Javulás jön? Tavaly nem sikerült kiemelkedő eredményeket elérni a vasútfelújítás terén
Fotó: Rostás Szabolcs
Szomorú a vasútfelújítás 2025-ös mérlege: mindössze 60 kilométer új (ráadásul egyvágányú) pályát helyeztek üzembe, és csak nagyon kevés időt sikerült megtakarítani, ráadásul jelentős bürokratikus akadályok is jelentkeztek. A 2025-ös év legnagyobb kudarcai között a Kolozsvár–Nagyvárad-vonalon található Kissebes–Rév-szakaszon több mint egy éve tartó leállást emelték ki. Ugyanakkor a 2026-os év biztatóbb lehet.
2026. január 04., 09:472026. január 04., 09:47
A vasútfelújítás helyzetéről szóló elemzést az infrastrukturális fejlesztéseket nyomon követő szakértőkből álló Pro Infrastruktúra Egyesület tette közzé, megjegyezve, hogy az idei év jobb lehet.
Az elemzésből kitűnik, hogy
„Mindkét területen nagyon rosszul teljesítünk: míg az új autópályák több mint egy órát megtakarítanak a hosszabb utakon, a vasút alig néhány percet takarít meg itt-ott” – áll a dokumentumban.
Az egyesület szerint az Arad és Déva közötti részeken, amelyek 2017 óta késnek, 2025-ben három szakaszt nyitottak meg: Batta/Battuca, Tótvárad és Vecel térségében. Az első 18 km hosszú, és az új, decemberi menetrend szerint az utazási idő 15 perc, vagyis 9 perccel kevesebb, mint 2024-ben.
Az engedély a Déda–Székelyföldvár vasútvonalon található, a Maros felett átkelést biztosító régi híd elbontására, valamint az új híd megépítésére vonatkozik, a környezetvédelmi előírások és a közlekedésbiztonsági szabályok szigorú betartásával.
„Tótváradnál csak egy kevés kilométerről és egy... nagy bürokratikus győzelemről beszélünk, miután 8 évig szenvedtünk a tótváradi vár áthelyezése miatt. Vecelben, ahol három híd ível át a Maros felett, 6 kilométeres szakaszról van szó, amely 1065 méterrel lett rövidebb, és amelyen még mindig úgy zajlik a forgalom, hogy közben tart az építkezés” – fogalmaztak az egyesület képviselői.
Összességében
Az egyetlen rész, ahol még régi vonal fut, a Kimpényszurduk és Iltő közötti 20 kilométeres szakasz.
A 2020-ban megkezdett Brassó–Segesvár-vonalon tavaly csak néhány kilométer készült el: Botfalu–Méhkertek (6,6 km), Apáca–Ágostonfalva (kb. 3 km) és Alsórákos állomás (2,6 km) között.
Emellett a brassói állomáson megnyílt az első három vágány.
Ilie Bolojan miniszterelnök bejelentette: a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal villamosítása egy évet késik a tervezési problémák miatt.
„Azonban
Az új menetrendben az utazási idő jelentősen eltúlzott, mivel a vonatok akár 15 perccel korábban érkeznek Brassóba vagy Segesvárra. Reméltük, hogy a vonatok azért fognak lassabban közlekedni, hogy az építkezés 2026-ban zakatoljon...” – mutattak rá az egyesület képviselői.
„Tehát a korszerűsítés tekintetében a 2025-ös év összességében meglehetősen szomorú: körülbelül 60 kilométer új (egyvágányú!) pályát helyeztek üzembe, és csak néhány percet sikerült megtakarítani. De
– mutat rá az egyesület.
„Az abszurd ok az, hogy a román vízügyi hatóság nem vállalta a felelősséget a Sebes-Körös folyó áradásának szintjéért. Úgy tűnik, hogy a szint visszaáll az eredetileg előre jelzettre, így időt vesztegettünk, és a PNRR pénze is elveszik.”
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
A szakértők a Kaca–Segesvár-szakaszon tapasztalt jelentős bürokratikus akadályokra is kitértek.
Az is súlyos probléma, hogy a Bukarest–Câmpina-szakaszt már több mint 20 éve felújították, és a vonatok már nem tudják betartani a menetrendet. Sürgősen pénzre van szükség karbantartásra és javításokra. Egy másik hátrány 2025-ben: az ERTMS-t (European Rail Traffic Management System, Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) még mindig nem vezették be a Kürtös–Arad–Gyorok- és a Piski–Segesvár-szakaszokon” – hangsúlyozták.
„Még ha javul is az utasok kényelme, az ideális az lenne, ha a Quick Wins visszaállítaná a „dicsőséges évek” utazási idejét. Erről azonban szó sem lehet.
2026–2027-ben javulásra számíthatunk. Összességében a QW program sikeres volt, mert nem igényel építési engedélyt, így csökkenti azokat a bürokratikus kockázatokat, amelyek két évtizeden (!) át megbénították a nagy építkezéseket”– áll az elemzésben.
A PNRR-ben szereplő 139 kocsiból 2025-ben 60-at szállítottak le.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Szintén 2025-ben 10 új Alstom Coradia Stream vonat érkezett az országba, valamint PESA tesztszerelvények érkeztek bevizsgálásra.
„Az Alstommal kötött, 37 vonatra vonatkozó szerződés már régóta esedékes, de most már van egy, erre a célra kijelölt gyár Németországban, és 2025 decemberében három vonatot szállítottak le, ami ígéretes ütem. Hat egység már forgalomban van, a többi különböző átvételi szakaszban van. Ezek friss levegőt hoznak a vasúti személyszállításba, amelyben 20 éve nem történtek új beszerzések” – hangsúlyozzák az egyesület képviselői, akik szerint vannak arra utaló jelek, hogy a vasúti ágazat 2026-ban jobban teljesít majd.
Ugyanakkor a derűlátó nyilatkozatok ellenére az Alstom-szerelvények kapcsán nincs nyugalom: a román állam a Vasúti Reformhatóságon keresztül 414 millió lejes (80 millió eurós) kötbért követel az Alstomtól a késedelem miatt. A szerződés értéke amúgy 2,42 milliárd lej.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat.
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!