Veszélyben az észak-erdélyi sztráda?

Autópálya: épül, de máshol

Az észak-erdélyi sztrádát építő amerikai Bechtellel folytatott tárgyalásokról elmondta, három részre osztották a tennivalókat: mi a teendő 2009-ben, mi 2012-ig, és mi lesz azt követően. „Azt javasoltam, 2009 végéig készüljön el az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszból 42 kilométer, a fennmaradó tíz kilométeren ugyanis akadálymentesítési munkálatokat kell végezni” – mondta Berceanu.

A Berettyószéplak melletti 18 kilométeres szakaszról is folytak tárgyalások, ahol a terepviszonyok miatt egy viaduktot is meg kell építeni. A miniszter közölte, mivel a kormány pénzszűkében van, idén csak a viadukt megépítését tudják finanszírozni. „2012-ig készüljön el az Aranyosgyérestől a határig tartó szakasz, az Aranyosgyéres–Brassó szakasz kapcsán pedig adjanak választ. Ennek a megépítésére ugyanis nincs pénzünk, ezért koncesszióba kívánjuk adni” – szögezte le a tárcavezető.

Közölte, amennyiben a Bechtel nem hajlandó ebbe belemenni, személyesen vállalja a felelősséget. „Télig le akarom állítani ezt a projektet. Ha addig nem jutunk megállapodásra, teljes egészében leállítom, mivel amúgy sincs pénzünk. Máshol építünk autópályákat. Leállunk, két évig pereskedünk, és veszítünk 60–70 millió eurót. Ha azonban folytatjuk a munkálatokat, még ennél is nagyobb összegeket gombolnak le rólunk. A rendelkezésünkre álló pénzből amúgy is autópályát építünk, de máshol” – hangoztatta Berceanu. Hozzátette: annak idején, 2003-2004-ben a NATO-csatlakozás érdekében volt szükség az amerikai társaság által megépítendő autópálya előnyben részesítésére a délebbre húzódó négyes számú páneurópai folyosóval szemben.

Cél a túlélés?

A miniszter szerint a kormány elsődleges célja az, hogy átvészelje az idei évet, amely „jóval nehezebb is lehet, mint azt el tudjuk képzelni”. Rámutatott, az autópályák építésére mintegy 5-600 millió eurót szánnak. Példaként elmondta, a Bukarest–Ploieşti–sztráda első 20 kilométerének kisajátításai több mint 100 millió euróba kerülnek, ugyanakkor közölte, elképzelhető, hogy vannak olyan megoldások, amelyek révén felgyorsulhat az autópálya-építés, és hét-nyolc év múlva néhány ezer kilométernyi sztráda már el is készül. Ezek egy része akár a következő néhány éven belül megépülhet, amennyiben sikerül a finanszírozásukra alternatív megoldásokat találni. „Az autópályát előbb meg kell építeni, aztán azzal kell kifizettetni, aki használja” – vélte a miniszter.

Berceanu szerint minden megépítendő autópályaszakasz koncesszióba adására lehetőség van. A Nagylak–Nagyszeben sztrádára mintegy egymilliárd eurós európai uniós finanszírozás is rendelkezésre áll, ebből 100 és 200 kilométernyi szakaszt lehet megépíteni. A Nagyszeben–Piteşti szakasz megépítését koncesszióba kívánja adni a kormány, majd a sztráda építője megkapja a teljes Arad–Bukarest sztráda működtetésének jogát. Ez mintegy 10–15 éves időtartamra szólna, ami alatt a teljes autópályadíjra jogosult, viszont cserében elvégzi a szükséges építési és karbantartási munkálatokat. Mint kifejtette, a Bukarest–Konstanca autópálya esetében a 100 kilométerenkénti 4 eurós sztrádadíjból – óránként 10 000 autóval számolva – egy hónap alatt 30 millió euró gyűl össze, amit további autópálya-építésre fordíthatnak.