Fotó: Agerpres
2009. február 24., 09:372009. február 24., 09:37
Az észak-erdélyi sztrádát építő amerikai Bechtellel folytatott tárgyalásokról elmondta, három részre osztották a tennivalókat: mi a teendő 2009-ben, mi 2012-ig, és mi lesz azt követően. „Azt javasoltam, 2009 végéig készüljön el az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszból 42 kilométer, a fennmaradó tíz kilométeren ugyanis akadálymentesítési munkálatokat kell végezni” – mondta Berceanu.
A Berettyószéplak melletti 18 kilométeres szakaszról is folytak tárgyalások, ahol a terepviszonyok miatt egy viaduktot is meg kell építeni. A miniszter közölte, mivel a kormány pénzszűkében van, idén csak a viadukt megépítését tudják finanszírozni. „2012-ig készüljön el az Aranyosgyérestől a határig tartó szakasz, az Aranyosgyéres–Brassó szakasz kapcsán pedig adjanak választ. Ennek a megépítésére ugyanis nincs pénzünk, ezért koncesszióba kívánjuk adni” – szögezte le a tárcavezető.
Közölte, amennyiben a Bechtel nem hajlandó ebbe belemenni, személyesen vállalja a felelősséget. „Télig le akarom állítani ezt a projektet. Ha addig nem jutunk megállapodásra, teljes egészében leállítom, mivel amúgy sincs pénzünk. Máshol építünk autópályákat. Leállunk, két évig pereskedünk, és veszítünk 60–70 millió eurót. Ha azonban folytatjuk a munkálatokat, még ennél is nagyobb összegeket gombolnak le rólunk. A rendelkezésünkre álló pénzből amúgy is autópályát építünk, de máshol” – hangoztatta Berceanu. Hozzátette: annak idején, 2003-2004-ben a NATO-csatlakozás érdekében volt szükség az amerikai társaság által megépítendő autópálya előnyben részesítésére a délebbre húzódó négyes számú páneurópai folyosóval szemben.
A miniszter szerint a kormány elsődleges célja az, hogy átvészelje az idei évet, amely „jóval nehezebb is lehet, mint azt el tudjuk képzelni”. Rámutatott, az autópályák építésére mintegy 5-600 millió eurót szánnak. Példaként elmondta, a Bukarest–Ploieşti–sztráda első 20 kilométerének kisajátításai több mint 100 millió euróba kerülnek, ugyanakkor közölte, elképzelhető, hogy vannak olyan megoldások, amelyek révén felgyorsulhat az autópálya-építés, és hét-nyolc év múlva néhány ezer kilométernyi sztráda már el is készül. Ezek egy része akár a következő néhány éven belül megépülhet, amennyiben sikerül a finanszírozásukra alternatív megoldásokat találni. „Az autópályát előbb meg kell építeni, aztán azzal kell kifizettetni, aki használja” – vélte a miniszter.
Berceanu szerint minden megépítendő autópályaszakasz koncesszióba adására lehetőség van. A Nagylak–Nagyszeben sztrádára mintegy egymilliárd eurós európai uniós finanszírozás is rendelkezésre áll, ebből 100 és 200 kilométernyi szakaszt lehet megépíteni. A Nagyszeben–Piteşti szakasz megépítését koncesszióba kívánja adni a kormány, majd a sztráda építője megkapja a teljes Arad–Bukarest sztráda működtetésének jogát. Ez mintegy 10–15 éves időtartamra szólna, ami alatt a teljes autópályadíjra jogosult, viszont cserében elvégzi a szükséges építési és karbantartási munkálatokat. Mint kifejtette, a Bukarest–Konstanca autópálya esetében a 100 kilométerenkénti 4 eurós sztrádadíjból – óránként 10 000 autóval számolva – egy hónap alatt 30 millió euró gyűl össze, amit további autópálya-építésre fordíthatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok