Az energia nem olcsó akkor, amikor szükség van rá, például a kitartó fagyban
Fotó: Orbán Orsolya
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban: miközben a gáz drágult, az áram ára zuhant, mégpedig a szélenergia segítsége miatt, aminek meggyőző reakciót kellene kiváltania a megújuló energiával szemben szkepikusok táborában – közölte az Intelligens Energia Egyesület. Amely azt is kielemezte, hogy csúcsterhelés idején Románia gázellátása döntően a magyarországi importtól és tranzittól függ.
2026. január 19., 18:592026. január 19., 18:59
Az országos napi gázfogyasztás 5%-kal nőtt január 14–18. között, különösen azokban a térségekben, ahol az emberek fagyos időjárás esetén „mindent bedugnak a konnektorba”, ami melegen tartja a lakást, legyen az vészmegoldás vagy kétségbeesett lépés. Normál körülmények között ez áremelkedést jelent, mivel Romániában az energia nem olcsó akkor, amikor szükség van rá, azonban Romániában paradoxnak mondható helyzet állt elő – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
– közölte hétfői helyzetelemzésében Dumitru Chisăliță. Az energetikai szakember szerint január 14. és 18. között a hideg egyszerre „két pedált nyomott le”: a gázét és a villamos energiáét. És „a szokásos módon” az ország azonnal megérezte a hatást.
Hiszen a napi gázfogyasztás ebben az időszakban 5%-kal nőtt – a lakosság fűtése, a hőerőművek, az ipar számára –, a Moldovai Köztársaság felé irányuló gáztranzit pedig 15%-kal. A villamos energia csúcsórás fogyasztása 7%-kal ugrott meg – fogalmazott Chisăliță.
Mert Romániában az energia nem olcsó akkor, amikor szükség van rá. Így a fagy ideje alatt a gáz ára emelkedni kezdett” – jelezte. Ugyanis a gáz másnapi piaci ára (PZU) 13%-kal nőtt január 14-e óta az energiapiacon. „Ez egy világos vészjelzés: a kereslet hirtelen megnőtt, az ellátásra nehezedő nyomás fokozódott, az import- és tranzitkapacitások pedig sebezhető pontokká váltak. Más szóval Románia belépett abba a zónába, ahol a gázerőforrásra nyomás nehezedik, és minden egyes megtakarított köbméter számítani kezd pénzügyi és működési szempontból is” – magyarázta az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Eközben 2026 januárjában megjelent egy látszólag „paradox” jelenség. Ugyanabban az időszakban, amikor a gáz drágult, az elektromos energia másnapi piaci ára 35%-kal csökkent. Pedig Európában eddig „a szabály egyszerű és brutális volt: drága gáz = drága áram”. „És nemcsak drága, hanem fájdalmasan drága, megütött gazdasággal, fuldokló iparral és olyan lakossággal, amelyet arra kényszerítenek, hogy a fűtés és az élelem között válasszon” – érzékeltette.
„Románia azonban 2026. január 18-án „egy ritka védelmi hálót” kapott.
Az importok a fogyasztáshoz képest csökkentek. A szén visszaesett. A szélenergia nőtt. A lényegi hatás pedig az, amit a szélenergia antipropagandája szándékosan figyelmen kívül hagy: a villamos energia ára csökkent, a kereslet mérséklődött, az alternatív kínálat elég nagy volt ahhoz, hogy kiváltsa a drága termelést” – húzta alá.
A szél-energia-termelésnek köszönhetően olcsóbb lett az áram az energiapiacon
Fotó: Pexels.com
„A következtetés az, hogy Románia egyszerre két fronton nyert. Megvédte a villamosenergia-fogyasztókat az áremelkedéstől, megtakarított egy gázmennyiséget pontosan akkor, amikor a gáz drága volt, és csökkentette az importfüggőséget egy kritikus pillanatban. És mindez azért történt, mert ezen a napon az energetikai rendszernek voltak alternatívái. Ezért a helyes kérdés nem az, hogy a szélenergia »segít-e nekünk«. 2026. január 18-a nem csupán egy szeles nap volt.
– hangsúlyozta Chisăliță. Az AEI képviselője úgy véli, hogy a szélenergia jelenlegi szerepének el nem vitatása mellett ezt a forgatókönyvet stratégiai témaként kell kezelni a jövőre nézve, biztonsági intézkedések előkészítése érdekében: a források diverzifikálása, rugalmas kapacitástartalékok, energiatárolás és intelligens keresletmenedzsment, egyidejűleg az „energetikai autonómia” fejlesztésével.
A szélenergiának köszönhető gázspórolás olyan körülmények között valósult meg, hogy Románia a hosszas fagyos időjárás miatt teljes kapacitással importált az elmúlt napokban földgázt, „ami a csövön kifér” üzemmódban. Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke néhány nappal korábban közölt elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia gázelleátása mennyire függ a magyarországi tranzittól-importtól.
A szakember kiemelte, Románia évente jelentős mennyiségű földgázt termel, de a rendszer „nem rugalmas”: a termelés nem képes gyorsan növelni az ellátást a hirtelen megnövekedett kereslet esetén (például hosszabb ideig tartó erős hidegben).
Chisăliță példája szerint a január 11-ei hidegben a magyarországi szereplők megállították a Törökországból – Románián át Magyarországra – érkező tranzitot, és e helyett a saját tárolóikból exportáltak gázt Románia felé. Ez a lépés kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy Romániában és a Moldovai Köztársaságban fenn tudják tartani a gázellátást fagyos körülmények között.
A »Magyarország kezében vagyunk« kifejezés hisztérikusan hangzik. De van benne egy rideg és pontos igazság: Románia függővé válhat Magyarországtól, mint kiegyenlítő szeleptől” – szögezte le az Intelligens Energia Egyesület elnöke. Aki szerint „ez nem politika: ez infrastruktúra, és ez a gáz fizikai és kereskedelmi áramlása”.
Chisăliță szerint ez a tény operatív függőséget jelent: annak ellenére, hogy a „mi van a földben”, azaz a mennyiség szempontjából Románia erős termelő, fizikai és hálózati korlátok miatt a magyar importoldal döntő szerepet játszik a csúcsterhelés idején. A szakember aláhúzza, hogy a biztonságos energiaellátás nem csak a termeléstől vagy a készletektől függ, hanem az infrastruktúra rugalmasságától és diverzifikációjától, valamint attól, hogy a rendszer működni képes magas csúcsterhelés esetén is. Ebben a kontextusban a magyar tranzit és import döntő tényezővé vált a román gázellátás válságos szakaszaiban.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
A belföldi termelésnél harmadával magasabb fogyasztás, a tárolókapacitások feltöltésének sürgető igénye és a Moldovai Köztársaságból érkező kereslet miatt Románia az elmúlt nyolc hónapban először importált gázt Magyarországról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!