Lesz gáz? A tél beállta előtt aggasztó adatokat közölnek a szakértők
Fotó: Krónika
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
2026. augusztus 29., 16:102026. augusztus 29., 16:10
Az EU gáztárolói augusztus utolsó hetében mindössze 63%-ban voltak feltöltve – jóval a korábbi évek augusztus végi, 80% körüli átlaga alatt, és az egyik legalacsonyabb szint, amit valaha erre az időszakra mértek – számolt be a Hotnews.ro.
Az uniós tagállamok között nagy a szórás: Hollandia, Lettország, Szlovákia és Svédország mindössze 45-50%-os szinten áll, míg a másik végleten Lengyelország és Portugália 92%-kal, Olaszország pedig 82%-kal büszkélkedhet.
A jelenlegi lassú feltöltési ütem mellett az EU valószínűleg úgy lép be a téli fűtési szezonba, hogy tartalékai mintegy egyötödével elmaradnak az elmúlt öt év átlagától, és 2013 óta nem látott mélyponton lesznek – véli Greg Molnar gázpiaci elemző, egyetemi oktató.
Szakértői vélemény szerint az alacsony készletszintek természetes módon növelik az árvolatilitás kockázatát télen, ezt a helyzetet pedig tovább súlyosbíthatják az esetleges hidegbetörések vagy a gyenge szél miatti energiatermelési kiesések, amelyek megnövelik a gázfogyasztást a téli hónapokban.
hogy a nyári hőhullámok idején a szokásosnál is nagyobb mértékben termeltek áramot gázalapú erőművekkel.
Az európai gázpiaci árak nyáron viszonylag stabilak maradtak, abban a reményben, hogy a Hormuzi-szoros újranyílik és a téli készletek pótolhatók lesznek. A SEB északi bankcsoport vezető nyersanyagpiaci elemzője, Bjarne Schieldrop szerint azonban erre a közeljövőben senki sem számít komolyan – s ennek nyomán a piac az utóbbi hétben már enyhe téli pánikba süllyedt.
Brüsszel: nincs ok azonnali aggodalomra
Eva Hrncirova, az Európai Bizottság szóvivője a Reuters szerint a múlt csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a blokk 62%-os készletszintje mellett nincs közvetlen ok aggodalomra az uniós gázellátással kapcsolatban.
– ennek fő oka, hogy az Egyesült Államok és Izrael, illetve Irán közötti konfliktus kitörése óta megemelkedett gázárak visszatartják a vállalatokat a készletezési célú vásárlásoktól.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!