Újra „hozzányúlnának” a borravalóhoz: a bankkártyával adott jatt legalizálását kérik a vendéglátóipari munkáltatók

Az ágazat ennek a borravalónak a szabályozását kéri, ami azt jelentené, hogy egy 100 lejes borravaló után az alkalmazottnak 10 százalék adót kellene fizetnie, ennyi menne az államnak, 90 százalék pedig nála maradna” – magyarázta a kezdeményezők nevében Daniel Mischie, egy nagyobb étteremlánc vezérigazgatója.

sőt bonyodalmat is okoz, hiszen a készpénzben kapott összegekre nem tér ki.

Nem életszerű a bankkártyával fizetett borravaló

Nem életszerű a Székelyföldön az, hogy bankkártyával adnak borravalót a vendégek, ezért értelmetlen ezt külön szabályozni – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátósok Szövetségének (SVESZ) elnöke.

„nem jönnek egy táska készpénzzel vendéglőbe”. De még ebben az esetben is készpénzben adják oda a borravalót a pincérnek. „Általában mindenkinél van 10-20 lej készpénz, azt odaadják borravalónak” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.

Nőnek az árak, csökken a borravaló

„Azt nem lehet megszeretni, hogy hajnalban, zárás előtt el kell mosni és törölgetni több száz poharat. Ezt meg kell szokni, be kell vállalni” – vallja Kovács István. Meglátása szerint a törvényhozóknak békén kellene hagyniuk a borravalót, nem kellene azt pluszadókkal sújtaniuk, hiszen ez jelent csak némi pluszjövedelmet és vonzerőt az ágazatban.

Kovács beszélt ugyanakkor arról is, hogy északról dél felé haladva, Európa-szerte nagyon változó a borravaló-kultúra, míg az északiak az utolsó eurócentig visszakérik és vissza is adják a visszajárót, délen az is előfordul, hogy a borravaló nagyobb, mint a számla értéke, a kéteurós sörért otthagyják az öt eurót, ha azt hűtött pohárban, megfelelő kiszolgálás mellett kapják.

Remélik, nem okoznakmég több galibát

Nagyváradon sem jellemző, hogy a vendég kártyával fizeti ki a borravalót – mondták egybehangzóan a Krónika által megkérdezett vendéglátósok. Fésüs Levente, az egyik helyi kultúrkocsma tulajdonosa rámutatott, a borravaló megadóztatása, kifehérítése régi problémája az ágazatnak.

„Mindenképp üdvözlendő egy ilyen tervezet, ám csak részben oldja meg a borravaló problémáját, hisz a bankkártyás fizetésekre összpontosít, amelyek esetében amúgy is könnyen lekövethetőek az összegek, és így nyilván egyszerűbb az adóztatása is. Az én tapasztalatom, főleg nálunk, hogy

– részletezte a vendéglátóipari munkáltató. Tapasztalatai szerint különben a borravaló a számla értékének 5–15 százaléka között mozog.

A vendéglő rendszere nem teszi ugyanis lehetővé, hogy a borravalót kártyával is ki lehessen fizetni, így sokszor a vendég (főként céges rendezvények esetében) azzal marad, hogy szeretett volna hagyni valamennyit a pincérnek is, ám készpénz híján nem tudta megtenni. A menedzser szerint amúgy hiába az az íratlan szabály, hogy 10 százalékot hagy az elégedett vendég, sokan még az 5 százalékot sem adják oda a pincérnek, „és sokszor előfordul az is, hogy üres a számlatartó”.
Zsupon György különben úgy látja, hogy amennyiben a Digi24 által idézett tervezet törvényerőre emelkedik, „jó hosszú időre befagyasztja a vendéglátóipari fizetéseket”.

Nincs igazi borravaló-kultúra

„A borravaló fogalma igazából még mindig nem elterjedt.

– vallja hasonlóképpen Szilágyi Alexandra, az egyik népszerű váradi diákkocsma bárosa. Mint hangsúlyozta, természetesen nem arra gondol, hogy a vendégnek kötelező módon kellene borravalót hagynia, főleg ha nincs is megelégedve esetleg a kiszolgálással. Kérdésünkre ugyanakkor ő is arról számolt be, hogy náluk ritka, hogy valaki a kártyával akarja „lepengetni” a borravalót is, pár lej mindig előkerül a pénztárcák mélyéről.

hiszen a pluszösszeggel éppen a felszolgáló személyzetet szeretné díjazni, nem az államot és nem a munkáltatót. A bároslány szerint ugyanakkor a legnagyobb gondot az okozza, hogy a vendéglátásban dolgozók jó része nincs rendesen megbecsülve, s a jogaikat sem ismerik. „Sok olyan ismerősöm van, akik szintén ebben a szakmában dolgoznak, és előfordul, hogy a munkájukért kapott borravaló egy bizonyos százalékát a munkáltató különbnél különb kifogasokra hivatkozva elveszi” – irányította rá a figyelmet a visszásságokra.

Szilágyi Alexandra amúgy azt gondolja, hogy ez a tervezet nem lesz hosszú életű, vagy ha mégis, akkor biztosan nem marad ebben a formában. „Jönnek majd az úgynevezett kiskapuk, amelyeket ebben az országban csak úgy, rendelésre gyártanak az emberek” – jegyezte meg.