Kevésnek találtatott. Történelmi mélypontra süllyedt a román deviza az euróhoz viszonyítva
Fotó: Jakab Mónika
Folytatódott hétfőn is a román deviza lejtmenete, újabb történelmi csúcsot döntött az euró árfolyama. Gazdasági szakemberek szerint a zuhanás egyelőre nem áll meg, de a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint nem lesz nagyon látványos.
Újabb történelmi csúcsra hágott hétfőn az egységes európai fizetőeszköz a román devizához képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,8552 lej/euró volt.
A lejtmenet folytatódása amúgy megfelelt a pénzügyi elemzők, gazdasági szakemberek várakozásainak, és nincs is ok nagyobb aggodalomra Dan Suciu, a bukaresti jegybank szóvivője szerint. Mint hétfőn az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a lej az új kontextusban új egyensúlyi pontra helyezkedik nagyobb kilengések nélkül. Véleménye szerint amennyiben nem lesznek nagy kisiklások a kormányzati politikák terén, amelyek extra kiadásokhoz vezetnének – például fenntarthatatlan fizetés- vagy nyugdíjemelések –, a román fizetőeszköz gyorsan egyensúlyi állapotba kerül.
– fogalmazta meg a jegybanki szóvivő.
„Sajnos nagy az esélye annak, hogy az egyelőre relatív lassú lejtmenet folytatódni fog” – értékelt a kialakult helyzet kapcsán az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva Claudiu Cazacu, az XTB Románia brókercég stratégiai tanácsadója.
– fogalmazta meg a szakember, aki szerint az elkövetkező hónapokban meghaladhatja az árfolyam a 4,9 lej/eurót. „Még elemezzük az elmúlt időszak történéseit, azonban pillanatnyilag az év végére előrejelzett 4,96-os szint áll a lábán. „megjegyezzük viszont, hogy igen nagy a bizonytalanság, és nagyon sok múlik azon, hogy gyorsabban vagy lassabban lehet véget vetni a világjárványnak” – összegzett Claudiu Cazacu.
Túlugrott a lej-euró árfolyam a 4,85-ös határon, ám ezt a zuhanást már a múlt hétvégén előre jelezték a szakértők – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója is, aki ugyanakkor úgy látja, az év végéig nem várható látványos gyengülés. A szakértő lapunknak kifejtette, egész Európában jelentkezik a koronavírus-járvány második hulláma, a tengeren túlról is aggasztó adatok érkeznek a fertőzések számáról, ezek hatása a gazdaságban újra érzékelhető, míg korábban szárnyaltak a tőzsdék, most újra lejtmenetnek lehetünk tanúi.
– irányította rá a figyelmet Králik Lóránd. Hozzátette: a román lejt viszonylag kevésbé sújtotta ez a hatás, hiszen korábban 4,83–4,84 lej/euró szinten stabilizálódott az árfolyam. A magyar forint árfolyama sokkal inkább megszenvedte a járvány hatásait, már 360 forint/euró érték fölé került – vont párhuzamot az oktató. Kifejtette, a magyar valuta az idén Európában az ötödik legrosszabbul teljesítő volt, csak négy Unión kívüli állam körözte le e tekintetben, Fehéroroszország, Törökország, Oroszország és Ukrajna. Hétfőn viszont a forint már kevésbé gyengült, nagyobb mértékben zuhant a cseh korona, a lengyel złoty, a leginkább pedig a brit font. Ez utóbbi hátterében a brexitfolyamat lezárása körüli kérdőjelek állnak.
Králik Lóránd ugyanakkor rámutatott, a pénzügyi szakemberek, bankárok Romániában nem számítanak látványos gyengülésre, az év végéig vagyis a három-négy hónapos időtávon 4,87–4,90 lej/euró árfolyamot valószínűsítenek.
– szögezte le a szakértő. Tény viszont, hogy a lej iránti bizalmat csökkenti az egyre növekvő költségvetési és államháztartási hiány, valamint az, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya tovább romlik.
Kérdésünkre Králik Lóránd arra is kitért, hogy a Magyarország és Románia közötti árfolyam-alakulás különbsége az eltérő jegybanki politikával magyarázható. „Nem mindig a megfelelő döntés, ha a valutát úgy tartják szinten, hogy annak nincs gazdasági alapja.
– magyarázta a szakértő. Az országok kormányai és a fiskális politikát a monetáris eszközökkel alakító jegybankok összehangoltan döntenek arról, hogy milyen mértékben tartják szükségesnek beavatkozni egy valutagyengülési folyamatba.
„A gyengébb valutának is vannak előnyei, bizonyos helyzetekben nemcsak az erős valuta lehet üdvözítő” – szögezte le Králik Lóránd. Hangsúlyozta, ha a prognózisok helytállóak lesznek, és az év végéig 4,90 lej/eurós árfolyam lesz, az mindössze egyszázalékos árfolyamvesztést jelent egy év alatt, ami nem jelentős mértékű, összehasonlítva a magyar valuta 8,5 százalékos árfolyamvesztésével. Ugyanakkor hangsúlyozta, ezek a mozgások tudatos lépések, politikák eredményei, nem spekulációk állnak a háttérben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!