A húsfeldolgozó akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül
Fotó: Haáz Vince
Panaszkodnak a húsipari vállalkozók a törvényre, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. Szerintük a jogszabály visszafelé sült el.
Furcsa módon ellenkező hatást váltott ki az a két évvel ezelőtt elfogadott jogszabály, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. A 2016/150-es számú törvény megjelenése óta ugyanis jelentősen megnőtt a hústermékek behozatala, amivel párhuzamosan a helyi feldolgozók külföldön értékesítik termékeiket, vagyis az export is megugrott.
A húsfeldolgozók a kialakult helyzet miatt a jogszabályi környezetet hibáztatják, szerintük a segítő szándék ellenére hátrányba kerültek, inkább a hagyományos termékeknek kedvez a jogszabály, a hazai termék kiszorul. Öröm viszont az ürömben, hogy sikerült betörniük a külföldi piacokra, így
A termelők azt mondják, a bonyolult jogszabályi környezet akadályozza őket abban, hogy versenyképes áraik legyenek a romániai boltokban, így kénytelenek a határon túl értékesíteni, Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban, ahol nagyobb a vásárlóerő.
„A vaskos és elhibázott törvények folyamatos akadályokat gördítenek a helyi termelők elé. Mi helyi szinten tárgyalunk, míg az importőrök európai szinten, és európai hálózatokban értékesítenek. Nagyobb erőt képviselnek, és olcsóbban tudnak értékesíteni, mint a hazai termelők. A romániai termék megjelölések sem sokat segítenek. A vásárló azt választja, amit jobban kedvel, abból, amit árban megengedhet magának” – érvel Sorin Minea, a húsfeldolgozókat is képviselő Romalimenta szövetség elnöke. Mint rámutatott,
Szerinte ugyanakkor negatív hatása volt annak is, hogy a kereskedőket a hazai termékeket népszerűsítő rendezvények szervezésére kötelezi a törvény, valamint hogy a helyi terméket külön standokon kell elhelyezniük. Ezt velük fizettetik meg, és az intézkedés nyomán párhuzamos piacok alakulnak ki.
A marosvásárhelyi Petry húsfeldolgozó és -forgalmazó vállalat már régóta lemondott arról, hogy termékeit a hipermarketekben értékesítse – a Petry Zalán Endre által vezetett cég inkább saját üzlethálózat fejlesztésébe kezdett.
– meséli a cégvezető.
Petry elmondta, hogy ha a húsfeldolgozó akar, akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül, az ízfokozóknak köszönhetően pedig akár finomnak is tűnhet. Olyannyira, hogy a fogyasztó képtelen megállapítani, hogy húsból vagy húspótlóból készült. Mindössze egy gond van vele: egészségtelen. Ehhez a csaknem 140 éves múltra visszatekintő cég már nem volt hajlandó a nevét adni.
Vásárhely legismertebb húsosa arra is felhívta a figyelmet, hogy egy bizonyos multinacionális hipermarketben már 3 lejért is lehet párizsit vásárolni, miközben a sertés ára élő súlyban 5 lej körül mozog. A rendkívül alacsony árak mellett a multik polcdíjat követelnek, a termelővel fizettetik ki a polcokat berendező személyzetet, ráadásul időnként 10 vagy akár 20 százalékos árleszállításra kötelezik a beszállítót.
Lendületben az import és az export is
Románia az idei első fél évben 11,9 millió kilogramm húskészítményt és konzervet hozott be összesen 34 millió euró értékben, 38,9 százalékkal meghaladva a 2016-os importot – idézte nemrég az Economica.net gazdasági hírportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait. A legtöbb húskészítmény Németországból, Lengyelországból és Magyarországból érkezett. Ezzel párhuzamosan a kivitel 14,1 millió kilogrammra rúgott, 47,8 millió euró értékben – ez mennyiségben 28,4 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest, értékben pedig 27,1 százalékost. A legtöbb terméket Németországba, Nagy-Britanniába, és Franciaországban adják el a helyi termelők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint augusztusban az előző havi 1070,18 milliárd lejről 1084,25 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az idei év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal, 19 812 900-ról 21 446 200-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közzétett adatai szerint.
A kormány elfogadott egy rendeletet, amely kiiktatja a védelmi iparba történő beruházásokat gátló akadályokat – jelentette be Radu Miruță.
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Tovább bővül a Nagyváradról repülővel elérhető külföldi célpontok sora – jelentette be pénteken Florin Birta, a város polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!