Látványos változás. Romániában a világjárvány előtt gyakorlatilag alig létezett távmunka, ma már az alkalmazottak mintegy ötöde nem megy be rendszeresen az irodába
Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-világjárvány végképp bebizonyította számos romániai munkáltatónak, hogy nem ördögtől való a távmunka, és az alkalmazott ugyanolyan hatékonysággal tud teljesíteni otthonról, egy coworking helyiségből vagy bárhonnan, ahol lehetősége van elvégezni a rábízott munkát. Ezt bizonyítja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gazdasági kutatócsoportjának elemzése is, amely szerint a vállalatok egyrészt felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget, másrészt ezt már vonzó elemként kínálják fel az álláshirdetésekben is.
2022. augusztus 12., 13:572022. augusztus 12., 13:57
Egyre inkább valósággá válik a távmunka Romániában, a munkahelyeken való személyes jelenlét 22 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől – derül ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gazdasági kutatócsoportjának elemzéséből, amelyben a Google július 11. és 14. közötti mobilitási adatait vette górcső alá a munkahelyek látogatottságára vonatkozóan. Az is kiderült, hogy jelentősek az eltérések a megyék között.
„A járvány időszaka, az elmúlt két és fél év először rákényszerítette, aztán megtanította a vállalatokat, hogy lehet használni a távmunkát, legalábbis bizonyos ágazatokban, illetve vállalati tevékenységekben” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Ebben a két és fél évben a mutató egyszer sem érte el a nullaszázalékos szintet, tehát a munkahelyek látogatottsága egyszer sem tért vissza a járvány előtti szintre, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a teljes romániai gazdaság szintjén jellemzőbb megoldássá vált a távmunka. A mutató idén májusban közelítette meg leginkább a pandémia előtti szintet, akkor mínusz 5,6 százalékos volt a különbség.
Összehasonlításképpen a kolozsvári közgazdász elmondta, 2020 áprilisában a teljes lezárás időszakában 58 százalékkal volt kisebb a munkahelyek személyes látogatottsága, mint az azt megelőző időszakban, és január 1-jén, amikor általában mindenki ünnepel, és a többség nem jár be a munkahelyére 60 százalékot meghaladó csökkenés érhető tetten. Mindennek a tükrében
részletezte Szász Levente, leszögezve, a távmunka egyértelműen sokkal elterjedtebb megoldás, mint két és fél évvel ezelőtt.
Elvágyakozás. Sokan választják inkább a távmunkát legalább néhány napra
Fotó: Pixabay
A járvány időszakában vállalatok egyrészt felfedezték a távmunkában rejlő lehetőséget, másrészt ezt már vonzó elemként kínálják fel az álláshirdetésekben, mutatott rá a közgazdász. Nagyon sok iparágban – számítástechnika, tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások – egyre nehezebb megfelelően képzett munkaerőt találni, az alkalmazottak részéről pedig megfogalmazódik az igény a munkahely rugalmasságára. Ilyen módon a vállalatok megpróbálják vonzó ajánlatokkal magukhoz csábítani a jól képzett szakembereket, ebben például a hibrid megoldások is benne lehetnek: két-három napot kell az ötnapos munkahétből az irodában tölteni, a fennmaradó napokat bárhonnan lehet dolgozni, vagy egyik héten be kell menni, a következő héten már nem.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Szász Levente. Kérdésünkre arra is kitért, a járvány világszerte – kisebb vagy nagyobb mértékben – átalakította a távolról való munkavégzés megítélését, de a nyugat-európai országokban valamivel kisebb a változás, mint Romániában, hiszen ott a távmunka eleve magasabb szintről indult.
A munkahelyek látogatottságát illetően nagy az eltérés a megyék között, derült még ki a kutatócsoport elemzéséből. Ez a lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint visszavezethető arra, hogy milyen a gazdaság szerkezete az adott megyében, vagy milyen mértékű a munkanélküliség szintje, a két elem keveréke adja ki a végső mobilitáscsökkenést. Szász Levente kifejtette,
Itt ugyanis még a járvány időszakában is, amikor csak lehetett, az alkalmazottak bejártak a munkahelyekre. Így például Kovászna és Konstanca megyékben csak 8–9 százalékkal csökkent a személyes jelenlét a munkahelyeken. Viszont ahol ez a csökkenés nagymértékű, mint Bukarestben (34 százalék) vagy Kolozs megyében (26 százalék), ott nagyobb súlyt képviselnek azok a szolgáltató vállalatok, mint például az IT, a kommunikáció, az üzleti tanácsadás vagy a pénzügyi szolgáltatások, ahol a távmunkát rugalmasabban be lehetett építeni a napi munkavégzésbe.
Viszont az látszik, hogy Vaslui vagy Krassó-Szörény megyékben is nagyarányú a csökkenés a járvány előtti szinthez képest, mínusz 28, illetve 24 százalék, tehát valószínűleg a mutató azt is tükrözi, milyen a munkanélküliség szintje az adott megyében, mutatott rá Szász Levente. Aláhúzta egyúttal: ahol jobban megsínylették a válságot, több vállalat kénytelen volt bezárni vagy elbocsátani, ennek a lenyomata is meglátszik a mobilitási adatokban.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a koronavírus-világjárvány hozzájárult ahhoz, hogy ma már csaknem félmillióan dolgoznak távmunka-szerződéssel Romániában, de a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint mindenképp látványos lett volna a növekedés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!