Minden érintett szereplőnek hasznos lehet az állami vállalatok bevezetése a tőzsdére
Sikertörténet is lehet a román állam tulajdonában levő vállalatok bevezetése a tőzsdére a Krónikának nyilatkozó szakember szerint. A lengyel példa is ezt támasztja alá.
Állami vállalatok tőzsdére vitelét helyezte kilátásba az elmúlt napokban a nemrég beiktatott nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Előbb Florin Cîțu pénzügyminiszter jelentette be, hogy a száz százalékban állami tulajdonban levő CEC Banket bevezetik a Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése pedig előrehaladott állapotban van.
Ezt követően Ludovic Orban miniszterelnök már egyenesen arról beszélt, hogy
„Elsősorban a vállalat értékét a piacok határozzák meg. Másodsorban, amint vannak kisebb részvényesek, tiszteletben kell tartani a jogaikat. Ugyanakkor a tőzsdei bevezetés feltételezi a vállalatok átláthatóságának növelését is” – fogalmazta meg a kormányfő, aki szerint így finanszírozáshoz is juthatnak az állami vállalatok.
„Így én annak vagyok a híve, hogy az összes állami vállalatot be kell vezetni a tőzsdére, legyen szó a Hidroelectricáról, a CEC Bankről, a repülőterekről vagy más vállalatokról” – jelentette Ludovic Orban.
„Minden érintett szereplőnek hasznos lehet, ha az állami nagyvállalatokat bevezetik a tőzsdére” – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kifejtette: a tőzsdei bevezetés folyamatát fel kell gyorsítani, ez azt jelenti, hogy
Meglátása szerint a privatizációs bevétel nem elhanyagolható költségvetési vonzata előnyt jelent, a vállalatoknál pedig szakmai befektetők jelenhetnek meg, de a beruházók még enélkül is, a gazdálkodás és az átláthatóság szempontjából hozhatnak előrelépést.
Másrészt – tette hozzá Králik – a tőzsdei bevezetés nyomán növekszik a romániai tőkepiac láthatósága, hiszen a jelentős értéket képviselő részvények száma megemelkedik. „Nagyon fontos, hogy legyen a tőzsdén befektetési ajánlat, hiszen Románia jövőre átkerül a fejlődő piacok kategóriájába, már az ősz folyamán megkapta az átminősítést, eddig a határpiacok közé sorolták” – mutatott rá a szakértő. Példaként említette, hogy a térségben Lengyelország vitte végbe sikeresen a tőzsdén keresztül a magánosítást, és ennek meg is lett az eredménye, a varsói értéktőzsdét már a nyugat-európai piacokkal egy szinten emlegetik, az ország a fejlett piacok közé került.
– vont párhuzamot Králik Lóránd. Felidézte, már 2005-ben, a Tăriceanu kormány idején összeállt egy lista azokról az állami vállalatokról, melyeket az akkori tervek szerint hat hónapon belül a tőzsdére vittek volna. A listán több mint száz állami vállalat szerepelt, és ezek közül az elmúlt 14 évben alig tíz százalék került fel a tőzsdére. Ezek értékes vagyonelemek voltak, az állam különféle 10-15-20 százalékos részvénycsomagokat értékesített. Az Electrica szolgáltatót, a Nuclearelectrica termelőt bevezették a tőzsdére, de ezeknél is el lehet még adni részvénycsomagokat, anélkül hogy az az állam többségi tulajdonát veszélyeztetné. Ez a Nuclearelectrica esetében most nehezebben megvalósítható, hiszen a Bihar megyei származású Micula testvérek éppen a napokban zároltak egy jelentős csomagot, így az államnak el kell gondolkodnia azon, hogy a jogerős bírósági döntéssel megítélt összeget ez esetben miként kompenzálhatja.
Az energiaszektor „gyöngyszeme”, a Hidroelectrica vállalat bevezetésének Králik szerint ugyanakkor már rég meg kellett volna történnie, de erre eddig nem volt politikai akarat.
– szögezte le a szakértő.
Králik úgy véli, nem indokolt a teljes állami ellenőrzés fenntartása, hiszen a pénzintézet az elmúlt 25-30 évben teljesen profilt váltott, már nem takarékpénztár, hanem kereskedelmi bank. Egy 20 százalékos csomag eladása, szakmai befektető bevonása mindenképpen javítaná a pénzintézet piaci pozícióját, amely hatalmasat esett, a kereskedelmi bankok megelőzték a hitelpiacon, már nem számít jelentős szereplőnek, nincs ott az öt legnagyobb bank között.
Králik Lóránd ugyanakkor rámutatott: valószínűleg nem tudnak éppen minden állami vállalatot bevezetni a tőzsdére, hiszen ott a nyereséges vállalatokat „látják szívesen”,
A szakértő meglátása szerint a veszteséges vállalatok eladása a magánosítás folyamán gondot jelent majd. Például a Román Vasúttársaság teherszállító ágazatának (CFR Marfă) privatizációját is emlegetik, ám ez a tőzsdén keresztül nehezen megvalósítható, inkább szakmai befektetővel valósítható meg. A bukaresti repülőtér már kezd gazdaságossá válni, azonban a többi, még a közlekedésügyi minisztérium portfóliójába tartozó reptér nem biztos, hogy vonzó lenne egy külföldi szakmai befektető számára – értékelt a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!