
Egyelőre sok a kérdőjel. Azt is homály fedi, hogy például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el
Fotó: Pixabay.com
Vasárnap életbe lépett az üvegek visszaváltását kötelezővé tevő rendelkezés, a Krónika által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok viszont hétfőn, egy nappal a hatályba lépést követően csak név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket.
2019. április 02., 14:122019. április 02., 14:12
2019. április 02., 14:142019. április 02., 14:14
Nem tudják a kereskedők, miként ültessék gyakorlatba az újrahasznosítható csomagolás visszaváltására vonatkozó, 2018/74-es sürgősségi kormányrendeletet. Bár a rendelkezés már vasárnaptól életbe lépett, továbbra is bizonytalan, hogyan váltják vissza az üvegeket, mit történik azzal, amit visszavesznek, hol raktározzák, majd ki viszi el az üzletekből, és hogy a pénztárból miként adják vissza az 50 banis betétdíjat az ügyfélnek. A lapunk által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket, amiért nem teszik.

A hónap végén életbe lépő új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak.
Egy városi bolt tulajdonosa elmondta, a sörös és az ásványvizes palackok esetében működött ugyan valamilyen szintű visszaváltás, de az üres üvegekért nem készpénzt adtak, hanem amikor sört vagy vizet vásárolt az ügyfél, nem számolták fel az üveg árát, ha hozott cserepalackot. Ezeket az üres üvegeket a gyártó visszavette. Viszont most,
A kereskedelmi ügynököket hiába kérdezik, nem kapnak választ. Azt is homály fedi, hogy mit kell tenni az importáru újrahasznosítható csomagolóanyagával, például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el.
Egy másik bolt üzletvezetője azt vetette fel, hogy miként fizeti vissza a vásárlónak a garanciapénzt. Rámutatott, az 50 banit rászámolja ugyan az árra, az megjelenik a számlán, de milyen bizonylatot ad, amikor ő fizeti vissza a pénzt.
– mutatott rá az üzletvezető.
Egy vidéki kisboltban is érdeklődtünk, ott viszont nem is tudták, hogy áprilistól ilyen jellegű kötelezettségeik vannak. „Nekünk nem szólt senki. Naponta járnak a kereskedelmi ügynökök, hozzák az árut, de eddig még senki nem szólt, hogy elviszik az üvegeket. Mit tegyünk, töltsük meg a pincét üres befőttesüvegekkel?” – tette fel a kérdést a kisbolt résztulajdonosa. Hozzátette, elkerülte a figyelmüket ez a rendelkezés, elképzelésük sincs, miként fogják gyakorlatba ültetni.
Emlékeztettek, hogy hasonlóképpen történt az elektronikus naplós pénztárgépek bevezetésével is: az elmúlt év végén volt a határidő a bevezetésükre, ám sok esetben, bár időben megrendelték, késve kapták meg, így csak februárban tudták beüzemelni. „Így lesz az újrahasznosítható csomagolás visszaváltásával is: most életbe lépett, aztán majd néhány hónap múlva a gyakorlatban is elkezd működni” – összegzett az egyik kereskedő.
Kíváncsiak lettünk volna ugyanakkor arra is, hogy a multinacionális vállalatok üzletláncaiban hogyan oldották meg a helyzetet, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Mint ismeretes, a március 31-én hatályba lépett új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak. Olyan módon kell megszervezniük a visszaváltást, az átvételt, hogy még ebben az évben 90 százalékos arányt tudjanak megvalósítani. A törvény azt is előírja, hogy 2020. január 1-ig a gyártóknak legkevesebb 5 százaléknyi csomagolóanyagot kell újrahasznosítaniuk, ezt az arányt 2025-ig minden évben 5 százalékkal növelniük kell.
A nyugati országokban amúgy évek óta bejáratott ez a módszer: például Németországban 7 eurócentet fizetnek az üres üvegért, és 25 centet a pillepalackért.
Ezt kellene 2025 végére 50 százalékra feltornázni, 2035-ig pedig 65 százalékra.
Romániának, az Európai Bizottságnak tett vállalásai alapján, egy sor intézkedést kell meghoznia a hulladékgazdálkodás korszerűsítése, illetve az uniós jogszabályok hatályba léptetése terén. Olyan elvekről van szó, mint hogy mindenki annyit fizessen, amennyi szemetet eldob, a termelőnek legyen kiterjesztett felelőssége, illetve legyen hulladéktárolási adó. Az első két irányelv gyakorlatba ültetéséhez még kell módosítani és ki kell egészíteni a hatályos romániai jogszabályi környezetet, meg kell pontosan határozni, hogy kinek milyen felelőssége és kötelezettségei vannak.
Január elsejétől 25 lejes adót kell fizetni az EU-n kívülről – például a Temu, Shein, Trendyol webáruházakból – érkező, 150 eurónál alacsonyabb értékű csomagok után, miután az alkotmánybíróság szerdán nem adott helyt az AUR alkotmányossági kifogásainak.
Az Európai Unió jogilag kötelező érvényű célt fogadott el, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest – közölte az Európai Bizottság.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Az idei év első tíz hónapjában 27,493 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 275,7 millió euróval (1 százalékkal) nagyobb, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Új mélytengeri fúráshoz nyújtott be környezetvédelmi dokumentációt a fekete-tengeri Neptun Deep gázlelőhelyen az OMV Petrom, amely a Romgazzal együtt a terület koncessziós jogosultja.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Jó hírrel indulhat az év a jelzáloghitelesek számára: januártól kevesebb lehet a havi törlesztőrészlet, mivel csökken a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC).
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) 2025. december 15-ig bezárólag fogadja a 2026-os évre vonatkozó, az állattenyésztési ágazatban igényelhető állami támogatás éves kezdeti kérelmeit.
A kormány arra készül, hogy a jelenlegi szinten fagyassza be a minimálbért jövőre – közölte a Digi 24 hírcsatorna kormányzati forrásokra hivatkozva.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy személyesen részt vesz a Netflix által bejelentett, több mint 70 milliárd dolláros Warner Bros. Discovery-felvásárlás versenyhivatali jóváhagyásának elbírálásában.
szóljon hozzá!