2009. február 26., 09:352009. február 26., 09:35
A törvény 0,5–5 százalék közötti szintet szab meg. Kolozsváron pedig a helyi tanács a maximális 5 százalékban határozta meg az illeték szintjét. Eközben Bukarestben, Brassóban, Nagyváradon, Szatmárnémetiben 3 százalékos, míg Marosvásárhelyen 2,4 százalékos, Temesváron pedig 0,5 százalékos szintet szabott meg az önkormányzat.
A sajtótájékoztatón jelen levő, az egyesülethez csatlakozott szállodatulajdonosok egybehangzóan leszögezték, a gazdasági válság épp eléggé sújtja őket, szeretnének legalább ilyen körülmények között kevesebb illetéket fizetni. Szerintük a jelen körülmények között a 2 százalékos szállodai illeték lenne az ideális. Mircea Jorj elmondta, a válság máris nagyban kihatott a kolozsvári szállodákra.
Az egyesülethez csatlakozott tizenhárom hotel bevétele az elmúlt hónapok során 10–20 százalékkal esett vissza, miközben a foglaltságuk is 7–15 százalékkal csökkent. Ugyanis a kincses városi szállodákban már évek óta a vendégek 90 százalékát üzletemberek teszik ki, a tulajdonképpeni turisták számaránya mindössze 10 százalékra rúg. A globális válság pedig az üzleti szegmensre máris nagymértékben kihatott, a cégek jóval kevesebb tréninget, konferenciát szerveznek, s az üzleti utak száma is jelentősen megcsappant.
„Ilyen körülmények között veszélyben van az alkalmazottaink állása. Ugyanakkor szinte valamennyien bankhitelből építkeztünk, bővítettünk, korszerűsítettünk, a részleteket pedig törleszteni kell” – hangsúlyozta Jorj. Hozzátette: csak az idei év első két hónapjában már két olyan szállodáról hallott, amelyeket tulajdonosaik bezárni kényszerültek, mivel nem tudták azokat a megváltozott körülmények között fenntartani.
A jelen levő szállodatulajdonosok azt is nehezményezték, hogy miközben ők városszinten a második legnagyobb hozzájárulók a helyi költségvetéshez, igényeiket az önkormányzat nem veszi figyelembe. A szállodai illeték csökkentése mellett azt is el szeretnék érni, hogy mint város turizmusának fő mozgatóinak, legyen beleszólásuk az illetékből összegyűlt összegek elköltésének módjába is.
„Hiába van sétálóutca, ha nincsenek ott rendezvények. Hiába rendelkezik a város rengeteg látnivalóval, ha ezeket az országban és külföldön senki nem népszerűsíti” – szögezte le Ionuţ Poienaru, az AHC elnöke. Szerinte éppen ezért nem utakat kellene javítani a szállodai illetékből, hanem többek között koncerteket, nagyszabású sporteseményeket kellene a városban szervezni, és a látnivalókat kellene minden szinten népszerűsíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok