Látványos változás. Romániában a világjárvány előtt gyakorlatilag alig létezett távmunka, ma már az alkalmazottak mintegy ötöde nem megy be rendszeresen az irodába
Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-világjárvány végképp bebizonyította számos romániai munkáltatónak, hogy nem ördögtől való a távmunka, és az alkalmazott ugyanolyan hatékonysággal tud teljesíteni otthonról, egy coworking helyiségből vagy bárhonnan, ahol lehetősége van elvégezni a rábízott munkát. Ezt bizonyítja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gazdasági kutatócsoportjának elemzése is, amely szerint a vállalatok egyrészt felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget, másrészt ezt már vonzó elemként kínálják fel az álláshirdetésekben is.
2022. augusztus 12., 13:572022. augusztus 12., 13:57
Egyre inkább valósággá válik a távmunka Romániában, a munkahelyeken való személyes jelenlét 22 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől – derül ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gazdasági kutatócsoportjának elemzéséből, amelyben a Google július 11. és 14. közötti mobilitási adatait vette górcső alá a munkahelyek látogatottságára vonatkozóan. Az is kiderült, hogy jelentősek az eltérések a megyék között.
„A járvány időszaka, az elmúlt két és fél év először rákényszerítette, aztán megtanította a vállalatokat, hogy lehet használni a távmunkát, legalábbis bizonyos ágazatokban, illetve vállalati tevékenységekben” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Ebben a két és fél évben a mutató egyszer sem érte el a nullaszázalékos szintet, tehát a munkahelyek látogatottsága egyszer sem tért vissza a járvány előtti szintre, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a teljes romániai gazdaság szintjén jellemzőbb megoldássá vált a távmunka. A mutató idén májusban közelítette meg leginkább a pandémia előtti szintet, akkor mínusz 5,6 százalékos volt a különbség.
Összehasonlításképpen a kolozsvári közgazdász elmondta, 2020 áprilisában a teljes lezárás időszakában 58 százalékkal volt kisebb a munkahelyek személyes látogatottsága, mint az azt megelőző időszakban, és január 1-jén, amikor általában mindenki ünnepel, és a többség nem jár be a munkahelyére 60 százalékot meghaladó csökkenés érhető tetten. Mindennek a tükrében
részletezte Szász Levente, leszögezve, a távmunka egyértelműen sokkal elterjedtebb megoldás, mint két és fél évvel ezelőtt.
Elvágyakozás. Sokan választják inkább a távmunkát legalább néhány napra
Fotó: Pixabay
A járvány időszakában vállalatok egyrészt felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget, másrészt ezt már vonzó elemként kínálják fel az álláshirdetésekben, mutatott rá a közgazdász. Nagyon sok iparágban – számítástechnika, tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások – egyre nehezebb megfelelően képzett munkaerőt találni, az alkalmazottak részéről pedig megfogalmazódik az igény a munkahely rugalmasságára. Ilyen módon a vállalatok megpróbálják vonzó ajánlatokkal magukhoz csábítani a jól képzett szakembereket, ebben például a hibrid megoldások is benne lehetnek: két-három napot kell az ötnapos munkahétből az irodában tölteni, a fennmaradó napokat bárhonnan lehet dolgozni, vagy egyik héten be kell menni, a következő héten már nem.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Szász Levente. Kérdésünkre arra is kitért, a járvány világszerte – kisebb vagy nagyobb mértékben – átalakította a távolról való munkavégzés megítélését, de a nyugat-európai országokban valamivel kisebb a változás, mint Romániában, hiszen ott a távmunka eleve magasabb szintről indult.
A munkahelyek látogatottságát illetően nagy az eltérés a megyék között, derült még ki a kutatócsoport elemzéséből. Ez a lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint visszavezethető arra, hogy milyen a gazdaság szerkezete az adott megyében, vagy milyen mértékű a munkanélküliség szintje, a két elem keveréke adja ki a végső mobilitáscsökkenést. Szász Levente kifejtette,
Itt ugyanis még a járvány időszakában is, amikor csak lehetett, az alkalmazottak bejártak a munkahelyekre. Így például Kovászna és Konstanca megyékben csak 8–9 százalékkal csökkent a személyes jelenlét a munkahelyeken. Viszont ahol ez a csökkenés nagymértékű, mint Bukarestben (34 százalék) vagy Kolozs megyében (26 százalék), ott nagyobb súlyt képviselnek azok a szolgáltató vállalatok, mint például az IT, a kommunikáció, az üzleti tanácsadás vagy a pénzügyi szolgáltatások, ahol a távmunkát rugalmasabban be lehetett építeni a napi munkavégzésbe.
Viszont az látszik, hogy Vaslui vagy Krassó-Szörény megyékben is nagyarányú a csökkenés a járvány előtti szinthez képest, mínusz 28, illetve 24 százalék, tehát valószínűleg a mutató azt is tükrözi, milyen a munkanélküliség szintje az adott megyében, mutatott rá Szász Levente. Aláhúzta egyúttal: ahol jobban megsínylették a válságot, több vállalat kénytelen volt bezárni vagy elbocsátani, ennek a lenyomata is meglátszik a mobilitási adatokban.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a koronavírus-világjárvány hozzájárult ahhoz, hogy ma már csaknem félmillióan dolgoznak távmunka-szerződéssel Romániában, de a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint mindenképp látványos lett volna a növekedés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!