Fotó: Erdélystat
Kolozsvár és Temesvár, illetve a két nagyváros környéke áll a legjobban a szélesebb értelemben vett erdélyi piacon, ha azt vizsgáljuk, mennyire fejlett a szolgáltatói szektor. A Székelyföld szénája sem áll rosszul, Észak-Erdélyben és a Partiumban viszont kevésbé fejlett a szolgáltatói ágazat.
2020. június 24., 13:592020. június 24., 13:59
A szolgáltatói szektor fejlettségét Romániában alapvetően a régiók urbanizációs foka határozza meg, a szolgáltatások súlya Bukarest térségében, illetve a nagyvárosokban és az ezeket övező agglomerációs településeken koncentrálódik – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet által a Krónikához kedden eljuttatott elemzésből. Mint az adatsorokból kiderül,
a székelyföldi relatív alacsonyabb értékekben a nagyvárosok hiánya tükröződik. Az erdélyi régiók közül Észak-Erdélyben és Partiumban kevésbé fejlett a szolgáltatói szektor.
Csaknem 100 százalékos növekedés Romániában
A most nyilvánosságra hozott elemzés emlékeztet, a szolgáltatói ágazat súlya Kelet-Közép-Európában és ezen belül Romániában az európai átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor a 2008-as válságot követően a szektor a régióban ugrásszerűen fejlődött: a növekedés dinamikusabb volt, mint más ágazatokban. Például 2018-ban a romániai szolgáltatói szektor a bruttó hozzáadott érték (GVA) 44 százalékát állította elő, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatásokban foglalkoztatottak arányukhoz képest nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, ugyanis az összes foglalkoztatott alig 25 százalékát teszik ki.
Az Erdélystat elemzése a szolgáltatói szektor főbb mutatóit vizsgálja az Európai Unióban, Romániában, az erdélyi régiókban és megyékben. A szűken értelmezett szolgáltatói szektor az Unió 28 országában 54 százalékkal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, Romániában ez az arány 44 százalék volt 2018-ban.
Az ágazaton belül a szellemi szolgáltatások az EU 28 tagállamában a bruttó hozzáadott érték 29 százalékát jelentik, Romániában ez csupán 23 százalék. Az egyéb szolgáltatásokban az eltérés kisebb (EU28: 25 százalék, Románia: 21 százalék 2018-ban). A szellemi szolgáltatásokon belül az EU28 átlagán enyhén felüli részesedéssel rendelkezik a romániai infokommunikációs szektor (6 százalék vs. 5,2 százalék), viszont jelentősen kisebb a súlya a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatásoknak, a szakmai-tudományos tevékenységeknek, illetve az oktatásnak.
Az elemzés részletesen foglalkozik a szolgáltatói szektorban foglalkoztatottak, illetve az ágazatban működő cégek statisztikáival.
A szellemi szolgáltatásokban az összes romániai foglalkoztatott 16 százaléka dolgozik, a nemzeti érték 23 százalékát állítva elő; az egyéb szolgáltatásokban ez az arány 10 százalék vs. 21 százalék.
Romániában az összes cég 34 százaléka tevékenykedett a szűkebben értelmezett szolgáltatói szektorban 2018-ban, ez 178 617 vállalatot jelent. A vállalkozói aktivitás inkább a szellemi szolgáltatásokra koncentrálódik (22 százalék), ezen belül pedig kimagasló a szakmai-tudományos és a műszaki tevékenységet végző cégek aránya.
Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsváron, Temesváron és Brassóban vannak jelen kimagasló arányban a szolgáltatócégek. E szerint a mutató szerint legkevésbé jellemző a tercier szektor Nagybányán, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Aradon. Szeben és Marosvásárhely átlagos helyzettel jellemezhetők, Marosvásárhelyen kiemelkedő arányban fordulnak elő az egészségügyi szolgáltatócégek.
A kisebb és legalább 35 százalékos magyar aránnyal rendelkező városok közül a szolgáltatói szektor aránya a nagyobb székelyföldi településeken kiemelkedő (Csíkszereda, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy), ahol arányaiban több szolgáltatócég működik, mint az észak-erdélyi vagy partiumi nagyvárosokban. A tudásintenzív ágazatok nagyobb arányban fordulnak elő Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, vélhetően az ott működő oktatási, felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!