Fotó: Gecse Noémi
A minimálbérnek megfelelő összegű különleges nyugdíjat kaphatnának a helyi választott tisztségviselők egy friss törvénytervezet értelmében.
2018. március 14., 13:072018. március 14., 13:07
2018. március 14., 13:292018. március 14., 13:29
Különleges nyugdíjat biztosítana már 2019-től a polgármestereknek, alpolgármestereknek, megyeitanács-elnököknek, valamint alelnököknek az a törvénytervezet, amelyet csaknem valamennyi parlamenti párt képviselője vagy szenátora ellátott kézjegyével, és április 16-áig nyilvános vitára bocsátották. Ezt követően első megkeresett kamaraként az alsóház vitatja meg, a végső döntés pedig a szenátusé.
A most beterjesztett jogszabályjavaslat értelmében azok a helyi elöljárók kapnának havonta pluszjárandóságot a rendes nyugdíjuk mellé, akik legalább három teljes mandátumot kitöltöttek, majd nyugdíjba mentek. Amennyiben a nyugdíjkorhatár betöltése után újra megválasztják őket, mandátumuk gyakorlása közben nem jár az összeg. A más állami vagy magánnyugdíjjal halmozható többletjuttatás összegét úgy számolnák ki, hogy a mandátumok számát (legtöbb három mandátumot vesznek számításba) megszorozzák a bruttó minimálbér (1900 lej) egynegyedével.
Ha pedig a nyugdíjkorhatár betöltésekor korrupciós ügyben zajlik ellenük eljárás vagy már meg is történt a vádemelés, akkor mindaddig nem folyósítják számukra a különleges nyugdíjat, amíg jogerős ítélet nem születik. Felmentő ítélet esetén visszamenőleg is utalják az összeget. A különleges nyugdíjakat a törvénytervezet értelmében a helyi vagy megyei önkormányzatnak saját bevételi forrásaiból kell fedeznie, amennyiben pedig addig átmegy a parlamenten a javaslat, akkor a 2019-es helyi vagy megyei költségvetésben, a kiadási oldalon külön fejezetben kell előirányozni a szükséges pénzösszegeket.
Mint a jogszabály indoklásából megtudhatjuk, kidolgozásakor szem előtt tartották az alkotmánybíróság által korábban emelt kifogásokat, ezért is javasolták azt, hogy a helyi költségvetésből fizessék az összegeket.
A törvénytervezetet különben a Mentsétek meg Romániát Szövetségen (USR) kívül valamennyi parlament párt képviselői vagy szenátorai támogatták kézjegyükkel. A kezdeményező Corneliu Olar nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, de az aláírók között párttársai mellett találunk szociáldemokratákat (PSD), a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) egy szenátorát,
Ám a jelek szerint megosztja a liberálisokat honatyájuk javaslata, kedden addig fajult a történet, hogy Corneliu Olar visszavonta aláírását saját kezdeményezéséről. Alighogy a sajtó rácsapott a jogszabálytervezetre, Laurenţiu Leoreanu, a PNL alelnöke közölte: a Nemzeti Liberális Párt kihátrál a törvényjavaslat mögül, és azt javasolta azoknak a honatyáknak, akik támogatták azt kézjegyükkel, hogy vonják vissza aláírásukat. Corneliu Olar elmondása szerint így is jártak el, de egyúttal bejelentette, ő személy szerint a továbbiakban vállalja a kockázatot, és a plénumban igennel szavaz majd a helyi és megyei elöljárók különleges nyugdíjára.
Hangsúlyozta továbbá, hogy nem nagy összegről van szó, mandátumonként 400 lejjel nőne meg az exelöljárók havi járandósága, és négy mandátum után sem haladná meg az 1300–1400 lejt.
Olar egyúttal bejelentette, a PNL egy olyan új törvénytervezettel kíván a helyzet rendezése érdekében előrukkolni, ami valamennyi nyugdíjasra vonatkozna, akik keveset kapnak, és ebbe belefoglalnák a helyi választottakat.
Erdei Dolóczki István
A szolgálatért járó bónuszként értékelte a helyi és megyei elöljáróknak járó összegeket a Krónika megkeresésére Erdei Dolóczki István, akit – mint hangsúlyozta – a kezdeményezők keresték meg, hogy támogassa a kezdeményezést, és megtette. Kérdésünkre ugyanakkor több érvet is felsorakoztatott amellett, hogy miért járnának a helyi választott tisztségviselőknek ezek az összegek. Elsőként említette, hogy ideális esetben egyetemet végzett, befutott személyről beszélünk, aki mielőtt elindult volna a választásokon, már karriert épített magának mérnökként, tanárként vagy éppen állatorvosként, ezt pedig megszakítja három mandátum esetén akár tizenkét évre is.
Meglátása szerint az összeg jó motiváció is lehet arra, hogy olyan személyek szálljanak versenybe a polgármesteri székért, akik arra valóban érdemesek, már bizonyítottak. Ugyanakkor – tette hozzá – elég, ha szétnézünk közvetlen környezetünkben, láthatjuk, hogy egy-egy település életében nincs sok olyan személy, akinek járna a különleges nyugdíj.
Kérdésünkre, miszerint a korábbi alkotmányossági aggályok után mekkora esélyt lát arra, hogy a taláros testület ezúttal ne kaszálja el a kezdeményezést, a Szatmár megyei képviselő emlékeztetett, korábban az alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy a javaslat értelmében nem a társadalombiztosítási hozzájárulások alapján járna ez az összeg az elöljáróknak.
Annak kapcsán, hogy a különleges illetmény hátrányos megkülönböztetésben részesíti a tanácsosokat, leszögezte: nekik nem kell otthagyniuk munkahelyüket mandátumuk idején, a polgármestereknek, alpolgármestereknek, megyeitanács-elnököknek, valamint alelnököknek viszont igen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás