2009. február 26., 09:352009. február 26., 09:35
A törvény 0,5–5 százalék közötti szintet szab meg. Kolozsváron pedig a helyi tanács a maximális 5 százalékban határozta meg az illeték szintjét. Eközben Bukarestben, Brassóban, Nagyváradon, Szatmárnémetiben 3 százalékos, míg Marosvásárhelyen 2,4 százalékos, Temesváron pedig 0,5 százalékos szintet szabott meg az önkormányzat.
A sajtótájékoztatón jelen levő, az egyesülethez csatlakozott szállodatulajdonosok egybehangzóan leszögezték, a gazdasági válság épp eléggé sújtja őket, szeretnének legalább ilyen körülmények között kevesebb illetéket fizetni. Szerintük a jelen körülmények között a 2 százalékos szállodai illeték lenne az ideális. Mircea Jorj elmondta, a válság máris nagyban kihatott a kolozsvári szállodákra.
Az egyesülethez csatlakozott tizenhárom hotel bevétele az elmúlt hónapok során 10–20 százalékkal esett vissza, miközben a foglaltságuk is 7–15 százalékkal csökkent. Ugyanis a kincses városi szállodákban már évek óta a vendégek 90 százalékát üzletemberek teszik ki, a tulajdonképpeni turisták számaránya mindössze 10 százalékra rúg. A globális válság pedig az üzleti szegmensre máris nagymértékben kihatott, a cégek jóval kevesebb tréninget, konferenciát szerveznek, s az üzleti utak száma is jelentősen megcsappant.
„Ilyen körülmények között veszélyben van az alkalmazottaink állása. Ugyanakkor szinte valamennyien bankhitelből építkeztünk, bővítettünk, korszerűsítettünk, a részleteket pedig törleszteni kell” – hangsúlyozta Jorj. Hozzátette: csak az idei év első két hónapjában már két olyan szállodáról hallott, amelyeket tulajdonosaik bezárni kényszerültek, mivel nem tudták azokat a megváltozott körülmények között fenntartani.
A jelen levő szállodatulajdonosok azt is nehezményezték, hogy miközben ők városszinten a második legnagyobb hozzájárulók a helyi költségvetéshez, igényeiket az önkormányzat nem veszi figyelembe. A szállodai illeték csökkentése mellett azt is el szeretnék érni, hogy mint város turizmusának fő mozgatóinak, legyen beleszólásuk az illetékből összegyűlt összegek elköltésének módjába is.
„Hiába van sétálóutca, ha nincsenek ott rendezvények. Hiába rendelkezik a város rengeteg látnivalóval, ha ezeket az országban és külföldön senki nem népszerűsíti” – szögezte le Ionuţ Poienaru, az AHC elnöke. Szerinte éppen ezért nem utakat kellene javítani a szállodai illetékből, hanem többek között koncerteket, nagyszabású sporteseményeket kellene a városban szervezni, és a látnivalókat kellene minden szinten népszerűsíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Látogatottsági adatok