Látványos változás. Romániában a világjárvány előtt gyakorlatilag alig létezett távmunka, ma már az alkalmazottak mintegy ötöde nem megy be rendszeresen az irodába
Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-világjárvány végképp bebizonyította számos romániai munkáltatónak, hogy nem ördögtől való a távmunka, és az alkalmazott ugyanolyan hatékonysággal tud teljesíteni otthonról, egy coworking helyiségből vagy bárhonnan, ahol lehetősége van elvégezni a rábízott munkát. Ezt bizonyítja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gazdasági kutatócsoportjának elemzése is, amely szerint a vállalatok egyrészt felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget, másrészt ezt már vonzó elemként kínálják fel az álláshirdetésekben is.
2022. augusztus 12., 13:572022. augusztus 12., 13:57
Egyre inkább valósággá válik a távmunka Romániában, a munkahelyeken való személyes jelenlét 22 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől – derül ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gazdasági kutatócsoportjának elemzéséből, amelyben a Google július 11. és 14. közötti mobilitási adatait vette górcső alá a munkahelyek látogatottságára vonatkozóan. Az is kiderült, hogy jelentősek az eltérések a megyék között.
„A járvány időszaka, az elmúlt két és fél év először rákényszerítette, aztán megtanította a vállalatokat, hogy lehet használni a távmunkát, legalábbis bizonyos ágazatokban, illetve vállalati tevékenységekben” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Ebben a két és fél évben a mutató egyszer sem érte el a nullaszázalékos szintet, tehát a munkahelyek látogatottsága egyszer sem tért vissza a járvány előtti szintre, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a teljes romániai gazdaság szintjén jellemzőbb megoldássá vált a távmunka. A mutató idén májusban közelítette meg leginkább a pandémia előtti szintet, akkor mínusz 5,6 százalékos volt a különbség.
Összehasonlításképpen a kolozsvári közgazdász elmondta, 2020 áprilisában a teljes lezárás időszakában 58 százalékkal volt kisebb a munkahelyek személyes látogatottsága, mint az azt megelőző időszakban, és január 1-jén, amikor általában mindenki ünnepel, és a többség nem jár be a munkahelyére 60 százalékot meghaladó csökkenés érhető tetten. Mindennek a tükrében
részletezte Szász Levente, leszögezve, a távmunka egyértelműen sokkal elterjedtebb megoldás, mint két és fél évvel ezelőtt.
Elvágyakozás. Sokan választják inkább a távmunkát legalább néhány napra
Fotó: Pixabay
A járvány időszakában vállalatok egyrészt felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget, másrészt ezt már vonzó elemként kínálják fel az álláshirdetésekben, mutatott rá a közgazdász. Nagyon sok iparágban – számítástechnika, tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások – egyre nehezebb megfelelően képzett munkaerőt találni, az alkalmazottak részéről pedig megfogalmazódik az igény a munkahely rugalmasságára. Ilyen módon a vállalatok megpróbálják vonzó ajánlatokkal magukhoz csábítani a jól képzett szakembereket, ebben például a hibrid megoldások is benne lehetnek: két-három napot kell az ötnapos munkahétből az irodában tölteni, a fennmaradó napokat bárhonnan lehet dolgozni, vagy egyik héten be kell menni, a következő héten már nem.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Szász Levente. Kérdésünkre arra is kitért, a járvány világszerte – kisebb vagy nagyobb mértékben – átalakította a távolról való munkavégzés megítélését, de a nyugat-európai országokban valamivel kisebb a változás, mint Romániában, hiszen ott a távmunka eleve magasabb szintről indult.
A munkahelyek látogatottságát illetően nagy az eltérés a megyék között, derült még ki a kutatócsoport elemzéséből. Ez a lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint visszavezethető arra, hogy milyen a gazdaság szerkezete az adott megyében, vagy milyen mértékű a munkanélküliség szintje, a két elem keveréke adja ki a végső mobilitáscsökkenést. Szász Levente kifejtette,
Itt ugyanis még a járvány időszakában is, amikor csak lehetett, az alkalmazottak bejártak a munkahelyekre. Így például Kovászna és Konstanca megyékben csak 8–9 százalékkal csökkent a személyes jelenlét a munkahelyeken. Viszont ahol ez a csökkenés nagymértékű, mint Bukarestben (34 százalék) vagy Kolozs megyében (26 százalék), ott nagyobb súlyt képviselnek azok a szolgáltató vállalatok, mint például az IT, a kommunikáció, az üzleti tanácsadás vagy a pénzügyi szolgáltatások, ahol a távmunkát rugalmasabban be lehetett építeni a napi munkavégzésbe.
Viszont az látszik, hogy Vaslui vagy Krassó-Szörény megyékben is nagyarányú a csökkenés a járvány előtti szinthez képest, mínusz 28, illetve 24 százalék, tehát valószínűleg a mutató azt is tükrözi, milyen a munkanélküliség szintje az adott megyében, mutatott rá Szász Levente. Aláhúzta egyúttal: ahol jobban megsínylették a válságot, több vállalat kénytelen volt bezárni vagy elbocsátani, ennek a lenyomata is meglátszik a mobilitási adatokban.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a koronavírus-világjárvány hozzájárult ahhoz, hogy ma már csaknem félmillióan dolgoznak távmunka-szerződéssel Romániában, de a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint mindenképp látványos lett volna a növekedés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély helyszín is bekerülhet Donald Trump amerikai elnök és családja ingatlanportfóliójába: az értesülések és bennfentesek tájékoztatása szerint Kolozsváron készülnek jelentős ingatlanberuházására.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio. Erdélyi üzemek is érintettek.
Románia újonnan kiépítendő nukleáris kapacitása 80 százalékát „elszívhatja” az a mesterségesintelligencia-gyár, amelynek megvalósítását nemrég jelentette be az Európai Bizottság, a bukaresti kormány pedig memorandummal „alapozta meg” az AI-gyárat.
A lakossági gázár legalább 5%-kal drágulhat 2026 áprilisától, amikor – a jelenlegi állás szerint – kivezetik az árplafonrendszert – jelentette ki szerdán Laurenţiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetségének (AFEER) elnöke.
A jövő év első felében lezárul a Mega Image és a Profi fúziója – az Ahold Delhaize Csoport tagjai, a Mega Image és a Profi Rom Food 2026. március 31-től egyetlen jogi személyként működnek tovább, ám helyi márkáikat továbbra is megtartják.
Idén októberben 2024 azonos hónapjához képest átlagosan 8 százalékkal, 2025 szeptemberéhez viszonyítva 1 százalékkal nőttek a belföldi és exportértékesítési ipari termelői árak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgáz importjának fokozatos megszüntetésére vonatkozó szabályozásról – tájékoztatta az MTI-t a két uniós intézmény szerdán.
Idén novemberben 36 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba Romániában, mint 2024 azonos hónapjában, a száz százalékban elektromos autók értékesítése azonban 114 százalékkal nőtt – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Bár a kakaó világpiaci ára 2025-ben többéves rekordok után látványosan visszaesett, a csokoládé továbbra sem lett olcsóbb a boltok polcain.
A Prahova és Dâmbovița megye vízellátása terén bekövetkezett krízis nyomán leállt a brazi-i erőmű működése. Az OMV-Petrom létesítménye fedezi Románia energiaellátásának tíz százalékát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!