Válságértekezletet tartottak az EU legfejlettebb államainak vezetői

A rendkívüli válságértekezletet Angela Merkel német kancellár hívta össze hivatalosan a G20 országcsoport április elején Londonban tartandó újabb csúcsértekezletének előkészítésére, illetve ezzel kapcsolatban közös álláspont kialakítására. A házigazda Merkel mellett a tanácskozáson Nicolas Sarkozy francia államfő és Gordon Brown brit miniszterelnök, valamint Spanyolország, Hollandia és az euróövezet vezetőjeként Luxemburg kormányfője vett részt, az EU képviseletében pedig José Manuel Barroso bizottsági elnök és Mirek Topolánek, a soros elnöki tisztet betöltő Csehország miniszterelnöke.

José Luis Rodríguez Zapatero spanyol és Jan-Peter Balkenende holland kormányfő a fejlett ipari államokat és a legfejlettebb, úgynevezett feltörekvő országokat tömörítő G20-csoport első, tavaly novemberi csúcstalálkozóján is ott volt. Merkel kancellár Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívta a találkozóra.

A német kancellár célja az volt, hogy a gazdasági válság leküzdését célzó erőfeszítések, illetve a pénzpiacok ellenőrzése kapcsán egyfajta közös magatartási kódexet fogadjanak el. Napirenden szerepeltek a válság által leginkább sújtott régiók, különös tekintettel az euróövezet néhány országára, illetve a kelet-európai térségre.

Az elfogadott záródokumentum hangsúlyozta egyebek között a különböző kockázatokat értékelő hitelminősítő intézetek és az úgynevezett fedezeti alapok (hedge funds) erőteljesebb ellenőrzésének szükségességét. A nyilatkozat szerint kivétel nélkül minden pénzügyi piacot, terméket és résztvevőt megfelelően kell ellenőrizni, tekintet nélkül annak országára vagy bejegyzési helyére.

A G20-csoportban részt vevő európai uniós állam- és kormányfők elutasították a protekcionizmus minden formáját. Annak a nézetnek adtak hangot, hogy a protekcionista intézkedések csakis a kialakult válság éleződését szolgálják.

A berlini találkozó résztvevői  harcot hirdettek az adóparadicsomok ellen is. Ezzel összefüggésben kilátásba helyezték meghatározott szankciók életbeléptetését olyan országok ellen, amelyek segítik az adócsalást, illetve megtagadják az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésében való együttműködést.

Az állam- és kormányfők állást foglaltak amellett, hogy a jövőben kötelező irányelveket dolgozzanak ki a gazdasági, illetve pénzügyi menedzsereknek folyósítandó jutalékokra, azaz az úgynevezett bónuszfizetésekre. Ennek kapcsán hangsúlyozták  egy olyan új, átlátható ösztönző rendszer életbeléptetésének szükségességét, amely a hosszú távú eredményességen alapul.

A berlini tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a most elhatározott intézkedések valóban életbe lépjenek.