2009. március 31., 09:402009. március 31., 09:40
Az OMV 2000 októberében jelentette be, hogy 5 százalék feletti, de 10 százalék alatti részesedést szerzett a magyar társaságban. Az OMV-nek 2004 októberében már 10 százalékos részesedése volt a MOL-ban, amit 2007 júniusában 18,6 százalékra, később pedig 20 százalék fölé növelt.
A 8,6 százalékos részvényvásárlás után Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a MOL-lal „baráti hangú” megbeszéléseket várnak, hiszen a következő két-három évben elkerülhetetlen iparági konszolidáció mindkét céget ösztönzi az együttműködésre.
Egy hónappal később pedig már azt remélte, hogy néhány éven belül cége megszerzi a MOL-t, s ezért szövetséget ajánlott a két cég között minden tevékenységi területen. Ezzel szemben a MOL kifejezte, hogy nem kíván stratégiai egyeztetésekről tárgyalni az OMV-vel.
A MOL bejelentette azt is, hogy a tőkeoptimalizálás érdekében saját részvény vásárlásáról döntött. Az ügyben, 2007 júniusában megszólalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki ellenséges kivásárlásnak nevezte az OMV újabb vásárlását. Kifejtette: a kormány mindent megtesz azért, hogy meghiúsítsák az OMV kontrollszerzési szándékát.
Az OMV 2007. augusztusban már úgy nyilatkozott, hogy barátságos megközelítésben szeretné elérni az osztrák olajcég és a magyar MOL „kombinációját”, budapesti és bécsi központtal, közös irányításban, azért, hogy az iparág további konszolidációjában állni tudják a versenyt. A MOL azonban ebből sem kért.
Az egyik utolsó nagy csata a MOL tavaly áprilisi közgyűlése előtt és az eseményen zajlott, ám az OMV itt is vesztett, mivel nem sikerült érvényesítenie akaratát, például új napirendi pontok felvételével. Tavaly augusztusban aztán az OMV visszavonta feltételekhez kötött nyilvános vételajánlati szándékát, amivel gyakorlatilag véget ért az akciója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok