2009. február 26., 09:352009. február 26., 09:35
A törvény 0,5–5 százalék közötti szintet szab meg. Kolozsváron pedig a helyi tanács a maximális 5 százalékban határozta meg az illeték szintjét. Eközben Bukarestben, Brassóban, Nagyváradon, Szatmárnémetiben 3 százalékos, míg Marosvásárhelyen 2,4 százalékos, Temesváron pedig 0,5 százalékos szintet szabott meg az önkormányzat.
A sajtótájékoztatón jelen levő, az egyesülethez csatlakozott szállodatulajdonosok egybehangzóan leszögezték, a gazdasági válság épp eléggé sújtja őket, szeretnének legalább ilyen körülmények között kevesebb illetéket fizetni. Szerintük a jelen körülmények között a 2 százalékos szállodai illeték lenne az ideális. Mircea Jorj elmondta, a válság máris nagyban kihatott a kolozsvári szállodákra.
Az egyesülethez csatlakozott tizenhárom hotel bevétele az elmúlt hónapok során 10–20 százalékkal esett vissza, miközben a foglaltságuk is 7–15 százalékkal csökkent. Ugyanis a kincses városi szállodákban már évek óta a vendégek 90 százalékát üzletemberek teszik ki, a tulajdonképpeni turisták számaránya mindössze 10 százalékra rúg. A globális válság pedig az üzleti szegmensre máris nagymértékben kihatott, a cégek jóval kevesebb tréninget, konferenciát szerveznek, s az üzleti utak száma is jelentősen megcsappant.
„Ilyen körülmények között veszélyben van az alkalmazottaink állása. Ugyanakkor szinte valamennyien bankhitelből építkeztünk, bővítettünk, korszerűsítettünk, a részleteket pedig törleszteni kell” – hangsúlyozta Jorj. Hozzátette: csak az idei év első két hónapjában már két olyan szállodáról hallott, amelyeket tulajdonosaik bezárni kényszerültek, mivel nem tudták azokat a megváltozott körülmények között fenntartani.
A jelen levő szállodatulajdonosok azt is nehezményezték, hogy miközben ők városszinten a második legnagyobb hozzájárulók a helyi költségvetéshez, igényeiket az önkormányzat nem veszi figyelembe. A szállodai illeték csökkentése mellett azt is el szeretnék érni, hogy mint város turizmusának fő mozgatóinak, legyen beleszólásuk az illetékből összegyűlt összegek elköltésének módjába is.
„Hiába van sétálóutca, ha nincsenek ott rendezvények. Hiába rendelkezik a város rengeteg látnivalóval, ha ezeket az országban és külföldön senki nem népszerűsíti” – szögezte le Ionuţ Poienaru, az AHC elnöke. Szerinte éppen ezért nem utakat kellene javítani a szállodai illetékből, hanem többek között koncerteket, nagyszabású sporteseményeket kellene a városban szervezni, és a látnivalókat kellene minden szinten népszerűsíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Látogatottsági adatok