Visszafogná a jegybank a hitelezést – Szakemberek szerint nem árt egy kis korrekció a túlfűtötté váló piacnak

A lap által idézett terv szerint a lejben felvett fogyasztási hitelek esetében például a havi törlesztőrészlet nem lehetne magasabb, mint a kölcsönt felvevő személy fizetésének a 30 százaléka, amennyiben fix kamatozású hitelkonstrukciót vállal, de ha a kamatláb változó, valamely irányadó bankközi kamatlábhoz (ROBOR) kötött, akkor már csak 25 százalék lehet.

Devizaalapú hitelt eközben már-már lehetetlen lesz felvenni, ha életbe lépnek a korlátozások, egy változó kamatozású devizahitelnél ugyanis 15 százalékos a limit. Valamivel jobb a helyzet a lakásvásárlási konstrukcióknál – ott 45 százalékig is elmehet a havi törlesztőrészlet, de csak az első jelzáloghitelnél, és csakis akkor, ha olyan lakás megvásárlásáról van szó, amelyben a hiteligénylő lakni fog. Ha olyan ritka konstrukciót talál a hiteligénylő, amelyben az első 5 év fix kamatozású, akkor 50 százalékig is elmehet. Más esetekben 40 százalékos a küszöb. Jelen pillanatban vannak olyan bankok, amelyek 70 százalékig is kitolják az ügyfél eladósodottsági szintjét.

Egyensúlyra van szükség

– fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Rámutatott, az elmúlt időszakban rendkívüli mértékben meglódult a hitelfelvétel, különösen a fogyasztási kölcsönök esetében, ez növeli a fogyasztást, ami hozzájárul a gazdaság túlfűtöttségéhez, ami végül az infláció és a ROBOR emelkedését okozza.

„A hitelezést kiegyensúlyozott keretek között lehet tartani, az jót tesz a pénzügyi egyensúlynak, hozzá tud járulni, hogy az infláció ne legyen olyan kiugró mértékű, illetve ezzel párhuzamosan a ROBOR is mérséklődik. Mindez a jelenlegi hiteleseket védi, hiszen az ő törlesztőrészleteik nem növekednek olyan mértékben” – részletezte Diósi László.

Nem lesz dráma

Hozzátette, azért sincs fenyegetés, mert a bérek – az átlag- és a minimálbér egyaránt – folyamatosan emelkedtek. A szakember emlékeztetett, hasonló trendek voltak a 2009-es válság előtt, amikor az emberek a növekvő és a jövőben valószínű növekedő bérükre gondolva vettek fel nagy hiteleket, ám 2008 végére a bérnövekedés hirtelen megállt, sőt a közszférában bércsökkenés volt, az elmaradt bónuszok, prémiumok miatt visszaesett a jövedelmek szintje, és sokan nehézségbe ütköztek a hitel visszafizetésekor. A pénzügyi szakértő rámutatott, a jelenlegi helyzet teljesen más, hiszen a román gazdaság sokkal erősebb, kisebbek a devizakockázatok.

– összegezte Diósi László. Szerinte a módosítás a fogyasztási hiteleket jobban visszaveti, az ingatlanhitelek esetében alig észrevehető csökkenésre számít.

Egészséges a korrekció

„Az intézkedés valószínűleg valamelyest visszafogja a hitelkedvet, ám ez egészséges korrekció, hiszen ha 2007-ben is megtörténik, talán nem dől be az ingatlanpiac” – véli Bónis Endre kolozsvári ingatlanügyi szakértő. Kérdésünkre ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy

Évente hat-hétezer lakás épül, és ez sem tudja kielégíteni a keresletet, mutatott rá a szakértő. Hozzátette, jó üzlet Kolozsváron ingatlant vásárolni, a pénzt nem szívesen tartják bankban, hiszen az eurós letét kamata 0,3 százalék, míg a lejre 1,5 százalék, ami szintén nagyon kevés. Ha Kolozsváron befektetnek egy ingatlanba, és azt kiadják bérbe, a pénzük 6-8, de akár 15 százalékos kamatot termel, miközben elvileg az ingatlan értéke is növekszik.

Az új építésű lakásokat nem is kolozsváriak, hanem a környező megyékből érkezők vásárolják meg készpénzért. Akinek például Zilahon pénze van, inkább Kolozsváron fekteti be ingatlanba, hiszen Zilahon kiszámíthatatlan a piac, és alacsony a bérleti díj. Bónis Endre is kiemelte, az utóbbi időben növekszik az átlagbér, ez is kompenzál, így egyensúlyba kerülhet a piac.

– szögezte a szakértő. Bónis Endre különben arra számít, hogy az árak nem csökkennek, ám a növekedés leáll, a piac valamennyire lelassul.