2009. február 23., 09:112009. február 23., 09:11
A rendkívüli válságértekezletet Angela Merkel német kancellár hívta össze hivatalosan a G20 országcsoport április elején Londonban tartandó újabb csúcsértekezletének előkészítésére, illetve ezzel kapcsolatban közös álláspont kialakítására. A házigazda Merkel mellett a tanácskozáson Nicolas Sarkozy francia államfő és Gordon Brown brit miniszterelnök, valamint Spanyolország, Hollandia és az euróövezet vezetőjeként Luxemburg kormányfője vett részt, az EU képviseletében pedig José Manuel Barroso bizottsági elnök és Mirek Topolánek, a soros elnöki tisztet betöltő Csehország miniszterelnöke.
José Luis Rodríguez Zapatero spanyol és Jan-Peter Balkenende holland kormányfő a fejlett ipari államokat és a legfejlettebb, úgynevezett feltörekvő országokat tömörítő G20-csoport első, tavaly novemberi csúcstalálkozóján is ott volt. Merkel kancellár Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívta a találkozóra.
A német kancellár célja az volt, hogy a gazdasági válság leküzdését célzó erőfeszítések, illetve a pénzpiacok ellenőrzése kapcsán egyfajta közös magatartási kódexet fogadjanak el. Napirenden szerepeltek a válság által leginkább sújtott régiók, különös tekintettel az euróövezet néhány országára, illetve a kelet-európai térségre.
Az elfogadott záródokumentum hangsúlyozta egyebek között a különböző kockázatokat értékelő hitelminősítő intézetek és az úgynevezett fedezeti alapok (hedge funds) erőteljesebb ellenőrzésének szükségességét. A nyilatkozat szerint kivétel nélkül minden pénzügyi piacot, terméket és résztvevőt megfelelően kell ellenőrizni, tekintet nélkül annak országára vagy bejegyzési helyére.
A G20-csoportban részt vevő európai uniós állam- és kormányfők elutasították a protekcionizmus minden formáját. Annak a nézetnek adtak hangot, hogy a protekcionista intézkedések csakis a kialakult válság éleződését szolgálják.
A berlini találkozó résztvevői harcot hirdettek az adóparadicsomok ellen is. Ezzel összefüggésben kilátásba helyezték meghatározott szankciók életbeléptetését olyan országok ellen, amelyek segítik az adócsalást, illetve megtagadják az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésében való együttműködést.
Az állam- és kormányfők állást foglaltak amellett, hogy a jövőben kötelező irányelveket dolgozzanak ki a gazdasági, illetve pénzügyi menedzsereknek folyósítandó jutalékokra, azaz az úgynevezett bónuszfizetésekre. Ennek kapcsán hangsúlyozták egy olyan új, átlátható ösztönző rendszer életbeléptetésének szükségességét, amely a hosszú távú eredményességen alapul.
A berlini tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a most elhatározott intézkedések valóban életbe lépjenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok