Korrupt elöljáróknak nem jár

A most beterjesztett jogszabályjavaslat értelmében azok a helyi elöljárók kapnának havonta pluszjárandóságot a rendes nyugdíjuk mellé, akik legalább három teljes mandátumot kitöltöttek, majd nyugdíjba mentek. Amennyiben a nyugdíjkorhatár betöltése után újra megválasztják őket, mandátumuk gyakorlása közben nem jár az összeg. A más állami vagy magánnyugdíjjal halmozható többletjuttatás összegét úgy számolnák ki, hogy a mandátumok számát (legtöbb három mandátumot vesznek számításba) megszorozzák a bruttó minimálbér (1900 lej) egynegyedével.

Ha pedig a nyugdíjkorhatár betöltésekor korrupciós ügyben zajlik ellenük eljárás vagy már meg is történt a vádemelés, akkor mindaddig nem folyósítják számukra a különleges nyugdíjat, amíg jogerős ítélet nem születik. Felmentő ítélet esetén visszamenőleg is utalják az összeget. A különleges nyugdíjakat a törvénytervezet értelmében a helyi vagy megyei önkormányzatnak saját bevételi forrásaiból kell fedeznie, amennyiben pedig addig átmegy a parlamenten a javaslat, akkor a 2019-es helyi vagy megyei költségvetésben, a kiadási oldalon külön fejezetben kell előirányozni a szükséges pénzösszegeket.

Mint a jogszabály indoklásából megtudhatjuk, kidolgozásakor szem előtt tartották az alkotmánybíróság által korábban emelt kifogásokat, ezért is javasolták azt, hogy a helyi költségvetésből fizessék az összegeket.

Megosztó intézkedés

A törvénytervezetet különben a Mentsétek meg Romániát Szövetségen (USR) kívül valamennyi parlament párt képviselői vagy szenátorai támogatták kézjegyükkel. A kezdeményező Corneliu Olar nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, de az aláírók között párttársai mellett találunk szociáldemokratákat (PSD), a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) egy szenátorát,

Ám a jelek szerint megosztja a liberálisokat honatyájuk javaslata, kedden addig fajult a történet, hogy Corneliu Olar visszavonta aláírását saját kezdeményezéséről. Alighogy a sajtó rácsapott a jogszabálytervezetre, Laurenţiu Leoreanu, a PNL alelnöke közölte: a Nemzeti Liberális Párt kihátrál a törvényjavaslat mögül, és azt javasolta azoknak a honatyáknak, akik támogatták azt kézje­gyükkel, hogy vonják vissza aláírásukat. Corneliu Olar elmondása szerint így is jártak el, de egyúttal bejelentette, ő személy szerint a továbbiakban vállalja a kockázatot, és a plénumban igennel szavaz majd a helyi és megyei elöljárók különleges nyugdíjára.

Hangsúlyozta továbbá, hogy nem nagy összegről van szó, mandátumonként 400 lejjel nőne meg az exelöljárók havi járandósága, és négy mandátum után sem haladná meg az 1300–1400 lejt.
Olar egyúttal bejelentette, a PNL egy olyan új törvénytervezettel kíván a helyzet rendezése érdekében előrukkolni, ami valamennyi nyugdíjasra vonatkozna, akik keveset kapnak, és ebbe belefoglalnák a helyi választottakat.

Meglátása szerint az összeg jó motiváció is lehet arra, hogy olyan személyek szálljanak versenybe a polgármesteri székért, akik arra valóban érdemesek, már bizonyítottak. Ugyanakkor – tette hozzá – elég, ha szétnézünk közvetlen környezetünkben, láthatjuk, hogy egy-egy település életében nincs sok olyan személy, akinek járna a különleges nyugdíj.

Kérdésünkre, miszerint a korábbi alkotmányossági aggályok után mekkora esélyt lát arra, hogy a taláros testület ezúttal ne kaszálja el a kezdeményezést, a Szatmár megyei képviselő emlékeztetett, korábban az alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy a javaslat értelmében nem a társadalombiztosítási hozzájárulások alapján járna ez az összeg az elöljáróknak.

Annak kapcsán, hogy a különleges illetmény hátrányos megkülönböztetésben részesíti a tanácsosokat, leszögezte: nekik nem kell otthagyniuk munkahelyüket mandátumuk idején, a polgármestereknek, alpolgármestereknek, megyeitanács-elnököknek, valamint alelnököknek viszont igen.