Visszavett kicsit a kapzsiságból a kormány – a szakértő szerint stabil gazdasági és jogszabályi háttérre van szükség

Csökkentett bankadó,
változó hitelezés

A bankhitellel rendelkezők vagy kölcsön felvételére készülők által leginkább várt és egyben talán a legnagyobb módosítás, hogy a sürgősségi rendelet mintegy harmadára csökkentette a tavaly év végén bevezetett bankadót.  Mint ismeretes, az úgynevezett „kapzsisági illetéket” azoknak a pénzintézeteknek kellett volna fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó irányadó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak és a negyedévenként fizetendő illeték a bank aktíváinak 0,3 százalékát (évi 1,2 százalékot) is elérhette.  A Dăncilă-kormány a bankszektor bírálatai és az ország besorolásának rontását kilátásba helyező hitelminősítők jelzései nyomán még az első negyedéves befizetési határidő lejárta előtt visszakozott.

Az új bankadót – amelyet félévenként kell majd fizetni – ezért „szorgalomösztönzőként” állította be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Az új bankadó mértékét nem a – bukaresti kormány szerint manipulálható, és állítólag mesterségesen magasan tartott – ROBOR-hoz kötik, hanem egy új mutatóhoz, amelyet a bankok közötti ténylegesen megvalósult lejtranzakcióknál alkalmazott kamat átlagaként határoznak meg.  Ezt a Román Nemzeti Bank (BNR) honlapján fogják közölni.

A pénzügyminiszter amúgy a kormányülés után közölte: a bankadó módosításával nem várták meg az Európai Központi Bank jóváhagyását, mivel megkapták a Román Nemzeti Bankét és a román bankárszövetséggel is egyeztettek. Viorica Dăncilă miniszterelnök a pénteki kormányülés sajtónyilvános első perceiben pedig arról értekezett, hogy

Mindazonáltal a rendeletnek nincs visszamenőleges hatálya, a ROBOR-hoz kötött, korábban leszerződött változó kamatú lejhitelek nem változnak, de a hiteleseknek lehetőségük lesz május 2-a után a megváltozott feltételek szerint újrafinanszírozni hitelüket.
 A bukaresti szaksajtó szerint a lengyel modellhez hasonló, a pénzeszközök évi 0,4 százalékára rúgó román bankadó is a legmagasabbak egyike az Európai Unióban.

A szakértő káoszról beszél

„Bár a kormány pénteken módosította a kapzsisági adó bevezetéséről elhíresült 2018/114-es rendeletét, továbbra is nagy a bizonytalanság körülötte, hivatalos információk a változás pontos mibenlétéről még nem kerültek nyilvánosságra, ez pedig tovább fokozza a káoszt” – értékelt a Krónika megkeresésére Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint hangsúlyozta, az eddig napvilágot látott értesülések szerint már nem kötik a bankok aktíváira kirótt adó nagyságát a ROBOR-hoz, hanem – amint a tervezetben szerepelt – „a bankok közötti tranzakciók egy mutatójához, amely megjelenik a Román Nemzeti Bank hivatalos oldalán”. Bordás Attila azonban úgy látja, ez nem oszlatja a homályt, hiszen több ilyen mutató is van, a pénzintézetek továbbra sem tudnak tervezni, még egy évre sem lehet előre számolni, holott már eltelt egy negyedév, és a tervezés alapvető lenne ebben az ágazatban. „Egyetlen szereplő sem tudja, mire számítson pontosan. December végén teljesen előkészületlenül bevetettek egy rendeletet a kapzsisági adóról, már akkor egyértelmű volt, hogy ez nem vezet jóra, rövid távon talán pótolja a költségvetési hiányt, de hosszú távon visszaveti a hitelezést, a kamatnövelést ösztönzi, és lassítja a gazdasági növekedést” – mutatott rá a banki szakember.

