Hőségben nem csak az alvás minősége romlik, a másnapi tevékenységeink során érezni hatását
Fotó: 123RF
A nyári hőség nemcsak napközben viseli meg a szervezetet. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a tartósan meleg éjszakák jelentősen rontják az alvás minőségét: nehezebben alszunk el, többször felébredünk, rövidebb ideig alszunk, másnap pedig romlik a figyelmünk, a reakcióidőnk és a teljesítményünk is.
2026. augusztus 16., 18:302026. augusztus 16., 18:30
A legtöbben úgy gondolnak a hőhullámokra, mint néhány kellemetlen, negyvenfokos nappalra, az orvosok és klímakutatók szerint azonban legalább ennyire fontos, mi történik napnyugta után, amikor eljön az alvás ideje.
A WHO és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is arra figyelmeztet, hogy a tartósan magas éjszakai hőmérséklet külön egészségügyi kockázatot jelent, mert ilyenkor sem az emberi test, sem az épületek nem tudnak lehűlni. És a klímaváltozás következtében Európa számos részén egyre gyakoribbak az úgynevezett trópusi éjszakák, ami alól Románia sem kivétel.
Trópusi éjszakának azt nevezik, amikor a napi minimum hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá. Ez ugyan kültéri meteorológiai adat, de arra utal, hogy az épületek sem tudnak kellően lehűlni. Erdély nagyvárosaiban is tapasztalhatjuk, hogy a rosszul szigetelt, a különösen felső emeleti lakásokban hajnalban is kellemetlenül magas hőmérséklet maradhat.
Bár sokan azt gondolják, egyszerűen a meleg miatt kényelmetlen az alvás, a jelenség ennél jóval összetettebb.
Ha azonban a hálószoba is meleg, ráadásul magas a páratartalom, a test sokkal nehezebben tudja leadni a fölösleges hőt. Az izzadság kevésbé párolog, a szervezetnek nagyobb munkát kell végeznie a hűtés érdekében, miközben fokozódik a keringés terhelése is. Ennek következtében nehezebben alszunk el, többször felébredünk, alvás kevésbé lesz pihentető.
Laboratóriumi vizsgálatokban azt is megfigyelték, hogy magasabb szobahőmérséklet mellett nő az éjszakai ébren töltött idő, csökken az alvás hatékonysága, és egyes esetekben a mélyalvás, illetve a REM-alvás időtartama is rövidül. Ezek azok az alvási szakaszok, amelyek kulcsszerepet játszanak a testi regenerációban, a memória rögzítésében és az érzelmi feldolgozásban.
Az egyik legátfogóbb vizsgálatot 2022-ben publikálták a One Earth folyóiratban. A kutatók 68 ország közel 48 ezer emberének több mint hétmillió éjszakáját elemezték viselhető alvásmérő eszközök segítségével. Az eredmények szerint amikor az éjszakai hőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot, az emberek átlagosan mintegy 14 perccel kevesebbet aludtak.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az idősek, a nők és az alacsonyabb jövedelmű országok lakói még érzékenyebbek a magas éjszakai hőmérsékletre.
Hasonló eredményre jutott egy, 2025-ben a Nature Communications folyóiratban megjelent kínai kutatás is, amely már több mint 214 ezer ember csaknem 23 millió napnyi adatát elemezte. A kutatók azt találták, hogy minden 10 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés jelentősen növelte a túl rövid alvás valószínűségét, miközben az átlagos alvásidő is közel tíz perccel csökkent.
A kutatások ugyan különböző országokban és eltérő módszerekkel készültek, de az eredmények meglepően egységesek: a melegebb éjszakák rövidebb, töredezettebb és kevésbé pihentető alvással járnak együtt, és arra sincs sok bizonyíték, hogy a szervezet néhány hét alatt alkalmazkodna ehhez.
És az alvásminőség romlása nem csupán azt jelenti, hogy másnap fáradtabbak vagyunk.
A bostoni Harvard Egyetem kutatói egy hőhullám idején olyan kollégiumi épületekben vizsgálták a diákokat, ahol volt, illetve nem volt légkondicionáló.
Másfelől, az alvásszakértők szerint a legnagyobb probléma az, hogy a rossz éjszaka nem ér véget a reggeli ébredéssel. Ahogy korábban Csurulya Gabriella sepsiszentgyörgyi háziorvos fogalmazott lapunknak
Már egyetlen töredezett éjszaka után romlik a koncentráció, lassul a reakcióidő, gyengül a munkamemória és a döntéshozatal. Ez irodai munkánál is érezhető, de különösen veszélyes lehet olyan foglalkozásokban, ahol a figyelem kihagyása balesetet okozhat.
A 2026-os foglalkozás-egészségügyi áttekintés szerint a hőségnek kitett dolgozóknál következetesen gyakoribb az elalvási nehézség, az izzadás miatti ébredés, a nyugtalan alvás és a másnapi fáradtság.
A kutatások szerint ráadásul nemcsak a teljes alvásidő csökken, hanem az alvás szerkezete is megváltozik. A mélyalvás és a REM-alvás azok a fázisok, amikor az agy feldolgozza a nap eseményeit, megszilárdulnak az emlékek, és helyreállnak a szervezet regenerációs folyamatai.
A rövid vagy töredezett alvás összefüggésbe hozható a magas vérnyomással, a szívkoszorúér-betegséggel, a stroke-kal, az elhízással, az inzulinrezisztenciával és a 2-es típusú cukorbetegséggel, amiknek hátterében többek között a hormonális szabályozás felborulása, a fokozott gyulladásos folyamatok és az autonóm idegrendszer tartós terhelése állhat.
A kutatók szerint ez valószínűleg nem kizárólag az alváshiány következménye, hanem maga a hőterhelés is szerepet játszik benne.
A legnagyobb nemzetközi vizsgálatok szerint
Nem elhanyagolható a társadalmi különbségek szerepe sem, ugyanis több kutatás is arra jutott, hogy a rosszabb anyagi helyzetben élők gyakrabban szenvednek a hőség okozta alvászavaroktól, egyszerűen azért, mert kisebb eséllyel rendelkeznek jól szigetelt lakással vagy légkondicionálóval. A felső emeleti panellakásokban élők különösen kiszolgáltatottak, hiszen ezek az épületek napközben jelentős mennyiségű hőt raktároznak el, amelyet egész éjszaka lassan adnak le.
A WHO szerint a legfontosabb cél nem egyszerűen az, hogy „jobban aludjunk”, hanem hogy csökkentsük az éjszakai hőterhelést. A szakemberek azt javasolják, hogy a napsütötte ablakokat redőnnyel vagy függönnyel árnyékoljuk, és addig tartsuk zárva az ablakokat, amíg odakint melegebb van, mint bent. Éjszaka viszont, ha a külső levegő már lehűlt, érdemes alaposan átszellőztetni a lakást.
A WHO szerint ezért egyre nagyobb szerepe lesz az épületek jobb árnyékolásának, hőszigetelésének és az olyan energiatakarékos hűtési megoldásoknak, amelyek már kisebb energiafelhasználással is képesek csökkenteni a hálószobák hőmérsékletét.
A kutatások szerint segíthet a könnyű, jól szellőző ágynemű, a langyos zuhany lefekvés előtt, a megfelelő folyadékbevitel, valamint az is, ha késő este már nem fogyasztunk nehéz ételeket vagy alkoholt.
Sűrűn hallani az alvásproblémák kapcsán, hogy napjaink egyik népbetegsége. Egyre többen, egyre fiatalabban szenvednek miattuk. Szakértők segítségével igyekeztünk utánajárni, hogy mikor is jelez tényleges bajt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!