Az energia nem olcsó akkor, amikor szükség van rá, például a kitartó fagyban
Fotó: Orbán Orsolya
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban: miközben a gáz drágult, az áram ára zuhant, mégpedig a szélenergia segítsége miatt, aminek meggyőző reakciót kellene kiváltania a megújuló energiával szemben szkepikusok táborában – közölte az Intelligens Energia Egyesület. Amely azt is kielemezte, hogy csúcsterhelés idején Románia gázellátása döntően a magyarországi importtól és tranzittól függ.
2026. január 19., 18:592026. január 19., 18:59
Az országos napi gázfogyasztás 5%-kal nőtt január 14–18. között, különösen azokban a térségekben, ahol az emberek fagyos időjárás esetén „mindent bedugnak a konnektorba”, ami melegen tartja a lakást, legyen az vészmegoldás vagy kétségbeesett lépés. Normál körülmények között ez áremelkedést jelent, mivel Romániában az energia nem olcsó akkor, amikor szükség van rá, azonban Romániában paradoxnak mondható helyzet állt elő – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
– közölte hétfői helyzetelemzésében Dumitru Chisăliță. Az energetikai szakember szerint január 14. és 18. között a hideg egyszerre „két pedált nyomott le”: a gázét és a villamos energiáét. És „a szokásos módon” az ország azonnal megérezte a hatást.
Hiszen a napi gázfogyasztás ebben az időszakban 5%-kal nőtt – a lakosság fűtése, a hőerőművek, az ipar számára –, a Moldovai Köztársaság felé irányuló gáztranzit pedig 15%-kal. A villamos energia csúcsórás fogyasztása 7%-kal ugrott meg – fogalmazott Chisăliță.
Mert Romániában az energia nem olcsó akkor, amikor szükség van rá. Így a fagy ideje alatt a gáz ára emelkedni kezdett” – jelezte. Ugyanis a gáz másnapi piaci ára (PZU) 13%-kal nőtt január 14-e óta az energiapiacon. „Ez egy világos vészjelzés: a kereslet hirtelen megnőtt, az ellátásra nehezedő nyomás fokozódott, az import- és tranzitkapacitások pedig sebezhető pontokká váltak. Más szóval Románia belépett abba a zónába, ahol a gázerőforrásra nyomás nehezedik, és minden egyes megtakarított köbméter számítani kezd pénzügyi és működési szempontból is” – magyarázta az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Eközben 2026 januárjában megjelent egy látszólag „paradox” jelenség. Ugyanabban az időszakban, amikor a gáz drágult, az elektromos energia másnapi piaci ára 35%-kal csökkent. Pedig Európában eddig „a szabály egyszerű és brutális volt: drága gáz = drága áram”. „És nemcsak drága, hanem fájdalmasan drága, megütött gazdasággal, fuldokló iparral és olyan lakossággal, amelyet arra kényszerítenek, hogy a fűtés és az élelem között válasszon” – érzékeltette.
„Románia azonban 2026. január 18-án „egy ritka védelmi hálót” kapott.
Az importok a fogyasztáshoz képest csökkentek. A szén visszaesett. A szélenergia nőtt. A lényegi hatás pedig az, amit a szélenergia antipropagandája szándékosan figyelmen kívül hagy: a villamos energia ára csökkent, a kereslet mérséklődött, az alternatív kínálat elég nagy volt ahhoz, hogy kiváltsa a drága termelést” – húzta alá.
A szél-energia-termelésnek köszönhetően olcsóbb lett az áram az energiapiacon
Fotó: Pexels.com
„A következtetés az, hogy Románia egyszerre két fronton nyert. Megvédte a villamosenergia-fogyasztókat az áremelkedéstől, megtakarított egy gázmennyiséget pontosan akkor, amikor a gáz drága volt, és csökkentette az importfüggőséget egy kritikus pillanatban. És mindez azért történt, mert ezen a napon az energetikai rendszernek voltak alternatívái. Ezért a helyes kérdés nem az, hogy a szélenergia »segít-e nekünk«. 2026. január 18-a nem csupán egy szeles nap volt.
– hangsúlyozta Chisăliță. Az AEI képviselője úgy véli, hogy a szélenergia jelenlegi szerepének el nem vitatása mellett ezt a forgatókönyvet stratégiai témaként kell kezelni a jövőre nézve, biztonsági intézkedések előkészítése érdekében: a források diverzifikálása, rugalmas kapacitástartalékok, energiatárolás és intelligens keresletmenedzsment, egyidejűleg az „energetikai autonómia” fejlesztésével.
A szélenergiának köszönhető gázspórolás olyan körülmények között valósult meg, hogy Románia a hosszas fagyos időjárás miatt teljes kapacitással importált az elmúlt napokban földgázt, „ami a csövön kifér” üzemmódban. Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke néhány nappal korábban közölt elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia gázelleátása mennyire függ a magyarországi tranzittól-importtól.
A szakember kiemelte, Románia évente jelentős mennyiségű földgázt termel, de a rendszer „nem rugalmas”: a termelés nem képes gyorsan növelni az ellátást a hirtelen megnövekedett kereslet esetén (például hosszabb ideig tartó erős hidegben).
Chisăliță példája szerint a január 11-ei hidegben a magyarországi szereplők megállították a Törökországból – Románián át Magyarországra – érkező tranzitot, és e helyett a saját tárolóikból exportáltak gázt Románia felé. Ez a lépés kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy Romániában és a Moldovai Köztársaságban fenn tudják tartani a gázellátást fagyos körülmények között.
A »Magyarország kezében vagyunk« kifejezés hisztérikusan hangzik. De van benne egy rideg és pontos igazság: Románia függővé válhat Magyarországtól, mint kiegyenlítő szeleptől” – szögezte le az Intelligens Energia Egyesület elnöke. Aki szerint „ez nem politika: ez infrastruktúra, és ez a gáz fizikai és kereskedelmi áramlása”.
Chisăliță szerint ez a tény operatív függőséget jelent: annak ellenére, hogy a „mi van a földben”, azaz a mennyiség szempontjából Románia erős termelő, fizikai és hálózati korlátok miatt a magyar importoldal döntő szerepet játszik a csúcsterhelés idején. A szakember aláhúzza, hogy a biztonságos energiaellátás nem csak a termeléstől vagy a készletektől függ, hanem az infrastruktúra rugalmasságától és diverzifikációjától, valamint attól, hogy a rendszer működni képes magas csúcsterhelés esetén is. Ebben a kontextusban a magyar tranzit és import döntő tényezővé vált a román gázellátás válságos szakaszaiban.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
A belföldi termelésnél harmadával magasabb fogyasztás, a tárolókapacitások feltöltésének sürgető igénye és a Moldovai Köztársaságból érkező kereslet miatt Románia az elmúlt nyolc hónapban először importált gázt Magyarországról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!