Tőzsdére vinné a liberális kormány az állami vállalatokat

„Elsősorban a vállalat értékét a piacok határozzák meg. Másodsorban, amint vannak kisebb részvényesek, tiszteletben kell tartani a jogaikat. Ugyanakkor a tőzsdei bevezetés feltételezi a vállalatok átláthatóságának növelését is” – fogalmazta meg a kormányfő, aki szerint így finanszírozáshoz is juthatnak az állami vállalatok.

„Így én annak vagyok a híve, hogy az összes állami vállalatot be kell vezetni a tőzsdére, legyen szó a Hidroelectricáról, a CEC Bankről, a repülőterekről vagy más vállalatokról” – jelentette Ludovic Orban.

 Szakember: hasznos lehet

„Minden érintett szereplőnek hasznos lehet, ha az állami nagyvállalatokat bevezetik a tőzsdére” – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kifejtette: a tőzsdei bevezetés folyamatát fel kell gyorsítani, ez azt jelenti, hogy

Meglátása szerint a privatizációs bevétel nem elhanyagolható költségvetési vonzata előnyt jelent, a vállalatoknál pedig szakmai befektetők jelenhetnek meg, de a beruházók még enélkül is, a gazdálkodás és az átláthatóság szempontjából hozhatnak előrelépést.

 Ragadós lehetne a lengyel példa

Másrészt – tette hozzá Králik – a tőzsdei bevezetés nyomán növekszik a romániai tőkepiac láthatósága, hiszen a jelentős értéket képviselő részvények száma megemelkedik. „Nagyon fontos, hogy legyen a tőzsdén befektetési ajánlat, hiszen Románia jövőre átkerül a fejlődő piacok kategóriájába, már az ősz folyamán megkapta az átminősítést, eddig a határpiacok közé sorolták” – mutatott rá a szakértő. Példaként említette, hogy a térségben Lengyelország vitte végbe sikeresen a tőzsdén keresztül a magánosítást, és ennek meg is lett az eredménye, a varsói értéktőzsdét már a nyugat-európai piacokkal egy szinten emlegetik, az ország a fejlett piacok közé került.

– vont párhuzamot Králik Lóránd. Felidézte, már 2005-ben, a Tăriceanu kormány idején összeállt egy lista azokról az állami vállalatokról, melyeket az akkori tervek szerint hat hónapon belül a tőzsdére vittek volna. A listán több mint száz állami vállalat szerepelt, és ezek közül az elmúlt 14 évben alig tíz százalék került fel a tőzsdére. Ezek értékes vagyonelemek voltak, az állam különféle 10-15-20 százalékos részvénycsomagokat értékesített. Az Electrica szolgáltatót, a Nuclearelectrica termelőt bevezették a tőzsdére, de ezeknél is el lehet még adni részvénycsomagokat, anélkül hogy az az állam többségi tulajdonát veszélyeztetné. Ez a Nuclearelectrica esetében most nehezebben megvalósítható, hiszen a Bihar megyei származású Micula testvérek éppen a napokban zároltak egy jelentős csomagot, így az államnak el kell gondolkodnia azon, hogy a jogerős bírósági döntéssel megítélt összeget ez esetben miként kompenzálhatja.

Az energiaszektor „gyöngyszeme”, a Hidroelectrica vállalat bevezetésének Králik szerint ugyanakkor már rég meg kellett volna történnie,  de erre eddig nem volt politikai akarat. 

– szögezte le a szakértő.

Králik úgy véli, nem indokolt a teljes állami ellenőrzés fenntartása, hiszen a pénzintézet az elmúlt 25-30 évben teljesen profilt váltott, már nem takarékpénztár, hanem kereskedelmi bank. Egy 20 százalékos csomag eladása, szakmai befektető bevonása mindenképpen javítaná a pénzintézet piaci pozícióját,  amely hatalmasat esett, a kereskedelmi bankok megelőzték a hitelpiacon, már nem számít jelentős szereplőnek, nincs ott az öt legnagyobb bank között.

 Nem mindenkinek jár a tőzsde

Králik Lóránd ugyanakkor rámutatott: valószínűleg nem tudnak éppen minden állami vállalatot bevezetni a tőzsdére, hiszen ott a nyereséges vállalatokat „látják szívesen”,

A szakértő meglátása szerint a veszteséges vállalatok eladása a magánosítás folyamán gondot jelent majd. Például a Román Vasúttársaság teherszállító ágazatának (CFR Marfă) privatizációját is emlegetik, ám ez a tőzsdén keresztül nehezen megvalósítható, inkább szakmai befektetővel valósítható meg. A bukaresti repülőtér már kezd gazdaságossá válni, azonban a többi, még a közlekedésügyi minisztérium portfóliójába tartozó reptér nem biztos, hogy vonzó lenne egy külföldi szakmai befektető számára – értékelt a szakember.