Kell a pénz a költségvetésbe

Hangsúlyozta, bár a pénteki módosításban a korábbi 1,2 százalékról 0,4 százalékra csökkentették a banki aktívákra kirótt adót,

Kiemelte továbbá, hogy több országban – Magyarországon, Csehországban – akkor vezették be ezt az adót, amikor az állam jelentős újratőkésítést eszközölt a magánbankszférában, de amikor ezt az adó révén „visszafizették” a pénzintézetek, el is törölték.  Felidézte, a román kormány emelte a nyugdíjakat, a béreket, ezt valamiből finanszírozni kell, „ezért a költségvetés pótlására oda fordultak, ahol pénzt láttak, vagyis a bankszektort, az energetikai és a távközlési szektort akarták pluszadóval sújtani”. „Arra hivatkoztak, hogy Romániában túl nagy a különbség a betéti és a hitelkamatok között, vagyis a letétbe helyezett pénz után sokkal kisebb kamatot fizetnek, mint amikor hitelt nyújtanak, ez a különbség túl nagy nyereséget generál a bankoknak, amit valójában az ügyfelek fizetnek ki” – idézte fel a szakértő, aki szerint a december végén elfogadott változat „elvetemült” volt, hiszen átlag 1,2 százalékos adót rótt ki az aktívákra, még akkor is, ha a bank veszteséges. „Ezzel abszurd helyzetek alakultak ki, például, ha a bank meghitelezi az államot, államkötvényeket vásárol, ezt pluszban megadózzák, ez pedig a kamat további növelését eredményezte volna” – mondta Bordás Attila.

Arról is beszélt egyúttal, hogy Romániában nem olyan jó a bankok helyzete, mint ahogy azt a kormány sugallja, hiszen 2008 után mindenki elkezdett spórolni. Míg a válság előtt a hitelállomány kétszer akkora volt, mint a betéti, ez 2008 után megfordult, négy-öt éve már a betéti állomány a nagyobb, tehát több a megtakarítás. Viszont ennek az a hátulütője, hogy „pang a pénz”, a bankok nem tudják kihelyezni.

– részletezte Bordás Attila.

Ugyanakkor – tette hozzá – a másik oldalon a vállalati hitelezés csökkent, a fiatalok elmentek külföldre, ezért nem alakultak új vállalkozások, a meglevő cégek alultőkésítettek. A lakosságnak kihelyezett hitelek egy idő után tetőznek, több kölcsönt már nem lehet nyújtani, a pénzt „nem verték el” ugyan, de a bankoknak már nem megy olyan jól.  Arra is kitért, hogy

Az alapvető banki termékeket – betét és hitel – használják csak, miközben Nyugaton a polgárok nagy része tőzsdézik, vagy befektetési alapoknál helyezi el a pénzét.

A szakértő rámutatott, a banki szektorban azóta sem állt le a 2008-ban elkezdődött lejtmenet, azóta folyamatosan érkeznek a hírek a bankfiókok bezárásáról, összevonásokról. Bordás Attila szerint a forgalmat, a hitelezést kellene ösztönözni, erre vannak eszközei a kormánynak, például az állami támogatású lakásmegtakarítási számla, a gyerek-takarékszámla, vagy a már megszűnt Kogălniceanu-hitel, amely révén a vállalkozók banki kamatait támogatta az állam.

– összegezte Bordás Attila, aki szerint leginkább stabil gazdasági és jogszabályi háttérre lenne szükség.  Módosítások, halasztások más területeken is

A szociálliberális kormány pénteki ülésén a tavaly év végén elfogadott, a gazdasági szereplők és a jobboldali ellenzék által élesen bírált, 114-es számú adóügyi rendeletének más – a magánnyugdíjalapokra, energetikai cégekre és távközlési szektorra vonatkozó – előírásait is módosította, illetve elhalasztotta pénteken, kilátásba helyezve ezek újratárgyalását az érintettekkel.
Így a romániai magánnyugdíj-kezelőkkel folytatott tárgyalások nyomán 2019. május 31-éig halasztották a törzstőke-követelmények gyakorlatba ültetését. Eddig a dátumig visszatérnek a 4 millió eurónak megfelelő minimális törzstőke-követelményhez. A halasztásra azért van szükség, hogy a magánnyugdíj-kezelőknek legyen idejük a törzstőkeemelésre. 2019. június elsejétől a minimálisan szükséges tőkealapokat 2019. december 31-éig be kell fizetni – fejtette ki a kormányülésen Viorica Dăncilă.

többek közt uniós elvárásnak is eleget téve ezzel. A távközlés terén pedig 2019. szeptember elsejéig halasztották a 114-es rendeletben az elektronikus távközlési hálózatok kiépítésében felmerülő hiányosságokért előírt szankciók gyakorlatba ültetését. A halasztásra azért van szükség, mert előbb véglegesíteni kell a szolgáltatók hálózatépítési engedélyezését megkönnyítő törvényi keretet. Dăncilă szerint mindezek a módosítások a román állampolgárok érdekeit fogják szolgálni és szorgalmazzák Románia gazdasági fejlődését.