Látványos változás. Romániában a világjárvány előtt gyakorlatilag alig létezett távmunka, ma már az alkalmazottak mintegy ötöde nem megy be rendszeresen az irodába
Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-világjárvány végképp bebizonyította számos romániai munkáltatónak, hogy nem ördögtől való a távmunka, és az alkalmazott ugyanolyan hatékonysággal tud teljesíteni otthonról, egy coworking helyiségből vagy bárhonnan, ahol lehetősége van elvégezni a rábízott munkát. Ezt bizonyítja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gazdasági kutatócsoportjának elemzése is, amely szerint a vállalatok egyrészt felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget, másrészt ezt már vonzó elemként kínálják fel az álláshirdetésekben is.
2022. augusztus 12., 13:572022. augusztus 12., 13:57
Egyre inkább valósággá válik a távmunka Romániában, a munkahelyeken való személyes jelenlét 22 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől – derül ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gazdasági kutatócsoportjának elemzéséből, amelyben a Google július 11. és 14. közötti mobilitási adatait vette górcső alá a munkahelyek látogatottságára vonatkozóan. Az is kiderült, hogy jelentősek az eltérések a megyék között.
„A járvány időszaka, az elmúlt két és fél év először rákényszerítette, aztán megtanította a vállalatokat, hogy lehet használni a távmunkát, legalábbis bizonyos ágazatokban, illetve vállalati tevékenységekben” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Ebben a két és fél évben a mutató egyszer sem érte el a nullaszázalékos szintet, tehát a munkahelyek látogatottsága egyszer sem tért vissza a járvány előtti szintre, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a teljes romániai gazdaság szintjén jellemzőbb megoldássá vált a távmunka. A mutató idén májusban közelítette meg leginkább a pandémia előtti szintet, akkor mínusz 5,6 százalékos volt a különbség.
Összehasonlításképpen a kolozsvári közgazdász elmondta, 2020 áprilisában a teljes lezárás időszakában 58 százalékkal volt kisebb a munkahelyek személyes látogatottsága, mint az azt megelőző időszakban, és január 1-jén, amikor általában mindenki ünnepel, és a többség nem jár be a munkahelyére 60 százalékot meghaladó csökkenés érhető tetten. Mindennek a tükrében
részletezte Szász Levente, leszögezve, a távmunka egyértelműen sokkal elterjedtebb megoldás, mint két és fél évvel ezelőtt.
Elvágyakozás. Sokan választják inkább a távmunkát legalább néhány napra
Fotó: Pixabay
A járvány időszakában vállalatok egyrészt felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget, másrészt ezt már vonzó elemként kínálják fel az álláshirdetésekben, mutatott rá a közgazdász. Nagyon sok iparágban – számítástechnika, tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások – egyre nehezebb megfelelően képzett munkaerőt találni, az alkalmazottak részéről pedig megfogalmazódik az igény a munkahely rugalmasságára. Ilyen módon a vállalatok megpróbálják vonzó ajánlatokkal magukhoz csábítani a jól képzett szakembereket, ebben például a hibrid megoldások is benne lehetnek: két-három napot kell az ötnapos munkahétből az irodában tölteni, a fennmaradó napokat bárhonnan lehet dolgozni, vagy egyik héten be kell menni, a következő héten már nem.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Szász Levente. Kérdésünkre arra is kitért, a járvány világszerte – kisebb vagy nagyobb mértékben – átalakította a távolról való munkavégzés megítélését, de a nyugat-európai országokban valamivel kisebb a változás, mint Romániában, hiszen ott a távmunka eleve magasabb szintről indult.
A munkahelyek látogatottságát illetően nagy az eltérés a megyék között, derült még ki a kutatócsoport elemzéséből. Ez a lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint visszavezethető arra, hogy milyen a gazdaság szerkezete az adott megyében, vagy milyen mértékű a munkanélküliség szintje, a két elem keveréke adja ki a végső mobilitáscsökkenést. Szász Levente kifejtette,
Itt ugyanis még a járvány időszakában is, amikor csak lehetett, az alkalmazottak bejártak a munkahelyekre. Így például Kovászna és Konstanca megyékben csak 8–9 százalékkal csökkent a személyes jelenlét a munkahelyeken. Viszont ahol ez a csökkenés nagymértékű, mint Bukarestben (34 százalék) vagy Kolozs megyében (26 százalék), ott nagyobb súlyt képviselnek azok a szolgáltató vállalatok, mint például az IT, a kommunikáció, az üzleti tanácsadás vagy a pénzügyi szolgáltatások, ahol a távmunkát rugalmasabban be lehetett építeni a napi munkavégzésbe.
Viszont az látszik, hogy Vaslui vagy Krassó-Szörény megyékben is nagyarányú a csökkenés a járvány előtti szinthez képest, mínusz 28, illetve 24 százalék, tehát valószínűleg a mutató azt is tükrözi, milyen a munkanélküliség szintje az adott megyében, mutatott rá Szász Levente. Aláhúzta egyúttal: ahol jobban megsínylették a válságot, több vállalat kénytelen volt bezárni vagy elbocsátani, ennek a lenyomata is meglátszik a mobilitási adatokban.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a koronavírus-világjárvány hozzájárult ahhoz, hogy ma már csaknem félmillióan dolgoznak távmunka-szerződéssel Romániában, de a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint mindenképp látványos lett volna a növekedés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!