Gyors átállás. A tavalyi év végén félmillióhoz közelítette a távmunkában dolgozók száma Romániában
Fotó: Haáz Vince
Egyértelműen kijelenthető, hogy a koronavírus-világjárvány hozzájárult ahhoz, hogy ma már csaknem félmillióan dolgoznak távmunka-szerződéssel Romániában, de a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint mindenképp látványos lett volna a növekedés, mivel lemaradásban voltunk a nyugati társadalmakhoz képest. A pandémia lezárultával is velünk marad a távmunka vagy egyfajta hibrid rendszer, de számos kérdés tisztázásra vár még.
Miközben néhány éve még fehér hollónak számítottak Romániában, akik számára munkáltatójuk lehetővé tette a távmunkát, vagyis azt, hogy otthonról, esetleg egy coworking irodából vagy más helyszínről dolgozzanak, a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán ma már egyre elterjedtebb ez a tőlünk nyugatabbra amúgy régóta alkalmazott munkavégzési módszer.
Azt, hogy mennyire gyors ütemben vált elterjedtté a távmunka, az Economedia.ro gazdasági portál által idézett hivatalos statisztikai adatok illusztrálják a legjobban. Ezek szerint 2018. december 31-én az egész országban összesen három távmunkaszerződést tartottak nyilván, valamennyi a versenyszférában. Tény, hogy hivatalosan csak 2018-ban, a 81-es számú törvénnyel határozták meg és szabályozták a távmunkát. 2019. december 31-én így már 13 744 távmunkás szerződést regisztráltak a versenyszférában a területi munkaügyi felügyelőségek, és már állami vállalatoknál is létezett 91 olyan alkalmazott, aki nem az irodából dolgozott.
2020 első két hónapjában is nyomon követhető a növekedés, de a számok azt követően robbantak be, hogy 2020 márciusában a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások nyomán nagyon sokan folytatták otthonról a munkát. A pandémia első évének végére már 332 467 személy dolgozott távmunkában. A trend 2021-ben is folytatódott, január végén már 398 122-en, április végén 403 872-en dolgoztak távmunkában. A járvány visszaszorulása nyomán csökkenésnek indult ugyan a hasonló szerződések száma, és július végén már „csak” 395 055-öt tartottak nyilván, augusztusban már elérte a 399 125-öt, szeptember végére újfent meghaladta a 400 ezret, és a tavalyi év végén már 434 246 távmunkás szerződést regisztráltak.
„A kiindulási pont az, hogy Romániában még néhány évvel ezelőtt a távmunka sokkal alacsonyabb szinten volt, mint az európai uniós átlag, alacsony bázisról produkált nagymértékű növekedést” – szögezte le a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Hozzátette,
Vagyis a koronavírus-járvány nélkül is növekedett volna a távmunka aránya az országban, ám – húzta alá a szakember is – valószínűleg nem ilyen ütemben és ilyen mértékben.
„A távmunka valamilyen szintű elterjedése azért is borítékolható volt, mert Romániában néhány éve megnövekedett a kiszervezett vállalati tevékenységek aránya, az off shoring. Tehát a multinacionális vállalatok bizonyos tevékenységüket, például a globális könyvelésüket kiszervezték Kolozsvárra, Temesvárra, Bukarestbe, általában nagy egyetemi központokba” – mutatott rá egyúttal a közgazdász.
Mint magyarázta: ezeknek a vállalatoknak egy teljes részlege központosítva van egy másik országban, ahol olcsóbb a munkaerő, ám a központosítás szavatolja a hatékonyságot.
A pandémia ezt tovább fokozta, hiszen a nagyvállalatok általában irodaházakban rendezkedtek be, sok esetben nyílt térben sokan dolgoztak együtt, ezt a formát a járvány miatt már nehezen lehetett fenntartani, így még többen álltak át távmunkára. „Még ilyen körülmények között is meglepően gyors volt az átállás, és annak a természetessége, hogy elkezdtünk otthonról vagy távmunkában dolgozni, úgy hogy közben mindez nem járt hatékonyságveszteséggel” – fejtette ki a közgazdász.
