
Fotó: Jakab Mónika
Egységes és elméletileg egyszerűsített villanyszámlát tesz kötelezővé egy közvitán lévő jogszabályjavaslat, amely egyúttal egy hónapban határozza meg a számlázási időszakot, és ha mégis egy számlán több hónapos fogyasztás ellenértéke jelenik meg, a szolgáltató köteles biztosítani a részletekben történő törlesztés lehetőségét. Nagy-Bege Zoltán ANRE-alelnök érdeklődésünkre elmondta, számos új előírás az ársapka miatt a közeljövőben még nem lesz alkalmazható.
2022. november 29., 08:082022. november 29., 08:08
Módosítja a villamosenergia-szolgáltatás szabályzatát az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE). A tervezetet közvitára bocsátották, december közepéig várják a hozzászólásokat, a javaslatokat a szolgáltatóktól, a fogyasztók egyesületeitől, de magánszemélyektől is – fejtette ki a Krónika kérdésére Nagy-Bege Zoltán, a hatóság alelnöke. Kérdésünkre rámutatott: a tervezet ugyan több elemet tartalmaz – így például bevezeti a dinamikus ár és az aktív fogyasztó fogalmát –, ám a szabályozott árak lehetetlenné teszik ezek gyakorlati alkalmazását. Ami viszont védi a fogyasztót, és megkönnyíti az életét, hogy egységes és elméletileg egyszerűsített villanyszámlát tesz kötelezővé,
„Csapdahelyzet alakult ki, mert törvény írja elő, hogy a számlákat egyszerűsíteni kell, olyan formát kell kötelezővé tenni minden szolgáltató számára, hogy az könnyen érthető legyen minden fogyasztó számára. De ugyanakkor európai uniós irányelv írja elő a minimális követelményeket, hogy milyen elemeket, információkat kell tartalmaznia a számlának” – részletezte Nagy-Bege Zoltán.
„A két elvárás között kell lavírozni úgy, hogy mindkettőt betartjuk, és közben egyiket se szegjük meg.
– ecsetelte a hatóság alelnöke.
A törvényben különben azért szorgalmazzák a számlák egyszerűsítését, mert felmerült, hogy azok a fogyasztó számára sok esetben értelmezhetetlenek. Így az átlagos ügyfél számára könnyen érthető, egységesített villamosenergia- és gázszámlázási formanyomtatványt kell bevezetni, amely tartalmazza ugyan a releváns információkat, de egyértelmű és pontos elemekkel könnyíti az eligazodást.

Módosításokkal elfogadta a bukaresti képviselőház szerdán a kormány augusztusban hozott „ársapka-rendeletét”, a következő három fűtési szezonra kiterjesztve a villamos energia és gáz fogyasztói árának középtávú hatósági korlátozását.
A tervezetben ugyanakkor az is szerepel, hogy a végső fogyasztóknak egy hónapos számlázási időszakot kell szavatolniuk a szolgáltatóknak. A hatályos jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a számlázási időszak nem lehet hosszabb 3 hónapnál, és azt a felek közötti szerződés határozza meg. A közvitára bocsátott dokumentumban arra is kitérnek, hogy ha a szolgáltató a szerződésben előírt vagy a hatályos rendelkezések szerint megállapított számlázási időszaknál hosszabb időtartamra állítja ki a számlát,
Fotó: Pinti Attila
Nagy-Bege Zoltán elmondta, Nicolae Ciucă miniszterelnök megígérte, hogy ha a szolgáltató egyszerre többhavi fogyasztást számláz ki, köteles lesz a részletekben történő törlesztést a fogyasztó kérésére jóváhagyni, ám ez a rendelkezés végül kimaradt, amikor a parlament a múlt héten megszavazta a 119-es sürgősségi kormányrendeletet. Éppen ezért írták bele a szabályzatmódosításba, hiszen így is lehet erre kötelezni a szolgáltatókat.
A tapasztalatok szerint például a Hidroelectrica késik ugyan a számlák kiállításával, de egyszerre csak egy hónapra számláz, az Electrica Furnizarénál viszont előfordul, hogy három-négy havi fogyasztást is feltüntet egy számlán. Ugyanakkor a tervezetben pontosítják a számlázási panaszok megoldását olyan módon, hogy a fogyasztó ne legyen köteles kifizetni azt a számlát, amely miatt panaszt tett a szolgáltatónak, amíg azt meg nem oldják.
Dinamikus árképzés, aktív fogyasztó
mutatott rá Nagy-Bege Zoltán. Kifejtette, bevezetik ugyan a dinamikus ár és az aktív fogyasztó fogalmát, ezek korszerű európai mechanizmusok, „ki kell pipálni”, hogy tartalmazza a szabályozás, de az árplafon lehetetlenné teszi ezek alkalmazását. Ezt most meglépik, abban reménykedve, hogy előbb-utóbb lesz lehetőség is, hogy a fogyasztók éljenek vele.
taglalta a hatóság alelnöke.
Másrészt arra is vannak technikai megoldások, hogy a fogyasztók aktívan részt vegyenek az energiapiac alakításában. Amikor fogyasztásingadozások vannak, úgy is lehet szabályozni a piacot, hogy ha csökken a fogyasztás, leállítanak bizonyos termelőegységeket, ha nő, beindítják az addig tartalékoltakat. De ezt úgyis meg lehet elméletileg tenni, hogy bevonják a fogyasztókat, ha önként vállalják, hogy csökkentik a fogyasztást adott időszakban, akkor díjazzák őket.

Aggodalommal követik a fogyasztók az energiaár-szabályozással kapcsolatos fejleményeket, nehéz eligazodni a sürgősségi kormányrendeletek, a parlamentben zajló viták, és az egymást követő politikai nyilatkozatok sűrűjében.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!