Határidő nélkül. Újra tisztázni lehet a lakóházak és a beltelkek tulajdonjogát
Fotó: Veres Nándor
Időhiány miatt nem sikerült rendezni decemberig a beltelkek és házak tisztázatlan tulajdonjogát. Most újra lehetőség nyílik erre, és határidő sincs.
2019. május 11., 07:232019. május 11., 07:23
2019. május 11., 08:142019. május 11., 08:14
Döntéshozó kamaraként hagyta jóvá a parlament alsóháza, hogy a lakóházak és a hozzájuk tartozó beltelkek tisztázatlan tulajdonjogát a továbbiakban határidő nélkül lehessen rendezni. Eredetileg mindenkinek 2018. december 6-áig volt ideje tisztázni tulajdonjogát, ami – időhiány miatt – a legtöbb esetben nem sikerült.
Császár Károly Maros megyei szenátor kezdeményezésére a felsőház augusztusban fogadta el az 1991/18-as földtörvényt módosító, ám tavaly decemberi lejárati határidővel rendelkező 231-es jogszabályt. Az ebben jóváhagyott módosítások
és amennyiben nem áll rendelkezésre egyéb, a tulajdonjogot bizonyító okmány, bizonyítékként elfogadhatóvá vált a szomszédok nyilatkozata. Mindemellett a módosítások elősegítették a ház alatti és körüli területek telekelését azokban az esetekben is, amikor nincs telekkönyv, vagy a telekkönyvben a román állam szerepel tulajdonosként. A jogszabály arra az esetre is kihatott, amikor a ház körüli udvar és kert nem képezte államosítás, illetve kollektivizálás tárgyát.
A parlament eredetileg a törvénymódosítás elfogadásakor a 2018. december 6-ai határidőt szabta a kérvények benyújtására, de bebizonyosodott, hogy a kitűzött időpont nem elégséges az igénylők számára, hogy beszerezhessék az igazoló iratokat a visszaigénylés érdekében. Ezért kezdeményezték a határidő meghosszabbítását, ami aztán azon pozitív végkifejlettel zárult, hogy a szenátus március közepén megszavazta:
Ezt a törvénytervezetet fogadta el most a képviselőház.
A tervezetet Császár Károly és Tánczos Barna, Maros, valamint Hargita megyei szenátorok dolgozták ki azt követően, hogy az RMDSZ számtalanszor felhívta a figyelmet az ebben a folyamatban tapasztalt nehézségekre, és több módosító javaslatot dolgozott ki és fogadtatott el a parlamentben az ügyintézés könnyítése végett.
Császár Károly lapunknak azt is elmondta, hogy jelenleg az a törekvés a módosított földtörvény kapcsán, hogy állítsanak össze egy olyan jogszabályjavaslatot, amelyben az összes párt szakpolitikusai a megyei földosztó bizottságok munkáját megkönnyítő javaslatokat tennének, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a testületek továbbra is inkább elutasítóan viszonyulnak a helyi bizottságoktól bekerült visszaigénylési dossziékhoz. „Kiemelendő, hogy itt nem feltétlenül szándékos kerékkötés a cél, inkább az fogadható el magyarázatként, hogy a tulajdonjog rendezése kényes ügy, és bármely jóváhagyás felelősséget ró a megyei földosztó bizottságok tagjaira. Én azzal magyaráznám a barátságtalan hozzáállást, hogy a hivatalnokok egyre inkább félnek tulajdonjogi papírokat aláírni. Az utóbbi években sokukat meghurcoltak, elítéltek” – magyarázta a honatya. Rámutatott:
„Ne ők értelmezgessék a szabályzatot jobbra-balra, hanem legyen minden a lehető legtisztábban leírva” – hangsúlyozta Császár. Felvetésünkre, hogy a földügyekben rengeteg egyedi eset van, az RMDSZ szenátora belátta, hogy mindegyiket lehetetlen jogrendbe foglalni, azonban az utóbbi hónapokban már sikerült felleltározni a leggyakoribb problémákat.
Addig is, amíg sikerül kieszközölni az újabb törvénymódosítást, Császár Károly arra bátorítja az ilyen tulajdonjogi problémákkal küszködő polgárokat, hogy nyújtsák be kérelmeiket azon önkormányzatokhoz, ahová a telket bejegyezték. Ez azért fontos, mert a megyei bizottsági elbírálást megelőzően minden esetben a helyi földosztó bizottság az illetékes a helyileg jóváhagyott iratcsomó továbbításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!