Túlélő mód a fagyban: hogyan segít Románián a szél és Magyarország?

– közölte hétfői helyzetelemzésében Dumitru Chisăliță. Az energetikai szakember szerint január 14. és 18. között a hideg egyszerre „két pedált nyomott le”: a gázét és a villamos energiáét. És „a szokásos módon” az ország azonnal megérezte a hatást.

Hiszen a napi gázfogyasztás ebben az időszakban 5%-kal nőtt – a lakosság fűtése, a hőerőművek, az ipar számára –, a Moldovai Köztársaság felé irányuló gáztranzit pedig 15%-kal. A villamos energia csúcsórás fogyasztása 7%-kal ugrott meg – fogalmazott Chisăliță.

Mert Romániában az energia nem olcsó akkor, amikor szükség van rá. Így a fagy ideje alatt a gáz ára emelkedni kezdett” – jelezte. Ugyanis a gáz másnapi piaci ára (PZU) 13%-kal nőtt január 14-e óta az energiapiacon. „Ez egy világos vészjelzés: a kereslet hirtelen megnőtt, az ellátásra nehezedő nyomás fokozódott, az import- és tranzitkapacitások pedig sebezhető pontokká váltak. Más szóval Románia belépett abba a zónába, ahol a gázerőforrásra nyomás nehezedik, és minden egyes megtakarított köbméter számítani kezd pénzügyi és működési szempontból is” – magyarázta az Intelligens Energia Egyesület elnöke.

A megmentés szele a fagyban

Eközben 2026 januárjában megjelent egy látszólag „paradox” jelenség. Ugyanabban az időszakban, amikor a gáz drágult, az elektromos energia másnapi piaci ára 35%-kal csökkent. Pedig Európában eddig „a szabály egyszerű és brutális volt: drága gáz = drága áram”. „És nemcsak drága, hanem fájdalmasan drága, megütött gazdasággal, fuldokló iparral és olyan lakossággal, amelyet arra kényszerítenek, hogy a fűtés és az élelem között válasszon” – érzékeltette.

„Románia azonban 2026. január 18-án „egy ritka védelmi hálót” kapott.

Az importok a fogyasztáshoz képest csökkentek. A szén visszaesett. A szélenergia nőtt. A lényegi hatás pedig az, amit a szélenergia antipropagandája szándékosan figyelmen kívül hagy: a villamos energia ára csökkent, a kereslet mérséklődött, az alternatív kínálat elég nagy volt ahhoz, hogy kiváltsa a drága termelést” – húzta alá.

– hangsúlyozta Chisăliță. Az AEI képviselője úgy véli, hogy a szélenergia jelenlegi szerepének el nem vitatása mellett ezt a forgatókönyvet stratégiai témaként kell kezelni a jövőre nézve, biztonsági intézkedések előkészítése érdekében: a források diverzifikálása, rugalmas kapacitástartalékok, energiatárolás és intelligens keresletmenedzsment, egyidejűleg az „energetikai autonómia” fejlesztésével.

Függőség Magyarországtól

A szélenergiának köszönhető gázspórolás olyan körülmények között valósult meg, hogy Románia a hosszas fagyos időjárás miatt teljes kapacitással importált az elmúlt napokban földgázt, „ami a csövön kifér” üzemmódban. Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke néhány nappal korábban közölt elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia gázelleátása mennyire függ a magyarországi tranzittól-importtól.

A szakember kiemelte, Románia évente jelentős mennyiségű földgázt termel, de a rendszer „nem rugalmas”: a termelés nem képes gyorsan növelni az ellátást a hirtelen megnövekedett kereslet esetén (például hosszabb ideig tartó erős hidegben).

Chisăliță példája szerint a január 11-ei hidegben a magyarországi szereplők megállították a Törökországból – Románián át Magyarországra – érkező tranzitot, és e helyett a saját tárolóikból exportáltak gázt Románia felé. Ez a lépés kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy Romániában és a Moldovai Köztársaságban fenn tudják tartani a gázellátást fagyos körülmények között.

A »Magyarország kezében vagyunk« kifejezés hisztérikusan hangzik. De van benne egy rideg és pontos igazság: Románia függővé válhat Magyarországtól, mint kiegyenlítő szeleptől” – szögezte le az Intelligens Energia Egyesület elnöke. Aki szerint „ez nem politika: ez infrastruktúra, és ez a gáz fizikai és kereskedelmi áramlása”.

Chisăliță szerint ez a tény operatív függőséget jelent: annak ellenére, hogy a „mi van a földben”, azaz a mennyiség szempontjából Románia erős termelő, fizikai és hálózati korlátok miatt a magyar importoldal döntő szerepet játszik a csúcsterhelés idején. A szakember aláhúzza, hogy a biztonságos energiaellátás nem csak a termeléstől vagy a készletektől függ, hanem az infrastruktúra rugalmasságától és diverzifikációjától, valamint attól, hogy a rendszer működni képes magas csúcsterhelés esetén is. Ebben a kontextusban a magyar tranzit és import döntő tényezővé vált a román gázellátás válságos szakaszaiban.

korábban írtuk

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.

korábban írtuk

Egyre nő az igény, Románia hónapok óta először importál földgázt Magyarországról

A belföldi termelésnél harmadával magasabb fogyasztás, a tárolókapacitások feltöltésének sürgető igénye és a Moldovai Köztársaságból érkező kereslet miatt Románia az elmúlt nyolc hónapban először importált gázt Magyarországról.