Kevésnek találtatott. Történelmi mélypontra süllyedt a román deviza az euróhoz viszonyítva
Fotó: Jakab Mónika
Folytatódott hétfőn is a román deviza lejtmenete, újabb történelmi csúcsot döntött az euró árfolyama. Gazdasági szakemberek szerint a zuhanás egyelőre nem áll meg, de a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint nem lesz nagyon látványos.
2020. szeptember 08., 09:332020. szeptember 08., 09:33
2020. szeptember 08., 09:332020. szeptember 08., 09:33
Újabb történelmi csúcsra hágott hétfőn az egységes európai fizetőeszköz a román devizához képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,8552 lej/euró volt.
A lejtmenet folytatódása amúgy megfelelt a pénzügyi elemzők, gazdasági szakemberek várakozásainak, és nincs is ok nagyobb aggodalomra Dan Suciu, a bukaresti jegybank szóvivője szerint. Mint hétfőn az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a lej az új kontextusban új egyensúlyi pontra helyezkedik nagyobb kilengések nélkül. Véleménye szerint amennyiben nem lesznek nagy kisiklások a kormányzati politikák terén, amelyek extra kiadásokhoz vezetnének – például fenntarthatatlan fizetés- vagy nyugdíjemelések –, a román fizetőeszköz gyorsan egyensúlyi állapotba kerül.
– fogalmazta meg a jegybanki szóvivő.
„Sajnos nagy az esélye annak, hogy az egyelőre relatív lassú lejtmenet folytatódni fog” – értékelt a kialakult helyzet kapcsán az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva Claudiu Cazacu, az XTB Románia brókercég stratégiai tanácsadója.
– fogalmazta meg a szakember, aki szerint az elkövetkező hónapokban meghaladhatja az árfolyam a 4,9 lej/eurót. „Még elemezzük az elmúlt időszak történéseit, azonban pillanatnyilag az év végére előrejelzett 4,96-os szint áll a lábán. „megjegyezzük viszont, hogy igen nagy a bizonytalanság, és nagyon sok múlik azon, hogy gyorsabban vagy lassabban lehet véget vetni a világjárványnak” – összegzett Claudiu Cazacu.
Túlugrott a lej-euró árfolyam a 4,85-ös határon, ám ezt a zuhanást már a múlt hétvégén előre jelezték a szakértők – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója is, aki ugyanakkor úgy látja, az év végéig nem várható látványos gyengülés. A szakértő lapunknak kifejtette, egész Európában jelentkezik a koronavírus-járvány második hulláma, a tengeren túlról is aggasztó adatok érkeznek a fertőzések számáról, ezek hatása a gazdaságban újra érzékelhető, míg korábban szárnyaltak a tőzsdék, most újra lejtmenetnek lehetünk tanúi.
– irányította rá a figyelmet Králik Lóránd. Hozzátette: a román lejt viszonylag kevésbé sújtotta ez a hatás, hiszen korábban 4,83–4,84 lej/euró szinten stabilizálódott az árfolyam. A magyar forint árfolyama sokkal inkább megszenvedte a járvány hatásait, már 360 forint/euró érték fölé került – vont párhuzamot az oktató. Kifejtette, a magyar valuta az idén Európában az ötödik legrosszabbul teljesítő volt, csak négy Unión kívüli állam körözte le e tekintetben, Fehéroroszország, Törökország, Oroszország és Ukrajna. Hétfőn viszont a forint már kevésbé gyengült, nagyobb mértékben zuhant a cseh korona, a lengyel złoty, a leginkább pedig a brit font. Ez utóbbi hátterében a brexitfolyamat lezárása körüli kérdőjelek állnak.
Králik Lóránd ugyanakkor rámutatott, a pénzügyi szakemberek, bankárok Romániában nem számítanak látványos gyengülésre, az év végéig vagyis a három-négy hónapos időtávon 4,87–4,90 lej/euró árfolyamot valószínűsítenek.
– szögezte le a szakértő. Tény viszont, hogy a lej iránti bizalmat csökkenti az egyre növekvő költségvetési és államháztartási hiány, valamint az, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya tovább romlik.
Kérdésünkre Králik Lóránd arra is kitért, hogy a Magyarország és Románia közötti árfolyam-alakulás különbsége az eltérő jegybanki politikával magyarázható. „Nem mindig a megfelelő döntés, ha a valutát úgy tartják szinten, hogy annak nincs gazdasági alapja.
– magyarázta a szakértő. Az országok kormányai és a fiskális politikát a monetáris eszközökkel alakító jegybankok összehangoltan döntenek arról, hogy milyen mértékben tartják szükségesnek beavatkozni egy valutagyengülési folyamatba.
„A gyengébb valutának is vannak előnyei, bizonyos helyzetekben nemcsak az erős valuta lehet üdvözítő” – szögezte le Králik Lóránd. Hangsúlyozta, ha a prognózisok helytállóak lesznek, és az év végéig 4,90 lej/eurós árfolyam lesz, az mindössze egyszázalékos árfolyamvesztést jelent egy év alatt, ami nem jelentős mértékű, összehasonlítva a magyar valuta 8,5 százalékos árfolyamvesztésével. Ugyanakkor hangsúlyozta, ezek a mozgások tudatos lépések, politikák eredményei, nem spekulációk állnak a háttérben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!