Kevésnek találtatott. Történelmi mélypontra süllyedt a román deviza az euróhoz viszonyítva
Fotó: Jakab Mónika
Folytatódott hétfőn is a román deviza lejtmenete, újabb történelmi csúcsot döntött az euró árfolyama. Gazdasági szakemberek szerint a zuhanás egyelőre nem áll meg, de a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint nem lesz nagyon látványos.
2020. szeptember 08., 09:332020. szeptember 08., 09:33
2020. szeptember 08., 09:332020. szeptember 08., 09:33
Újabb történelmi csúcsra hágott hétfőn az egységes európai fizetőeszköz a román devizához képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,8552 lej/euró volt.
A lejtmenet folytatódása amúgy megfelelt a pénzügyi elemzők, gazdasági szakemberek várakozásainak, és nincs is ok nagyobb aggodalomra Dan Suciu, a bukaresti jegybank szóvivője szerint. Mint hétfőn az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a lej az új kontextusban új egyensúlyi pontra helyezkedik nagyobb kilengések nélkül. Véleménye szerint amennyiben nem lesznek nagy kisiklások a kormányzati politikák terén, amelyek extra kiadásokhoz vezetnének – például fenntarthatatlan fizetés- vagy nyugdíjemelések –, a román fizetőeszköz gyorsan egyensúlyi állapotba kerül.
– fogalmazta meg a jegybanki szóvivő.
„Sajnos nagy az esélye annak, hogy az egyelőre relatív lassú lejtmenet folytatódni fog” – értékelt a kialakult helyzet kapcsán az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva Claudiu Cazacu, az XTB Románia brókercég stratégiai tanácsadója.
– fogalmazta meg a szakember, aki szerint az elkövetkező hónapokban meghaladhatja az árfolyam a 4,9 lej/eurót. „Még elemezzük az elmúlt időszak történéseit, azonban pillanatnyilag az év végére előrejelzett 4,96-os szint áll a lábán. „megjegyezzük viszont, hogy igen nagy a bizonytalanság, és nagyon sok múlik azon, hogy gyorsabban vagy lassabban lehet véget vetni a világjárványnak” – összegzett Claudiu Cazacu.
Túlugrott a lej-euró árfolyam a 4,85-ös határon, ám ezt a zuhanást már a múlt hétvégén előre jelezték a szakértők – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója is, aki ugyanakkor úgy látja, az év végéig nem várható látványos gyengülés. A szakértő lapunknak kifejtette, egész Európában jelentkezik a koronavírus-járvány második hulláma, a tengeren túlról is aggasztó adatok érkeznek a fertőzések számáról, ezek hatása a gazdaságban újra érzékelhető, míg korábban szárnyaltak a tőzsdék, most újra lejtmenetnek lehetünk tanúi.
– irányította rá a figyelmet Králik Lóránd. Hozzátette: a román lejt viszonylag kevésbé sújtotta ez a hatás, hiszen korábban 4,83–4,84 lej/euró szinten stabilizálódott az árfolyam. A magyar forint árfolyama sokkal inkább megszenvedte a járvány hatásait, már 360 forint/euró érték fölé került – vont párhuzamot az oktató. Kifejtette, a magyar valuta az idén Európában az ötödik legrosszabbul teljesítő volt, csak négy Unión kívüli állam körözte le e tekintetben, Fehéroroszország, Törökország, Oroszország és Ukrajna. Hétfőn viszont a forint már kevésbé gyengült, nagyobb mértékben zuhant a cseh korona, a lengyel złoty, a leginkább pedig a brit font. Ez utóbbi hátterében a brexitfolyamat lezárása körüli kérdőjelek állnak.
Králik Lóránd ugyanakkor rámutatott, a pénzügyi szakemberek, bankárok Romániában nem számítanak látványos gyengülésre, az év végéig vagyis a három-négy hónapos időtávon 4,87–4,90 lej/euró árfolyamot valószínűsítenek.
– szögezte le a szakértő. Tény viszont, hogy a lej iránti bizalmat csökkenti az egyre növekvő költségvetési és államháztartási hiány, valamint az, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya tovább romlik.
Kérdésünkre Králik Lóránd arra is kitért, hogy a Magyarország és Románia közötti árfolyam-alakulás különbsége az eltérő jegybanki politikával magyarázható. „Nem mindig a megfelelő döntés, ha a valutát úgy tartják szinten, hogy annak nincs gazdasági alapja.
– magyarázta a szakértő. Az országok kormányai és a fiskális politikát a monetáris eszközökkel alakító jegybankok összehangoltan döntenek arról, hogy milyen mértékben tartják szükségesnek beavatkozni egy valutagyengülési folyamatba.
„A gyengébb valutának is vannak előnyei, bizonyos helyzetekben nemcsak az erős valuta lehet üdvözítő” – szögezte le Králik Lóránd. Hangsúlyozta, ha a prognózisok helytállóak lesznek, és az év végéig 4,90 lej/eurós árfolyam lesz, az mindössze egyszázalékos árfolyamvesztést jelent egy év alatt, ami nem jelentős mértékű, összehasonlítva a magyar valuta 8,5 százalékos árfolyamvesztésével. Ugyanakkor hangsúlyozta, ezek a mozgások tudatos lépések, politikák eredményei, nem spekulációk állnak a háttérben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!