
2009. február 26., 09:352009. február 26., 09:35
A törvény 0,5–5 százalék közötti szintet szab meg. Kolozsváron pedig a helyi tanács a maximális 5 százalékban határozta meg az illeték szintjét. Eközben Bukarestben, Brassóban, Nagyváradon, Szatmárnémetiben 3 százalékos, míg Marosvásárhelyen 2,4 százalékos, Temesváron pedig 0,5 százalékos szintet szabott meg az önkormányzat.
A sajtótájékoztatón jelen levő, az egyesülethez csatlakozott szállodatulajdonosok egybehangzóan leszögezték, a gazdasági válság épp eléggé sújtja őket, szeretnének legalább ilyen körülmények között kevesebb illetéket fizetni. Szerintük a jelen körülmények között a 2 százalékos szállodai illeték lenne az ideális. Mircea Jorj elmondta, a válság máris nagyban kihatott a kolozsvári szállodákra.
Az egyesülethez csatlakozott tizenhárom hotel bevétele az elmúlt hónapok során 10–20 százalékkal esett vissza, miközben a foglaltságuk is 7–15 százalékkal csökkent. Ugyanis a kincses városi szállodákban már évek óta a vendégek 90 százalékát üzletemberek teszik ki, a tulajdonképpeni turisták számaránya mindössze 10 százalékra rúg. A globális válság pedig az üzleti szegmensre máris nagymértékben kihatott, a cégek jóval kevesebb tréninget, konferenciát szerveznek, s az üzleti utak száma is jelentősen megcsappant.
„Ilyen körülmények között veszélyben van az alkalmazottaink állása. Ugyanakkor szinte valamennyien bankhitelből építkeztünk, bővítettünk, korszerűsítettünk, a részleteket pedig törleszteni kell” – hangsúlyozta Jorj. Hozzátette: csak az idei év első két hónapjában már két olyan szállodáról hallott, amelyeket tulajdonosaik bezárni kényszerültek, mivel nem tudták azokat a megváltozott körülmények között fenntartani.
A jelen levő szállodatulajdonosok azt is nehezményezték, hogy miközben ők városszinten a második legnagyobb hozzájárulók a helyi költségvetéshez, igényeiket az önkormányzat nem veszi figyelembe. A szállodai illeték csökkentése mellett azt is el szeretnék érni, hogy mint város turizmusának fő mozgatóinak, legyen beleszólásuk az illetékből összegyűlt összegek elköltésének módjába is.
„Hiába van sétálóutca, ha nincsenek ott rendezvények. Hiába rendelkezik a város rengeteg látnivalóval, ha ezeket az országban és külföldön senki nem népszerűsíti” – szögezte le Ionuţ Poienaru, az AHC elnöke. Szerinte éppen ezért nem utakat kellene javítani a szállodai illetékből, hanem többek között koncerteket, nagyszabású sporteseményeket kellene a városban szervezni, és a látnivalókat kellene minden szinten népszerűsíteni.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.