Fotó: Agerpres
2009. február 24., 09:372009. február 24., 09:37
Az észak-erdélyi sztrádát építő amerikai Bechtellel folytatott tárgyalásokról elmondta, három részre osztották a tennivalókat: mi a teendő 2009-ben, mi 2012-ig, és mi lesz azt követően. „Azt javasoltam, 2009 végéig készüljön el az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszból 42 kilométer, a fennmaradó tíz kilométeren ugyanis akadálymentesítési munkálatokat kell végezni” – mondta Berceanu.
A Berettyószéplak melletti 18 kilométeres szakaszról is folytak tárgyalások, ahol a terepviszonyok miatt egy viaduktot is meg kell építeni. A miniszter közölte, mivel a kormány pénzszűkében van, idén csak a viadukt megépítését tudják finanszírozni. „2012-ig készüljön el az Aranyosgyérestől a határig tartó szakasz, az Aranyosgyéres–Brassó szakasz kapcsán pedig adjanak választ. Ennek a megépítésére ugyanis nincs pénzünk, ezért koncesszióba kívánjuk adni” – szögezte le a tárcavezető.
Közölte, amennyiben a Bechtel nem hajlandó ebbe belemenni, személyesen vállalja a felelősséget. „Télig le akarom állítani ezt a projektet. Ha addig nem jutunk megállapodásra, teljes egészében leállítom, mivel amúgy sincs pénzünk. Máshol építünk autópályákat. Leállunk, két évig pereskedünk, és veszítünk 60–70 millió eurót. Ha azonban folytatjuk a munkálatokat, még ennél is nagyobb összegeket gombolnak le rólunk. A rendelkezésünkre álló pénzből amúgy is autópályát építünk, de máshol” – hangoztatta Berceanu. Hozzátette: annak idején, 2003-2004-ben a NATO-csatlakozás érdekében volt szükség az amerikai társaság által megépítendő autópálya előnyben részesítésére a délebbre húzódó négyes számú páneurópai folyosóval szemben.
A miniszter szerint a kormány elsődleges célja az, hogy átvészelje az idei évet, amely „jóval nehezebb is lehet, mint azt el tudjuk képzelni”. Rámutatott, az autópályák építésére mintegy 5-600 millió eurót szánnak. Példaként elmondta, a Bukarest–Ploieşti–sztráda első 20 kilométerének kisajátításai több mint 100 millió euróba kerülnek, ugyanakkor közölte, elképzelhető, hogy vannak olyan megoldások, amelyek révén felgyorsulhat az autópálya-építés, és hét-nyolc év múlva néhány ezer kilométernyi sztráda már el is készül. Ezek egy része akár a következő néhány éven belül megépülhet, amennyiben sikerül a finanszírozásukra alternatív megoldásokat találni. „Az autópályát előbb meg kell építeni, aztán azzal kell kifizettetni, aki használja” – vélte a miniszter.
Berceanu szerint minden megépítendő autópályaszakasz koncesszióba adására lehetőség van. A Nagylak–Nagyszeben sztrádára mintegy egymilliárd eurós európai uniós finanszírozás is rendelkezésre áll, ebből 100 és 200 kilométernyi szakaszt lehet megépíteni. A Nagyszeben–Piteşti szakasz megépítését koncesszióba kívánja adni a kormány, majd a sztráda építője megkapja a teljes Arad–Bukarest sztráda működtetésének jogát. Ez mintegy 10–15 éves időtartamra szólna, ami alatt a teljes autópályadíjra jogosult, viszont cserében elvégzi a szükséges építési és karbantartási munkálatokat. Mint kifejtette, a Bukarest–Konstanca autópálya esetében a 100 kilométerenkénti 4 eurós sztrádadíjból – óránként 10 000 autóval számolva – egy hónap alatt 30 millió euró gyűl össze, amit további autópálya-építésre fordíthatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok