2009. február 17., 09:272009. február 17., 09:27
A közvélemény-kutatás során 300, a közép-kelet-európai piacokon már jelen lévő vagy a jövőben befektetni kívánó nyugat-európai, egyesült államokbeli és a fejlődő piacokról kikerült vállalat cégvezetőjét kérdezték meg a régióban tapasztalható lehetőségekről és kockázatokról – áll közleményükben.
A cégvezetők 40 százaléka szerint a gazdasági válság nyomán a következő évben közepes nehézségekkel kell számolniuk, 30 százalékuk negatív következményekre számít, a vállalatok hosszú távon mégis bizakodók. Csupán 14 százalékuk gondolja úgy, hogy a régióban a válság üzleti visszaeséshez fog vezetni, ezzel szemben a válaszadók 61 százaléka úgy becsüli, hogy a következő 3 évben a kereskedelemből és befektetésből származó éves bevételük több mint 6 százalékkal fog emelkedni, és 90 százalékuk szerint a régióból származó éves profit növekedni fog ebben a periódusban.
A Közép-Kelet-Európában már aktív vállalatok általánosságban úgy tervezik, hogy a következő 3 évben megosztják jelenlétüket a régióban, a diverzifikáció során Lengyelországgal szemben minden más piac növekvő érdeklődésre számíthat a következő években. Bár Lengyelország továbbra is fontos piac marad, a vállalatok egyre inkább a Balkán országai felé fordulnak – olvasható a hitelbiztosító közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok