A húsfeldolgozó akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül
Fotó: Haáz Vince
Panaszkodnak a húsipari vállalkozók a törvényre, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. Szerintük a jogszabály visszafelé sült el.
Furcsa módon ellenkező hatást váltott ki az a két évvel ezelőtt elfogadott jogszabály, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. A 2016/150-es számú törvény megjelenése óta ugyanis jelentősen megnőtt a hústermékek behozatala, amivel párhuzamosan a helyi feldolgozók külföldön értékesítik termékeiket, vagyis az export is megugrott.
A húsfeldolgozók a kialakult helyzet miatt a jogszabályi környezetet hibáztatják, szerintük a segítő szándék ellenére hátrányba kerültek, inkább a hagyományos termékeknek kedvez a jogszabály, a hazai termék kiszorul. Öröm viszont az ürömben, hogy sikerült betörniük a külföldi piacokra, így
A termelők azt mondják, a bonyolult jogszabályi környezet akadályozza őket abban, hogy versenyképes áraik legyenek a romániai boltokban, így kénytelenek a határon túl értékesíteni, Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban, ahol nagyobb a vásárlóerő.
„A vaskos és elhibázott törvények folyamatos akadályokat gördítenek a helyi termelők elé. Mi helyi szinten tárgyalunk, míg az importőrök európai szinten, és európai hálózatokban értékesítenek. Nagyobb erőt képviselnek, és olcsóbban tudnak értékesíteni, mint a hazai termelők. A romániai termék megjelölések sem sokat segítenek. A vásárló azt választja, amit jobban kedvel, abból, amit árban megengedhet magának” – érvel Sorin Minea, a húsfeldolgozókat is képviselő Romalimenta szövetség elnöke. Mint rámutatott,
Szerinte ugyanakkor negatív hatása volt annak is, hogy a kereskedőket a hazai termékeket népszerűsítő rendezvények szervezésére kötelezi a törvény, valamint hogy a helyi terméket külön standokon kell elhelyezniük. Ezt velük fizettetik meg, és az intézkedés nyomán párhuzamos piacok alakulnak ki.
A marosvásárhelyi Petry húsfeldolgozó és -forgalmazó vállalat már régóta lemondott arról, hogy termékeit a hipermarketekben értékesítse – a Petry Zalán Endre által vezetett cég inkább saját üzlethálózat fejlesztésébe kezdett.
– meséli a cégvezető.
Petry elmondta, hogy ha a húsfeldolgozó akar, akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül, az ízfokozóknak köszönhetően pedig akár finomnak is tűnhet. Olyannyira, hogy a fogyasztó képtelen megállapítani, hogy húsból vagy húspótlóból készült. Mindössze egy gond van vele: egészségtelen. Ehhez a csaknem 140 éves múltra visszatekintő cég már nem volt hajlandó a nevét adni.
Vásárhely legismertebb húsosa arra is felhívta a figyelmet, hogy egy bizonyos multinacionális hipermarketben már 3 lejért is lehet párizsit vásárolni, miközben a sertés ára élő súlyban 5 lej körül mozog. A rendkívül alacsony árak mellett a multik polcdíjat követelnek, a termelővel fizettetik ki a polcokat berendező személyzetet, ráadásul időnként 10 vagy akár 20 százalékos árleszállításra kötelezik a beszállítót.
Lendületben az import és az export is
Románia az idei első fél évben 11,9 millió kilogramm húskészítményt és konzervet hozott be összesen 34 millió euró értékben, 38,9 százalékkal meghaladva a 2016-os importot – idézte nemrég az Economica.net gazdasági hírportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait. A legtöbb húskészítmény Németországból, Lengyelországból és Magyarországból érkezett. Ezzel párhuzamosan a kivitel 14,1 millió kilogrammra rúgott, 47,8 millió euró értékben – ez mennyiségben 28,4 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest, értékben pedig 27,1 százalékost. A legtöbb terméket Németországba, Nagy-Britanniába, és Franciaországban adják el a helyi termelők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!