2009. március 31., 09:402009. március 31., 09:40
Az OMV 2000 októberében jelentette be, hogy 5 százalék feletti, de 10 százalék alatti részesedést szerzett a magyar társaságban. Az OMV-nek 2004 októberében már 10 százalékos részesedése volt a MOL-ban, amit 2007 júniusában 18,6 százalékra, később pedig 20 százalék fölé növelt.
A 8,6 százalékos részvényvásárlás után Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a MOL-lal „baráti hangú” megbeszéléseket várnak, hiszen a következő két-három évben elkerülhetetlen iparági konszolidáció mindkét céget ösztönzi az együttműködésre.
Egy hónappal később pedig már azt remélte, hogy néhány éven belül cége megszerzi a MOL-t, s ezért szövetséget ajánlott a két cég között minden tevékenységi területen. Ezzel szemben a MOL kifejezte, hogy nem kíván stratégiai egyeztetésekről tárgyalni az OMV-vel.
A MOL bejelentette azt is, hogy a tőkeoptimalizálás érdekében saját részvény vásárlásáról döntött. Az ügyben, 2007 júniusában megszólalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki ellenséges kivásárlásnak nevezte az OMV újabb vásárlását. Kifejtette: a kormány mindent megtesz azért, hogy meghiúsítsák az OMV kontrollszerzési szándékát.
Az OMV 2007. augusztusban már úgy nyilatkozott, hogy barátságos megközelítésben szeretné elérni az osztrák olajcég és a magyar MOL „kombinációját”, budapesti és bécsi központtal, közös irányításban, azért, hogy az iparág további konszolidációjában állni tudják a versenyt. A MOL azonban ebből sem kért.
Az egyik utolsó nagy csata a MOL tavaly áprilisi közgyűlése előtt és az eseményen zajlott, ám az OMV itt is vesztett, mivel nem sikerült érvényesítenie akaratát, például új napirendi pontok felvételével. Tavaly augusztusban aztán az OMV visszavonta feltételekhez kötött nyilvános vételajánlati szándékát, amivel gyakorlatilag véget ért az akciója.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.