Nagyra tör. A New York Times értesülései szerint Putyin Ukrajna mellett Moldovát is újra Moszkva befolyása alá vonná
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times egy, Oroszország moldovai tevékenységét vizsgáló átfogó riportjában.
2026. augusztus 16., 19:312026. augusztus 16., 19:31
Az amerikai lap által idézett nyugati hírszerzési tisztségviselők szerint Ukrajna után a Moldovai Köztársaság jelenti Putyin következő stratégiai prioritását.
A NYT forrásai szerint Moszkva először Ukrajna alávetését, majd ezt követően a Moldovai Köztársaság feletti ellenőrzés megszerzését tűzte ki célul.
Az oknyomozó cikk rávilágít azoknak a műveleteknek a mértékére, amelyeket Oroszország hajtott végre a 2025. szeptemberi moldovai parlamenti választások befolyásolása és az Európa-barát kormány hatalomban maradásának megakadályozása érdekében.
A tevékenységek között állítólag szerepeltek dezinformációs kampányok, kibertámadások, szavazatvásárlás, helyi hálózatok finanszírozása, valamint egyes személyek felkészítése a választási időszak alatti zavargások kirobbantására.
A művelet egyik eleme a cikk szerint moldovai ortodox papokat is érintett.
A NYT szerint Oroszországba vitték őket, és a Promszvjazbank nevű orosz bank által kibocsátott bankkártyákat kaptak.
Az akciónak állítólag volt egy paramilitáris eleme is.
2025 nyarán Szerbiában szerveztek egy tábort, ahol a résztvevőket – akik többségükben moldovai állampolgárok voltak – fegyverek használatára, a rendőrségi kordonok áttörésre és épületek felgyújtására képezték ki.
A résztvevők állítólag fejenként 400 dollárt kaptak a három-négy napos tanfolyamokért, az oktatók pedig kapcsolatban álltak az orosz katonai hírszerző szolgálattal, a GRU-val.
Hasonló táborok működtek Boszniában és Moszkva közelében is.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
A moldovai ügyészek állítása szerint több mint 100 fiatal vett részt a Moldovai Köztársaságból az oroszországi kiképzésen, ahol többek között megtanulták gyújtóanyagok és rögtönzött robbanószerkezetek gyártását és használatát, valamint a robbanóanyagok szállítására vagy tűzokozásra alkalmas drónok kezelését.
Ezzel párhuzamosan a moldovai kiberbiztonsági szakértők nyugati szövetségesek támogatásával megpróbálták visszaverni az állami infrastruktúrát célzó kibertámadásokat.
Maia Sandu elnök Európa-barát pártjának végül sikerült megőriznie parlamenti többségét.
„A csatát megnyertük, de a háborút nem” – nyilatkozta a NYT-nek Mihai Lupaşcu, a Moldovai Köztársaság Kiberbiztonsági Ügynökségének igazgatója.
Stanislav Secrieru elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy
A NYT megjegyezte ugyanakkor, hogy a Putyin által kitűzött stratégiai célokra vonatkozó információk két ország tisztségviselőitől származnak, akik ismerik a 2025 végi találkozót, vagyis nem egy hivatalos, a Kreml által nyilvánosságra hozott dokumentumról van szó.
Moszkva többször is visszautasította a moldovai választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádakat.
Az elmúlt öt évben, 2021–2026 között, Oroszország Európával szembeni fellépése a hagyományos katonai fenyegetéstől egyre inkább a hibrid hadviselés felé bővült. A legfontosabb fordulópont a 2022. február 24-i teljes körű ukrajnai invázió volt, amely alapvetően átalakította Európa biztonsági környezetét. Az EU szerint Oroszország azóta szabotázst, kibertámadásokat, kritikus infrastruktúra elleni akciókat, információs befolyásolást és választási beavatkozást is alkalmaz.
Főbb lépések
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!