Új esély a tulajdon tisztázására – tarthatatlan volt a törvényben megszabott decemberi határidő

és amennyiben nem áll rendelkezésre egyéb, a tulajdonjogot bizonyító okmány, bizonyítékként elfogadhatóvá vált a szomszédok nyilatkozata. Mindemellett a módosítások elősegítették a ház alatti és körüli területek telekelését azokban az esetekben is, amikor nincs telekkönyv, vagy a telekkönyvben a román állam szerepel tulajdonosként. A jogszabály arra az esetre is kihatott, amikor a ház körüli udvar és kert nem képezte államosítás, illetve kollektivizálás tárgyát.

Teljesíthetetlen volt
a határidő

A parlament eredetileg a törvénymódosítás elfogadásakor a 2018. december 6-ai határidőt szabta a kérvények benyújtására, de bebizonyosodott, hogy a kitűzött időpont nem elégséges az igénylők számára, hogy beszerezhessék az igazoló iratokat a visszaigénylés érdekében. Ezért kezdeményezték a határidő meghosszabbítását, ami aztán azon pozitív végkifejlettel zárult, hogy a szenátus március közepén megszavazta:

Ezt a törvénytervezetet fogadta el most a képviselőház.

A tervezetet Császár Károly és Tánczos Barna, Maros, valamint Hargita megyei szenátorok dolgozták ki azt követően, hogy az RMDSZ számtalanszor felhívta a figyelmet az ebben a folyamatban tapasztalt nehézségekre, és több módosító javaslatot dolgozott ki és fogadtatott el a parlamentben az ügyintézés könnyítése végett.

Megkönnyítenék
a földosztók munkáját

Császár Károly lapunknak azt is elmondta, hogy jelenleg az a törekvés a módosított földtörvény kapcsán, hogy állítsanak össze egy olyan jogszabályjavaslatot, amelyben az összes párt szakpolitikusai a megyei földosztó bizottságok munkáját megkönnyítő javaslatokat tennének, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a testületek továbbra is inkább elutasítóan viszonyulnak a helyi bizottságoktól bekerült visszaigénylési dossziékhoz. „Kiemelendő, hogy itt nem feltétlenül szándékos kerékkötés a cél, inkább az fogadható el magyarázatként, hogy a tulajdonjog rendezése kényes ügy, és bármely jóváhagyás felelősséget ró a megyei földosztó bizottságok tagjaira. Én azzal magyaráznám a barátságtalan hozzáállást, hogy a hivatalnokok egyre inkább félnek tulajdonjogi papírokat aláírni. Az utóbbi években sokukat meghurcoltak, elítéltek” – magyarázta a honatya. Rámutatott:

„Ne ők értelmezgessék a szabályzatot jobbra-balra, hanem legyen minden a lehető legtisztábban leírva” – hangsúlyozta Császár. Felvetésünkre, hogy a földügyekben rengeteg egyedi eset van, az RMDSZ szenátora belátta, hogy mindegyiket lehetetlen jogrendbe foglalni, azonban az utóbbi hónapokban már sikerült felleltározni a leggyakoribb problémákat.

Addig is, amíg sikerül kieszközölni az újabb törvénymódosítást, Császár Károly arra bátorítja az ilyen tulajdonjogi problémákkal küszködő polgárokat, hogy nyújtsák be kérelmeiket azon önkormányzatokhoz, ahová a telket bejegyezték. Ez azért fontos, mert a megyei bizottsági elbírálást megelőzően minden esetben a helyi földosztó bizottság az illetékes a helyileg jóváhagyott iratcsomó továbbításában.