Minden érintett szereplőnek hasznos lehet az állami vállalatok bevezetése a tőzsdére
Sikertörténet is lehet a román állam tulajdonában levő vállalatok bevezetése a tőzsdére a Krónikának nyilatkozó szakember szerint. A lengyel példa is ezt támasztja alá.
Állami vállalatok tőzsdére vitelét helyezte kilátásba az elmúlt napokban a nemrég beiktatott nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Előbb Florin Cîțu pénzügyminiszter jelentette be, hogy a száz százalékban állami tulajdonban levő CEC Banket bevezetik a Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése pedig előrehaladott állapotban van.
Ezt követően Ludovic Orban miniszterelnök már egyenesen arról beszélt, hogy
„Elsősorban a vállalat értékét a piacok határozzák meg. Másodsorban, amint vannak kisebb részvényesek, tiszteletben kell tartani a jogaikat. Ugyanakkor a tőzsdei bevezetés feltételezi a vállalatok átláthatóságának növelését is” – fogalmazta meg a kormányfő, aki szerint így finanszírozáshoz is juthatnak az állami vállalatok.
„Így én annak vagyok a híve, hogy az összes állami vállalatot be kell vezetni a tőzsdére, legyen szó a Hidroelectricáról, a CEC Bankről, a repülőterekről vagy más vállalatokról” – jelentette Ludovic Orban.
„Minden érintett szereplőnek hasznos lehet, ha az állami nagyvállalatokat bevezetik a tőzsdére” – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kifejtette: a tőzsdei bevezetés folyamatát fel kell gyorsítani, ez azt jelenti, hogy
Meglátása szerint a privatizációs bevétel nem elhanyagolható költségvetési vonzata előnyt jelent, a vállalatoknál pedig szakmai befektetők jelenhetnek meg, de a beruházók még enélkül is, a gazdálkodás és az átláthatóság szempontjából hozhatnak előrelépést.
Másrészt – tette hozzá Králik – a tőzsdei bevezetés nyomán növekszik a romániai tőkepiac láthatósága, hiszen a jelentős értéket képviselő részvények száma megemelkedik. „Nagyon fontos, hogy legyen a tőzsdén befektetési ajánlat, hiszen Románia jövőre átkerül a fejlődő piacok kategóriájába, már az ősz folyamán megkapta az átminősítést, eddig a határpiacok közé sorolták” – mutatott rá a szakértő. Példaként említette, hogy a térségben Lengyelország vitte végbe sikeresen a tőzsdén keresztül a magánosítást, és ennek meg is lett az eredménye, a varsói értéktőzsdét már a nyugat-európai piacokkal egy szinten emlegetik, az ország a fejlett piacok közé került.
– vont párhuzamot Králik Lóránd. Felidézte, már 2005-ben, a Tăriceanu kormány idején összeállt egy lista azokról az állami vállalatokról, melyeket az akkori tervek szerint hat hónapon belül a tőzsdére vittek volna. A listán több mint száz állami vállalat szerepelt, és ezek közül az elmúlt 14 évben alig tíz százalék került fel a tőzsdére. Ezek értékes vagyonelemek voltak, az állam különféle 10-15-20 százalékos részvénycsomagokat értékesített. Az Electrica szolgáltatót, a Nuclearelectrica termelőt bevezették a tőzsdére, de ezeknél is el lehet még adni részvénycsomagokat, anélkül hogy az az állam többségi tulajdonát veszélyeztetné. Ez a Nuclearelectrica esetében most nehezebben megvalósítható, hiszen a Bihar megyei származású Micula testvérek éppen a napokban zároltak egy jelentős csomagot, így az államnak el kell gondolkodnia azon, hogy a jogerős bírósági döntéssel megítélt összeget ez esetben miként kompenzálhatja.
Az energiaszektor „gyöngyszeme”, a Hidroelectrica vállalat bevezetésének Králik szerint ugyanakkor már rég meg kellett volna történnie, de erre eddig nem volt politikai akarat.
– szögezte le a szakértő.
Králik úgy véli, nem indokolt a teljes állami ellenőrzés fenntartása, hiszen a pénzintézet az elmúlt 25-30 évben teljesen profilt váltott, már nem takarékpénztár, hanem kereskedelmi bank. Egy 20 százalékos csomag eladása, szakmai befektető bevonása mindenképpen javítaná a pénzintézet piaci pozícióját, amely hatalmasat esett, a kereskedelmi bankok megelőzték a hitelpiacon, már nem számít jelentős szereplőnek, nincs ott az öt legnagyobb bank között.
Králik Lóránd ugyanakkor rámutatott: valószínűleg nem tudnak éppen minden állami vállalatot bevezetni a tőzsdére, hiszen ott a nyereséges vállalatokat „látják szívesen”,
A szakértő meglátása szerint a veszteséges vállalatok eladása a magánosítás folyamán gondot jelent majd. Például a Román Vasúttársaság teherszállító ágazatának (CFR Marfă) privatizációját is emlegetik, ám ez a tőzsdén keresztül nehezen megvalósítható, inkább szakmai befektetővel valósítható meg. A bukaresti repülőtér már kezd gazdaságossá válni, azonban a többi, még a közlekedésügyi minisztérium portfóliójába tartozó reptér nem biztos, hogy vonzó lenne egy külföldi szakmai befektető számára – értékelt a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!