Minden érintett szereplőnek hasznos lehet az állami vállalatok bevezetése a tőzsdére
Sikertörténet is lehet a román állam tulajdonában levő vállalatok bevezetése a tőzsdére a Krónikának nyilatkozó szakember szerint. A lengyel példa is ezt támasztja alá.
Állami vállalatok tőzsdére vitelét helyezte kilátásba az elmúlt napokban a nemrég beiktatott nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Előbb Florin Cîțu pénzügyminiszter jelentette be, hogy a száz százalékban állami tulajdonban levő CEC Banket bevezetik a Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése pedig előrehaladott állapotban van.
Ezt követően Ludovic Orban miniszterelnök már egyenesen arról beszélt, hogy
„Elsősorban a vállalat értékét a piacok határozzák meg. Másodsorban, amint vannak kisebb részvényesek, tiszteletben kell tartani a jogaikat. Ugyanakkor a tőzsdei bevezetés feltételezi a vállalatok átláthatóságának növelését is” – fogalmazta meg a kormányfő, aki szerint így finanszírozáshoz is juthatnak az állami vállalatok.
„Így én annak vagyok a híve, hogy az összes állami vállalatot be kell vezetni a tőzsdére, legyen szó a Hidroelectricáról, a CEC Bankről, a repülőterekről vagy más vállalatokról” – jelentette Ludovic Orban.
„Minden érintett szereplőnek hasznos lehet, ha az állami nagyvállalatokat bevezetik a tőzsdére” – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kifejtette: a tőzsdei bevezetés folyamatát fel kell gyorsítani, ez azt jelenti, hogy
Meglátása szerint a privatizációs bevétel nem elhanyagolható költségvetési vonzata előnyt jelent, a vállalatoknál pedig szakmai befektetők jelenhetnek meg, de a beruházók még enélkül is, a gazdálkodás és az átláthatóság szempontjából hozhatnak előrelépést.
Másrészt – tette hozzá Králik – a tőzsdei bevezetés nyomán növekszik a romániai tőkepiac láthatósága, hiszen a jelentős értéket képviselő részvények száma megemelkedik. „Nagyon fontos, hogy legyen a tőzsdén befektetési ajánlat, hiszen Románia jövőre átkerül a fejlődő piacok kategóriájába, már az ősz folyamán megkapta az átminősítést, eddig a határpiacok közé sorolták” – mutatott rá a szakértő. Példaként említette, hogy a térségben Lengyelország vitte végbe sikeresen a tőzsdén keresztül a magánosítást, és ennek meg is lett az eredménye, a varsói értéktőzsdét már a nyugat-európai piacokkal egy szinten emlegetik, az ország a fejlett piacok közé került.
– vont párhuzamot Králik Lóránd. Felidézte, már 2005-ben, a Tăriceanu kormány idején összeállt egy lista azokról az állami vállalatokról, melyeket az akkori tervek szerint hat hónapon belül a tőzsdére vittek volna. A listán több mint száz állami vállalat szerepelt, és ezek közül az elmúlt 14 évben alig tíz százalék került fel a tőzsdére. Ezek értékes vagyonelemek voltak, az állam különféle 10-15-20 százalékos részvénycsomagokat értékesített. Az Electrica szolgáltatót, a Nuclearelectrica termelőt bevezették a tőzsdére, de ezeknél is el lehet még adni részvénycsomagokat, anélkül hogy az az állam többségi tulajdonát veszélyeztetné. Ez a Nuclearelectrica esetében most nehezebben megvalósítható, hiszen a Bihar megyei származású Micula testvérek éppen a napokban zároltak egy jelentős csomagot, így az államnak el kell gondolkodnia azon, hogy a jogerős bírósági döntéssel megítélt összeget ez esetben miként kompenzálhatja.
Az energiaszektor „gyöngyszeme”, a Hidroelectrica vállalat bevezetésének Králik szerint ugyanakkor már rég meg kellett volna történnie, de erre eddig nem volt politikai akarat.
– szögezte le a szakértő.
Králik úgy véli, nem indokolt a teljes állami ellenőrzés fenntartása, hiszen a pénzintézet az elmúlt 25-30 évben teljesen profilt váltott, már nem takarékpénztár, hanem kereskedelmi bank. Egy 20 százalékos csomag eladása, szakmai befektető bevonása mindenképpen javítaná a pénzintézet piaci pozícióját, amely hatalmasat esett, a kereskedelmi bankok megelőzték a hitelpiacon, már nem számít jelentős szereplőnek, nincs ott az öt legnagyobb bank között.
Králik Lóránd ugyanakkor rámutatott: valószínűleg nem tudnak éppen minden állami vállalatot bevezetni a tőzsdére, hiszen ott a nyereséges vállalatokat „látják szívesen”,
A szakértő meglátása szerint a veszteséges vállalatok eladása a magánosítás folyamán gondot jelent majd. Például a Román Vasúttársaság teherszállító ágazatának (CFR Marfă) privatizációját is emlegetik, ám ez a tőzsdén keresztül nehezen megvalósítható, inkább szakmai befektetővel valósítható meg. A bukaresti repülőtér már kezd gazdaságossá válni, azonban a többi, még a közlekedésügyi minisztérium portfóliójába tartozó reptér nem biztos, hogy vonzó lenne egy külföldi szakmai befektető számára – értékelt a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!