
Lesz-e, amit aláírni? Szigorúbb korlátok közé akarja szorítani a román jegybank a lakosság eladósodottságának szintjét
Fotó: Pixabay.com
A gazdaság túlfűtötté válásának elkerülése, az infláció, valamint a kamatemelések lassítása érdekében az eladósodottság korlátozását fontolgatja a román jegybank.
Újabb lépést készül tenni a Román Nemzeti Bank (BNR) a lakossági hitelezés visszaszorítása érdekében – a Capital gazdasági hetilap birtokába jutott dokumentum jelentősen korlátozná a magánszemélyek eladósodottsági szintjét. A 2007 előtti modell visszavezetéséről van tulajdonképpen szó most, amikor már csaknem egy éve a túlfűtöttség jelei mutatkoznak a román bankpiacon. Ez azt jelenti, hogy
A lap által idézett terv szerint a lejben felvett fogyasztási hitelek esetében például a havi törlesztőrészlet nem lehetne magasabb, mint a kölcsönt felvevő személy fizetésének a 30 százaléka, amennyiben fix kamatozású hitelkonstrukciót vállal, de ha a kamatláb változó, valamely irányadó bankközi kamatlábhoz (ROBOR) kötött, akkor már csak 25 százalék lehet.
Devizaalapú hitelt eközben már-már lehetetlen lesz felvenni, ha életbe lépnek a korlátozások, egy változó kamatozású devizahitelnél ugyanis 15 százalékos a limit. Valamivel jobb a helyzet a lakásvásárlási konstrukcióknál – ott 45 százalékig is elmehet a havi törlesztőrészlet, de csak az első jelzáloghitelnél, és csakis akkor, ha olyan lakás megvásárlásáról van szó, amelyben a hiteligénylő lakni fog. Ha olyan ritka konstrukciót talál a hiteligénylő, amelyben az első 5 év fix kamatozású, akkor 50 százalékig is elmehet. Más esetekben 40 százalékos a küszöb. Jelen pillanatban vannak olyan bankok, amelyek 70 százalékig is kitolják az ügyfél eladósodottsági szintjét.
– fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Rámutatott, az elmúlt időszakban rendkívüli mértékben meglódult a hitelfelvétel, különösen a fogyasztási kölcsönök esetében, ez növeli a fogyasztást, ami hozzájárul a gazdaság túlfűtöttségéhez, ami végül az infláció és a ROBOR emelkedését okozza.
„A hitelezést kiegyensúlyozott keretek között lehet tartani, az jót tesz a pénzügyi egyensúlynak, hozzá tud járulni, hogy az infláció ne legyen olyan kiugró mértékű, illetve ezzel párhuzamosan a ROBOR is mérséklődik. Mindez a jelenlegi hiteleseket védi, hiszen az ő törlesztőrészleteik nem növekednek olyan mértékben” – részletezte Diósi László.
Hozzátette, azért sincs fenyegetés, mert a bérek – az átlag- és a minimálbér egyaránt – folyamatosan emelkedtek. A szakember emlékeztetett, hasonló trendek voltak a 2009-es válság előtt, amikor az emberek a növekvő és a jövőben valószínű növekedő bérükre gondolva vettek fel nagy hiteleket, ám 2008 végére a bérnövekedés hirtelen megállt, sőt a közszférában bércsökkenés volt, az elmaradt bónuszok, prémiumok miatt visszaesett a jövedelmek szintje, és sokan nehézségbe ütköztek a hitel visszafizetésekor. A pénzügyi szakértő rámutatott, a jelenlegi helyzet teljesen más, hiszen a román gazdaság sokkal erősebb, kisebbek a devizakockázatok.
– összegezte Diósi László. Szerinte a módosítás a fogyasztási hiteleket jobban visszaveti, az ingatlanhitelek esetében alig észrevehető csökkenésre számít.
„Az intézkedés valószínűleg valamelyest visszafogja a hitelkedvet, ám ez egészséges korrekció, hiszen ha 2007-ben is megtörténik, talán nem dől be az ingatlanpiac” – véli Bónis Endre kolozsvári ingatlanügyi szakértő. Kérdésünkre ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
Évente hat-hétezer lakás épül, és ez sem tudja kielégíteni a keresletet, mutatott rá a szakértő. Hozzátette, jó üzlet Kolozsváron ingatlant vásárolni, a pénzt nem szívesen tartják bankban, hiszen az eurós letét kamata 0,3 százalék, míg a lejre 1,5 százalék, ami szintén nagyon kevés. Ha Kolozsváron befektetnek egy ingatlanba, és azt kiadják bérbe, a pénzük 6-8, de akár 15 százalékos kamatot termel, miközben elvileg az ingatlan értéke is növekszik.
Az új építésű lakásokat nem is kolozsváriak, hanem a környező megyékből érkezők vásárolják meg készpénzért. Akinek például Zilahon pénze van, inkább Kolozsváron fekteti be ingatlanba, hiszen Zilahon kiszámíthatatlan a piac, és alacsony a bérleti díj. Bónis Endre is kiemelte, az utóbbi időben növekszik az átlagbér, ez is kompenzál, így egyensúlyba kerülhet a piac.
– szögezte a szakértő. Bónis Endre különben arra számít, hogy az árak nem csökkennek, ám a növekedés leáll, a piac valamennyire lelassul.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!