Felidézte, az egyetemen készítettek korábban egy nem reprezentatív felmérést arra vonatkozóan, hogy a vállalatvezetők mennyire elégedettek a home office-ban dolgozó munkatársaik teljesítményével, és kiderült, hogy a teljesítmény nem romlott számottevően, sőt bizonyos esetekben javult, miközben a vállalatok költséget tudtak megspórolni.
Fotó: Gábos Albin
„Amint a koronavírus annyira megszelídül, hogy az életünk természetes részévé válik, mint az influenza, és már semmilyen korlátozó intézkedés nem lesz érvényben, a jelenleg távmunkában dolgozók egy része visszatér az irodákba” – véli ugyanakkor Rácz Béla, aki szerint fontos kiemelni, hogy a távmunka leginkább az irodai tevékenységre jellemző. Meglátása szerint a visszatérés fokozatos lesz, nem úgy történik, hogy aki most távmunkában dolgozik, hirtelen visszamegy az irodába.
Ilyen módon a költségeken is lehet spórolni, elég lesz egy kisebb iroda, ha az alkalmazottak nem egyszerre járnak be, ugyanakkor az alkalmazottaknak is megfelel, ha közben otthonról is tudnak dolgozni, nem kell minden nap időt tölteni a tömegközlekedésen vagy az autóban. „Azok a rendszerek, melyeket a vállalatok, közintézmények, tanintézetek a járvány alatt elkezdtek használni, megmaradnak, sokkal könnyebb most már online gyűlést szervezni, megvannak a módszerek az együttműködésre akkor is, ha az emberek nincsenek egy térben” – összegzett az egyetemi oktató.
Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője is azt tapasztalja, hogy egyre népszerűbb a távmunka, egyre többen választják ezt a foglalkoztatási formát. Kérdésünkre elmondta: a szerződést egyszerű megkötni, ugyanaz az eljárás, mint amikor megváltoztatnak egy munkaszerződést, mind a két félnek alá kell írnia a módosítást, vagy eleve indulásból úgy kötik meg a felek a szerződést, hogy a munkavállaló otthoni vagy távmunkában dolgozik.
„Tulajdonképpen Románia még mindig a folyamat elején jár, ezután fognak még jelentkezni a távmunkával járó megoldatlan problémák, amelyekre majd jogszabályban kell választ adni.
– részletezte a főfelügyelő. A szakember szerint érdemes ezt a szerződéskötés előtt tisztázni, mert a törvény a távmunka ezen vetületeit nem szabályozza.
Ugyanaz vonatkozik a versenyszférára és a közszférára is, hiszen az állami alkalmazottak egy része szintén távmunkában dolgozik, esetükben sincs ez leszabályozva. „A közszférában az sem egyértelmű, hogy a távmunkában dolgozók jogosultak-e különböző pótlékokra. Felvetődik az a kérdés is, hogy ha a munkaadó átvállal ilyen költségeket, azt miként számolja el” – sorolta Ördög Lajos, aki úgy véli,
Meglátása szerint a távmunka hatékonysága sokban múlik az alkalmazott habitusán, mennyire van szüksége arra, hogy napi szinten kapcsolatban legyen a munkatársaival, vagy mennyire hatékony egyedül a problémamegoldó képessége. „Jelenleg is van lehetőség arra, hogy hibrid rendszerben dolgozzanak a munkavállalók, hiszen a munkaszerződést úgy kötik meg, ahogy a felek megegyeznek a munkavégzés feltételeiről. Az ellenőrzés bonyolultabb, amikor a Kovászna megyei munkaadónak egyik alkalmazottja Bukarestben, a másik Dorohoiban dolgozik. Ilyen esetben a felügyelőségek együttműködnek, ez is most van kialakulóban. A munkavégzés körülményeit ellenőrzik, valamint azt, hogy a munkavédelmi előírásokat ismertették-e, betartják-e, a szerződésben foglaltak szerint zajlik-e a távmunka” – mondta el Ördög Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!