2009. március 31., 09:402009. március 31., 09:40
Az OMV 2000 októberében jelentette be, hogy 5 százalék feletti, de 10 százalék alatti részesedést szerzett a magyar társaságban. Az OMV-nek 2004 októberében már 10 százalékos részesedése volt a MOL-ban, amit 2007 júniusában 18,6 százalékra, később pedig 20 százalék fölé növelt.
A 8,6 százalékos részvényvásárlás után Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a MOL-lal „baráti hangú” megbeszéléseket várnak, hiszen a következő két-három évben elkerülhetetlen iparági konszolidáció mindkét céget ösztönzi az együttműködésre.
Egy hónappal később pedig már azt remélte, hogy néhány éven belül cége megszerzi a MOL-t, s ezért szövetséget ajánlott a két cég között minden tevékenységi területen. Ezzel szemben a MOL kifejezte, hogy nem kíván stratégiai egyeztetésekről tárgyalni az OMV-vel.
A MOL bejelentette azt is, hogy a tőkeoptimalizálás érdekében saját részvény vásárlásáról döntött. Az ügyben, 2007 júniusában megszólalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki ellenséges kivásárlásnak nevezte az OMV újabb vásárlását. Kifejtette: a kormány mindent megtesz azért, hogy meghiúsítsák az OMV kontrollszerzési szándékát.
Az OMV 2007. augusztusban már úgy nyilatkozott, hogy barátságos megközelítésben szeretné elérni az osztrák olajcég és a magyar MOL „kombinációját”, budapesti és bécsi központtal, közös irányításban, azért, hogy az iparág további konszolidációjában állni tudják a versenyt. A MOL azonban ebből sem kért.
Az egyik utolsó nagy csata a MOL tavaly áprilisi közgyűlése előtt és az eseményen zajlott, ám az OMV itt is vesztett, mivel nem sikerült érvényesítenie akaratát, például új napirendi pontok felvételével. Tavaly augusztusban aztán az OMV visszavonta feltételekhez kötött nyilvános vételajánlati szándékát, amivel gyakorlatilag véget ért az akciója.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.