Határidő nélkül. Újra tisztázni lehet a lakóházak és a beltelkek tulajdonjogát
Fotó: Veres Nándor
Időhiány miatt nem sikerült rendezni decemberig a beltelkek és házak tisztázatlan tulajdonjogát. Most újra lehetőség nyílik erre, és határidő sincs.
2019. május 11., 07:232019. május 11., 07:23
2019. május 11., 08:142019. május 11., 08:14
Döntéshozó kamaraként hagyta jóvá a parlament alsóháza, hogy a lakóházak és a hozzájuk tartozó beltelkek tisztázatlan tulajdonjogát a továbbiakban határidő nélkül lehessen rendezni. Eredetileg mindenkinek 2018. december 6-áig volt ideje tisztázni tulajdonjogát, ami – időhiány miatt – a legtöbb esetben nem sikerült.
Császár Károly Maros megyei szenátor kezdeményezésére a felsőház augusztusban fogadta el az 1991/18-as földtörvényt módosító, ám tavaly decemberi lejárati határidővel rendelkező 231-es jogszabályt. Az ebben jóváhagyott módosítások
és amennyiben nem áll rendelkezésre egyéb, a tulajdonjogot bizonyító okmány, bizonyítékként elfogadhatóvá vált a szomszédok nyilatkozata. Mindemellett a módosítások elősegítették a ház alatti és körüli területek telekelését azokban az esetekben is, amikor nincs telekkönyv, vagy a telekkönyvben a román állam szerepel tulajdonosként. A jogszabály arra az esetre is kihatott, amikor a ház körüli udvar és kert nem képezte államosítás, illetve kollektivizálás tárgyát.
A parlament eredetileg a törvénymódosítás elfogadásakor a 2018. december 6-ai határidőt szabta a kérvények benyújtására, de bebizonyosodott, hogy a kitűzött időpont nem elégséges az igénylők számára, hogy beszerezhessék az igazoló iratokat a visszaigénylés érdekében. Ezért kezdeményezték a határidő meghosszabbítását, ami aztán azon pozitív végkifejlettel zárult, hogy a szenátus március közepén megszavazta:
Ezt a törvénytervezetet fogadta el most a képviselőház.
A tervezetet Császár Károly és Tánczos Barna, Maros, valamint Hargita megyei szenátorok dolgozták ki azt követően, hogy az RMDSZ számtalanszor felhívta a figyelmet az ebben a folyamatban tapasztalt nehézségekre, és több módosító javaslatot dolgozott ki és fogadtatott el a parlamentben az ügyintézés könnyítése végett.
Császár Károly lapunknak azt is elmondta, hogy jelenleg az a törekvés a módosított földtörvény kapcsán, hogy állítsanak össze egy olyan jogszabályjavaslatot, amelyben az összes párt szakpolitikusai a megyei földosztó bizottságok munkáját megkönnyítő javaslatokat tennének, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a testületek továbbra is inkább elutasítóan viszonyulnak a helyi bizottságoktól bekerült visszaigénylési dossziékhoz. „Kiemelendő, hogy itt nem feltétlenül szándékos kerékkötés a cél, inkább az fogadható el magyarázatként, hogy a tulajdonjog rendezése kényes ügy, és bármely jóváhagyás felelősséget ró a megyei földosztó bizottságok tagjaira. Én azzal magyaráznám a barátságtalan hozzáállást, hogy a hivatalnokok egyre inkább félnek tulajdonjogi papírokat aláírni. Az utóbbi években sokukat meghurcoltak, elítéltek” – magyarázta a honatya. Rámutatott:
„Ne ők értelmezgessék a szabályzatot jobbra-balra, hanem legyen minden a lehető legtisztábban leírva” – hangsúlyozta Császár. Felvetésünkre, hogy a földügyekben rengeteg egyedi eset van, az RMDSZ szenátora belátta, hogy mindegyiket lehetetlen jogrendbe foglalni, azonban az utóbbi hónapokban már sikerült felleltározni a leggyakoribb problémákat.
Addig is, amíg sikerül kieszközölni az újabb törvénymódosítást, Császár Károly arra bátorítja az ilyen tulajdonjogi problémákkal küszködő polgárokat, hogy nyújtsák be kérelmeiket azon önkormányzatokhoz, ahová a telket bejegyezték. Ez azért fontos, mert a megyei bizottsági elbírálást megelőzően minden esetben a helyi földosztó bizottság az illetékes a helyileg jóváhagyott iratcsomó továbbításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!