A húsfeldolgozó akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül
Fotó: Haáz Vince
Panaszkodnak a húsipari vállalkozók a törvényre, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. Szerintük a jogszabály visszafelé sült el.
Furcsa módon ellenkező hatást váltott ki az a két évvel ezelőtt elfogadott jogszabály, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. A 2016/150-es számú törvény megjelenése óta ugyanis jelentősen megnőtt a hústermékek behozatala, amivel párhuzamosan a helyi feldolgozók külföldön értékesítik termékeiket, vagyis az export is megugrott.
A húsfeldolgozók a kialakult helyzet miatt a jogszabályi környezetet hibáztatják, szerintük a segítő szándék ellenére hátrányba kerültek, inkább a hagyományos termékeknek kedvez a jogszabály, a hazai termék kiszorul. Öröm viszont az ürömben, hogy sikerült betörniük a külföldi piacokra, így
A termelők azt mondják, a bonyolult jogszabályi környezet akadályozza őket abban, hogy versenyképes áraik legyenek a romániai boltokban, így kénytelenek a határon túl értékesíteni, Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban, ahol nagyobb a vásárlóerő.
„A vaskos és elhibázott törvények folyamatos akadályokat gördítenek a helyi termelők elé. Mi helyi szinten tárgyalunk, míg az importőrök európai szinten, és európai hálózatokban értékesítenek. Nagyobb erőt képviselnek, és olcsóbban tudnak értékesíteni, mint a hazai termelők. A romániai termék megjelölések sem sokat segítenek. A vásárló azt választja, amit jobban kedvel, abból, amit árban megengedhet magának” – érvel Sorin Minea, a húsfeldolgozókat is képviselő Romalimenta szövetség elnöke. Mint rámutatott,
Szerinte ugyanakkor negatív hatása volt annak is, hogy a kereskedőket a hazai termékeket népszerűsítő rendezvények szervezésére kötelezi a törvény, valamint hogy a helyi terméket külön standokon kell elhelyezniük. Ezt velük fizettetik meg, és az intézkedés nyomán párhuzamos piacok alakulnak ki.
A marosvásárhelyi Petry húsfeldolgozó és -forgalmazó vállalat már régóta lemondott arról, hogy termékeit a hipermarketekben értékesítse – a Petry Zalán Endre által vezetett cég inkább saját üzlethálózat fejlesztésébe kezdett.
– meséli a cégvezető.
Petry elmondta, hogy ha a húsfeldolgozó akar, akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül, az ízfokozóknak köszönhetően pedig akár finomnak is tűnhet. Olyannyira, hogy a fogyasztó képtelen megállapítani, hogy húsból vagy húspótlóból készült. Mindössze egy gond van vele: egészségtelen. Ehhez a csaknem 140 éves múltra visszatekintő cég már nem volt hajlandó a nevét adni.
Vásárhely legismertebb húsosa arra is felhívta a figyelmet, hogy egy bizonyos multinacionális hipermarketben már 3 lejért is lehet párizsit vásárolni, miközben a sertés ára élő súlyban 5 lej körül mozog. A rendkívül alacsony árak mellett a multik polcdíjat követelnek, a termelővel fizettetik ki a polcokat berendező személyzetet, ráadásul időnként 10 vagy akár 20 százalékos árleszállításra kötelezik a beszállítót.
Lendületben az import és az export is
Románia az idei első fél évben 11,9 millió kilogramm húskészítményt és konzervet hozott be összesen 34 millió euró értékben, 38,9 százalékkal meghaladva a 2016-os importot – idézte nemrég az Economica.net gazdasági hírportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait. A legtöbb húskészítmény Németországból, Lengyelországból és Magyarországból érkezett. Ezzel párhuzamosan a kivitel 14,1 millió kilogrammra rúgott, 47,8 millió euró értékben – ez mennyiségben 28,4 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest, értékben pedig 27,1 százalékost. A legtöbb terméket Németországba, Nagy-Britanniába, és Franciaországban adják el a helyi termelők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!