2008. november 17., 15:492008. november 17., 15:49
Orban szerint - aki egy bukaresti közlekedési témájú konferencián beszélt erről - az öt ország javasolta, hogy az észak-dél irányú nyomvonalat is sorolják az uniós támogatásban részesíthető európai közlekedési folyosók közé. Orban szerint ez a nyomvonal a dél-romániai Giurgiut is érintheti, előtte pedig Erdélyt is keresztülszelné a Borsot Brassóval öszszekötő észak-erdélyi autópálya nyomvonalán. Orban szerint ez azt jelentené, hogy az észak-erdélyi autópálya jelenleg építés alatt lévő két szakaszát leszámítva a többire a kormány EU-s támogatást is igényelhetne. Ez azonban arra kötelezné a román államot, hogy az autópálya többi szakaszára közbeszerzési pályázatot írjon ki. Jelenleg az észak-erdélyi autópálya teljes, 415 kilométer hoszszúságú nyomvonalának kiépítésével a román állam az amerikai Bechtel vállalattal áll szerződésben.
Az amerikai vállalkozó azonban közbeszerzési tárgyalás nélkül kapta meg a beruházást, ezért amennyiben a jelenlegi szerződés marad érvényben, Románia nem kérhet uniós támogatást erre az autópályára, még akkor sem, ha az EU bizottsága esetleg kedvezően bírálja el jövőben az öt állam közös javaslatát. A közlekedési miniszter azt is kijelentette: előfordulhat, hogy az amerikai vállalat végül csak a jelenleg építés alatt álló két szakaszt építheti meg, ha jogi vitába keveredik a román állammal. A felek ugyanis eltérően vélekednek arról, hogy kinek kell kifizetnie az Aranyosgyéres és Gyalu közötti szakaszon elkövetett tervezési és kivitelezési hibák miatt keletkezett 100 millió eurós kárt. A román állam szerint a vállalkozónak kell helyrehoznia a károkat, a vállalat viszont a felelősséget a román államra hárítja. A miniszter szerint amennyiben a Bechtel pert indít a román állam ellen, elesik a többi szakasz megépítésétől, és a cég imázsa is súlyos károkat szenved.
Jelenleg a Bechtel Bihar megyében a Berettyószéplak és Bors közötti 64 kilométeres szakaszon, valamint Kolozs megyében az 52 kilométer hosszú Aranyosgyéres és Gyalu közötti szakaszon dolgozik.
Sorin Bota, a közlekedési tárca volt államtitkára, aki részt vett a munkálatok elvégzése kapcsán a Bechtellel folytatott tárgyalásokon, kifejtette: lehetőség van arra, hogy a cégnek kifizetendő összeget befagyasszák az eredetileg kialkudott 2,3 milliárd eurón. A kormány csupán idén több mint 500 millió eurót utalt ki a cégnek a munkálatokra.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.