Fotó: Erdélystat
Kolozsvár és Temesvár, illetve a két nagyváros környéke áll a legjobban a szélesebb értelemben vett erdélyi piacon, ha azt vizsgáljuk, mennyire fejlett a szolgáltatói szektor. A Székelyföld szénája sem áll rosszul, Észak-Erdélyben és a Partiumban viszont kevésbé fejlett a szolgáltatói ágazat.
2020. június 24., 13:592020. június 24., 13:59
A szolgáltatói szektor fejlettségét Romániában alapvetően a régiók urbanizációs foka határozza meg, a szolgáltatások súlya Bukarest térségében, illetve a nagyvárosokban és az ezeket övező agglomerációs településeken koncentrálódik – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet által a Krónikához kedden eljuttatott elemzésből. Mint az adatsorokból kiderül,
a székelyföldi relatív alacsonyabb értékekben a nagyvárosok hiánya tükröződik. Az erdélyi régiók közül Észak-Erdélyben és Partiumban kevésbé fejlett a szolgáltatói szektor.
Csaknem 100 százalékos növekedés Romániában
A most nyilvánosságra hozott elemzés emlékeztet, a szolgáltatói ágazat súlya Kelet-Közép-Európában és ezen belül Romániában az európai átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor a 2008-as válságot követően a szektor a régióban ugrásszerűen fejlődött: a növekedés dinamikusabb volt, mint más ágazatokban. Például 2018-ban a romániai szolgáltatói szektor a bruttó hozzáadott érték (GVA) 44 százalékát állította elő, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatásokban foglalkoztatottak arányukhoz képest nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, ugyanis az összes foglalkoztatott alig 25 százalékát teszik ki.
Az Erdélystat elemzése a szolgáltatói szektor főbb mutatóit vizsgálja az Európai Unióban, Romániában, az erdélyi régiókban és megyékben. A szűken értelmezett szolgáltatói szektor az Unió 28 országában 54 százalékkal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, Romániában ez az arány 44 százalék volt 2018-ban.
Az ágazaton belül a szellemi szolgáltatások az EU 28 tagállamában a bruttó hozzáadott érték 29 százalékát jelentik, Romániában ez csupán 23 százalék. Az egyéb szolgáltatásokban az eltérés kisebb (EU28: 25 százalék, Románia: 21 százalék 2018-ban). A szellemi szolgáltatásokon belül az EU28 átlagán enyhén felüli részesedéssel rendelkezik a romániai infokommunikációs szektor (6 százalék vs. 5,2 százalék), viszont jelentősen kisebb a súlya a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatásoknak, a szakmai-tudományos tevékenységeknek, illetve az oktatásnak.
Az elemzés részletesen foglalkozik a szolgáltatói szektorban foglalkoztatottak, illetve az ágazatban működő cégek statisztikáival.
A szellemi szolgáltatásokban az összes romániai foglalkoztatott 16 százaléka dolgozik, a nemzeti érték 23 százalékát állítva elő; az egyéb szolgáltatásokban ez az arány 10 százalék vs. 21 százalék.
Romániában az összes cég 34 százaléka tevékenykedett a szűkebben értelmezett szolgáltatói szektorban 2018-ban, ez 178 617 vállalatot jelent. A vállalkozói aktivitás inkább a szellemi szolgáltatásokra koncentrálódik (22 százalék), ezen belül pedig kimagasló a szakmai-tudományos és a műszaki tevékenységet végző cégek aránya.
Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsváron, Temesváron és Brassóban vannak jelen kimagasló arányban a szolgáltatócégek. E szerint a mutató szerint legkevésbé jellemző a tercier szektor Nagybányán, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Aradon. Szeben és Marosvásárhely átlagos helyzettel jellemezhetők, Marosvásárhelyen kiemelkedő arányban fordulnak elő az egészségügyi szolgáltatócégek.
A kisebb és legalább 35 százalékos magyar aránnyal rendelkező városok közül a szolgáltatói szektor aránya a nagyobb székelyföldi településeken kiemelkedő (Csíkszereda, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy), ahol arányaiban több szolgáltatócég működik, mint az észak-erdélyi vagy partiumi nagyvárosokban. A tudásintenzív ágazatok nagyobb arányban fordulnak elő Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, vélhetően az ott működő oktatási, felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!