobbantója a tőzsdén, ami hosszan tartó, lefelé irányuló trendet jelent. Elképzelhető, hogy már a héten a maximumhoz képest több mint 20 százalékkal csökkennek a tőzsdeindexek.
– mondta Králik Lóránd. Hozzátette, megszólaltak azok az elemzők, akik a 2008-as pénzügyi válságot előre jelezték, és erre az évre borúlátó képet festettek, a jelenlegi kilátások alapján még a legoptimistábbak is a tőzsdéken 30-40 százalék közötti visszaesést jósolnak. A tőzsdék január végén tetőztek, akkor érték el a maximumot, azóta 10 százalék feletti az indexek visszaesése. Ugyanakkor a Japán esetében nyilvánosságra hozott adatok recessziót mutatnak. „Mindezek együtt nagyon kedvezőtlen jelek a világgazdaságra nézve” – szögezte le Králik Lóránd.
„A kőolaj árának csökkenése a gépkocsi-tulajdonosoknak kedvező, hiszen olcsóbb lesz az üzemanyag, ám hosszú távon ennek negatív hatásai lehetnek a gazdaságra” – hívta fel ugyanakkor a figyelmet a gazdasági elemző. Rámutatott, néhány héten belül, amíg a kitermelt olaj ára begyűrűzik,
A hatás már most is érezhető, hiszen a Petrom-kutaknál 5 lej alá esett az üzemanyagár, és további csökkenés várható. Viszont az államnak ez bevételkiesést jelent, hiszen az üzemanyag árának közel 70 százalékát teszik ki a különböző adók. „Ha az ár csökken, az állam bevétele visszaesik, kénytelen lesz más forrásokkal pótolni, pluszadókat kivetni. Ha a választási évben ezt nem is lépik meg, de jövőtől éreztetheti a hatását” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette, ha valami a gazdaságban első látásra pozitívnak tűnik, meg kell vizsgálni a negatív következményeit, mert gyakran előfordul, hogy a negatív hatások sokkal súlyosabbak, mint a pozitív hozadék.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!