2009. február 23., 09:112009. február 23., 09:11
A rendkívüli válságértekezletet Angela Merkel német kancellár hívta össze hivatalosan a G20 országcsoport április elején Londonban tartandó újabb csúcsértekezletének előkészítésére, illetve ezzel kapcsolatban közös álláspont kialakítására. A házigazda Merkel mellett a tanácskozáson Nicolas Sarkozy francia államfő és Gordon Brown brit miniszterelnök, valamint Spanyolország, Hollandia és az euróövezet vezetőjeként Luxemburg kormányfője vett részt, az EU képviseletében pedig José Manuel Barroso bizottsági elnök és Mirek Topolánek, a soros elnöki tisztet betöltő Csehország miniszterelnöke.
José Luis Rodríguez Zapatero spanyol és Jan-Peter Balkenende holland kormányfő a fejlett ipari államokat és a legfejlettebb, úgynevezett feltörekvő országokat tömörítő G20-csoport első, tavaly novemberi csúcstalálkozóján is ott volt. Merkel kancellár Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívta a találkozóra.
A német kancellár célja az volt, hogy a gazdasági válság leküzdését célzó erőfeszítések, illetve a pénzpiacok ellenőrzése kapcsán egyfajta közös magatartási kódexet fogadjanak el. Napirenden szerepeltek a válság által leginkább sújtott régiók, különös tekintettel az euróövezet néhány országára, illetve a kelet-európai térségre.
Az elfogadott záródokumentum hangsúlyozta egyebek között a különböző kockázatokat értékelő hitelminősítő intézetek és az úgynevezett fedezeti alapok (hedge funds) erőteljesebb ellenőrzésének szükségességét. A nyilatkozat szerint kivétel nélkül minden pénzügyi piacot, terméket és résztvevőt megfelelően kell ellenőrizni, tekintet nélkül annak országára vagy bejegyzési helyére.
A G20-csoportban részt vevő európai uniós állam- és kormányfők elutasították a protekcionizmus minden formáját. Annak a nézetnek adtak hangot, hogy a protekcionista intézkedések csakis a kialakult válság éleződését szolgálják.
A berlini találkozó résztvevői harcot hirdettek az adóparadicsomok ellen is. Ezzel összefüggésben kilátásba helyezték meghatározott szankciók életbeléptetését olyan országok ellen, amelyek segítik az adócsalást, illetve megtagadják az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésében való együttműködést.
Az állam- és kormányfők állást foglaltak amellett, hogy a jövőben kötelező irányelveket dolgozzanak ki a gazdasági, illetve pénzügyi menedzsereknek folyósítandó jutalékokra, azaz az úgynevezett bónuszfizetésekre. Ennek kapcsán hangsúlyozták egy olyan új, átlátható ösztönző rendszer életbeléptetésének szükségességét, amely a hosszú távú eredményességen alapul.
A berlini tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a most elhatározott intézkedések valóban életbe lépjenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok