2008. november 17., 15:492008. november 17., 15:49
Orban szerint - aki egy bukaresti közlekedési témájú konferencián beszélt erről - az öt ország javasolta, hogy az észak-dél irányú nyomvonalat is sorolják az uniós támogatásban részesíthető európai közlekedési folyosók közé. Orban szerint ez a nyomvonal a dél-romániai Giurgiut is érintheti, előtte pedig Erdélyt is keresztülszelné a Borsot Brassóval öszszekötő észak-erdélyi autópálya nyomvonalán. Orban szerint ez azt jelentené, hogy az észak-erdélyi autópálya jelenleg építés alatt lévő két szakaszát leszámítva a többire a kormány EU-s támogatást is igényelhetne. Ez azonban arra kötelezné a román államot, hogy az autópálya többi szakaszára közbeszerzési pályázatot írjon ki. Jelenleg az észak-erdélyi autópálya teljes, 415 kilométer hoszszúságú nyomvonalának kiépítésével a román állam az amerikai Bechtel vállalattal áll szerződésben.
Az amerikai vállalkozó azonban közbeszerzési tárgyalás nélkül kapta meg a beruházást, ezért amennyiben a jelenlegi szerződés marad érvényben, Románia nem kérhet uniós támogatást erre az autópályára, még akkor sem, ha az EU bizottsága esetleg kedvezően bírálja el jövőben az öt állam közös javaslatát. A közlekedési miniszter azt is kijelentette: előfordulhat, hogy az amerikai vállalat végül csak a jelenleg építés alatt álló két szakaszt építheti meg, ha jogi vitába keveredik a román állammal. A felek ugyanis eltérően vélekednek arról, hogy kinek kell kifizetnie az Aranyosgyéres és Gyalu közötti szakaszon elkövetett tervezési és kivitelezési hibák miatt keletkezett 100 millió eurós kárt. A román állam szerint a vállalkozónak kell helyrehoznia a károkat, a vállalat viszont a felelősséget a román államra hárítja. A miniszter szerint amennyiben a Bechtel pert indít a román állam ellen, elesik a többi szakasz megépítésétől, és a cég imázsa is súlyos károkat szenved.
Jelenleg a Bechtel Bihar megyében a Berettyószéplak és Bors közötti 64 kilométeres szakaszon, valamint Kolozs megyében az 52 kilométer hosszú Aranyosgyéres és Gyalu közötti szakaszon dolgozik.
Sorin Bota, a közlekedési tárca volt államtitkára, aki részt vett a munkálatok elvégzése kapcsán a Bechtellel folytatott tárgyalásokon, kifejtette: lehetőség van arra, hogy a cégnek kifizetendő összeget befagyasszák az eredetileg kialkudott 2,3 milliárd eurón. A kormány csupán idén több mint 500 millió eurót utalt ki a cégnek a munkálatokra.
Hírösszefoglaló
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.