Határidő nélkül. Újra tisztázni lehet a lakóházak és a beltelkek tulajdonjogát
Fotó: Veres Nándor
Időhiány miatt nem sikerült rendezni decemberig a beltelkek és házak tisztázatlan tulajdonjogát. Most újra lehetőség nyílik erre, és határidő sincs.
2019. május 11., 07:232019. május 11., 07:23
2019. május 11., 08:142019. május 11., 08:14
Döntéshozó kamaraként hagyta jóvá a parlament alsóháza, hogy a lakóházak és a hozzájuk tartozó beltelkek tisztázatlan tulajdonjogát a továbbiakban határidő nélkül lehessen rendezni. Eredetileg mindenkinek 2018. december 6-áig volt ideje tisztázni tulajdonjogát, ami – időhiány miatt – a legtöbb esetben nem sikerült.
Császár Károly Maros megyei szenátor kezdeményezésére a felsőház augusztusban fogadta el az 1991/18-as földtörvényt módosító, ám tavaly decemberi lejárati határidővel rendelkező 231-es jogszabályt. Az ebben jóváhagyott módosítások
és amennyiben nem áll rendelkezésre egyéb, a tulajdonjogot bizonyító okmány, bizonyítékként elfogadhatóvá vált a szomszédok nyilatkozata. Mindemellett a módosítások elősegítették a ház alatti és körüli területek telekelését azokban az esetekben is, amikor nincs telekkönyv, vagy a telekkönyvben a román állam szerepel tulajdonosként. A jogszabály arra az esetre is kihatott, amikor a ház körüli udvar és kert nem képezte államosítás, illetve kollektivizálás tárgyát.
A parlament eredetileg a törvénymódosítás elfogadásakor a 2018. december 6-ai határidőt szabta a kérvények benyújtására, de bebizonyosodott, hogy a kitűzött időpont nem elégséges az igénylők számára, hogy beszerezhessék az igazoló iratokat a visszaigénylés érdekében. Ezért kezdeményezték a határidő meghosszabbítását, ami aztán azon pozitív végkifejlettel zárult, hogy a szenátus március közepén megszavazta:
Ezt a törvénytervezetet fogadta el most a képviselőház.
A tervezetet Császár Károly és Tánczos Barna, Maros, valamint Hargita megyei szenátorok dolgozták ki azt követően, hogy az RMDSZ számtalanszor felhívta a figyelmet az ebben a folyamatban tapasztalt nehézségekre, és több módosító javaslatot dolgozott ki és fogadtatott el a parlamentben az ügyintézés könnyítése végett.
Császár Károly lapunknak azt is elmondta, hogy jelenleg az a törekvés a módosított földtörvény kapcsán, hogy állítsanak össze egy olyan jogszabályjavaslatot, amelyben az összes párt szakpolitikusai a megyei földosztó bizottságok munkáját megkönnyítő javaslatokat tennének, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a testületek továbbra is inkább elutasítóan viszonyulnak a helyi bizottságoktól bekerült visszaigénylési dossziékhoz. „Kiemelendő, hogy itt nem feltétlenül szándékos kerékkötés a cél, inkább az fogadható el magyarázatként, hogy a tulajdonjog rendezése kényes ügy, és bármely jóváhagyás felelősséget ró a megyei földosztó bizottságok tagjaira. Én azzal magyaráznám a barátságtalan hozzáállást, hogy a hivatalnokok egyre inkább félnek tulajdonjogi papírokat aláírni. Az utóbbi években sokukat meghurcoltak, elítéltek” – magyarázta a honatya. Rámutatott:
„Ne ők értelmezgessék a szabályzatot jobbra-balra, hanem legyen minden a lehető legtisztábban leírva” – hangsúlyozta Császár. Felvetésünkre, hogy a földügyekben rengeteg egyedi eset van, az RMDSZ szenátora belátta, hogy mindegyiket lehetetlen jogrendbe foglalni, azonban az utóbbi hónapokban már sikerült felleltározni a leggyakoribb problémákat.
Addig is, amíg sikerül kieszközölni az újabb törvénymódosítást, Császár Károly arra bátorítja az ilyen tulajdonjogi problémákkal küszködő polgárokat, hogy nyújtsák be kérelmeiket azon önkormányzatokhoz, ahová a telket bejegyezték. Ez azért fontos, mert a megyei bizottsági elbírálást megelőzően minden esetben a helyi földosztó bizottság az illetékes a helyileg jóváhagyott iratcsomó továbbításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!