Fotó: Pinti Attila
Aggodalommal követik a fogyasztók az energiaár-szabályozással kapcsolatos fejleményeket, nehéz eligazodni a sürgősségi kormányrendeletek, a parlamentben zajló viták, és az egymást követő politikai nyilatkozatok sűrűjében. A múlt héten az árampiac 2025 márciusáig érvényes szabályozásáról született döntés a koalícióban, ennek kapcsán a földgázzal fűtő fogyasztókban merültek fel kérdések, hogy mi lesz az ő sorsuk.
2022. november 14., 19:222022. november 14., 19:22
2022. november 14., 19:232022. november 14., 19:23
Sokan a késlekedő számlák miatt aggódnak, és bár az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) rendszeresen bírságolja emiatt a szolgáltatókat, a számlák mégsem érkeznek időre. Egy olvasónk lapunknak elpanaszolta, amikor a szülei udvarára építkeztek, nem választották le a két háztartást, egyetlen villanyórát használnak, így átlépik a küszöböt, és nem jogosultak ársapkára.
A kérdésekkel Nagy-Bege Zoltánt az ANRE alelnökét kérdeztük, aki leszögezte, egyelőre az árplafonnal kapcsolatban nem született semmilyen új döntés, az eddigi szabályozások vannak érvényben. A számlák kiállítását ellenőrzik, a késlekedésért bírságolnak, abban bízva, hogy ez jobb belátásra téríti a szolgáltatókat.
A pénteken elfogadott szabályozás nem módosítja a kiskereskedelmi forgalmat, csak a nagykereskedelmi piacra érvényes, mutatott rá Nagy-Bege Zoltán. Kifejtette, 2025 márciusáig bizonyos termelők kötelesek lesznek 450 lej/mWh áron eladni a villamos energiát azoknak a szolgáltatóknak, akik végső fogyasztóknak biztosítják az áramot.
A maguk részéről ezek a szolgáltatók a 27-es, illetve a 119-es kormányhatározatban megszabott kategóriákat és ársapkákat kell továbbra is alkalmazzák: akik 2021-ben átlag havi 100 kilowattóra alatt fogyasztottak 0,68 lejt fizetnek, akik 300 kilowattóra alatt az első 255 kilowattóráért 0,80 lejt, azon felül a különbözetet a piaci áron fizetik. Ezután derül ki, hogy a 119-es sürgősségi kormányrendelet parlamenti jóváhagyásával milyen módosítások lesznek, a politikai nyilatkozatokból az szűrhető le, hogy van egy szándék a koalícióban, hogy maradnak a kategóriák és a plafonok, viszont aki nem illeszkedik ebbe, a jelenlegi piaci ár helyett 1,3 lejért kapja majd a villamos energiát, mutatott rá az alelnök.
A pénteken elfogadott szabályozás a költségvetés szempontjából hoz változást, mert ez alapján bizonyos mennyiséget 450 lej/mWh áron vásárolnak meg a szolgáltatók, nem pedig piaci áron, és ezt nem kell az ársapka miatt kompenzálni az államkasszából. A beszerzés nem történik száz százalékban ezen az áron, hiszen jelenleg is vannak már 2023-ra kötött szerződések, ugyanakkor nem minden termelő köteles ezt az árat alkalmazni. Ez a mechanizmus viszont a végső fogyasztók többségét nem érinti, amíg érvényben van az ársapka, szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Kérdésünkre elmondta, az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy az Electrica Furnizare szolgáltatónál azon ügyfelek esetében késtek a számlakiállítással, akiknek nem jár semmilyen árplafon. Ez esetben az a szabály, hogy az átlag beszerzési áron kell havonta számlázniuk, és valamiért ezt nem tudták időben alkalmazni, holott nem olyan bonyolult.
A többi szolgáltatónál a számlák kevesebb mint 2 százaléka érkezett késve. Ennek értelmében a legnagyobb bírságot, 120 ezer lejt, az Electrica Furnizare kapta.
A hatóság alelnöke a fogyasztók szempontjából pozitívumnak ítélte, hogy annak ellenére, hogy késett, a Hidroelectrica egyszerre csak egy számlát állít ki, tehát nem az történik, hogy egyszerre kiszámláz négy-öt hónapot. A megkésett számlákért lehet ugyan panaszt tenni a szolgáltatónál, erre a szabályozás értelmében 15 munkanapon belül kell válaszolniuk, ám a tapasztalat szerint gondjaik vannak a határidők betartásával.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy sokan fontolgatják ugyan a szolgáltatóváltást, ám nem mernek lépni, amíg nem kapják meg a megkésett számlákat, Nagy-Bege Zoltán kifejtette,
Ilyen esetben arra kell figyelni, hogy az átállás időpontjában, amit az új szolgáltató kiközöl, le kell olvasni az órát, sőt érdemes le is fényképezni, hogy maradjon nyoma az akkori óraállásnak, majd utólag elszámolják az addig nem számlázott mennyiséget.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerda este kijelentette, hogy többet várna el az Országos Energiaár-szabályozó Hatóságtól (ANRE), de azt is hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban sokat javult az intézmény működése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!