Fotó: Barabás Ákos
Ha a politikai válság nem húzódik el, nem lesz drámai hatása a román gazdaságra, de az elemzők szerint nem tartható a 3 százalékos deficitcél, és a gazdasági növekedés üteme is lassul. Diósi László, az OTP Románia Bank vezérigazgatója lapunknak kiemelte, mindenképpen stabil kormányzásra van szüksége az országnak.
2018. január 22., 17:252018. január 22., 17:25
2018. január 22., 23:022018. január 22., 23:02
Egyelőre nincs drámai hatása a román gazdaságra a Szociáldemokrata Párton (PSD) belül kirobbant konfliktusok okozta kormányválságnak, de mielőbb meg kell alakulnia az új kabinetnek ahhoz, hogy ne súlyosbodjon a helyzet – vallják a szakemberek. Ugyanakkor
a Román Nemzeti Bank (BNR) hétfőn 4,6656 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt, míg a bankközi devizapiacon hétfőn 4,6654 és 4,6670 lej/euró közötti árfolyamon zajlottak a tranzakciók. Mint ismeretes, az árfolyam pénteken haladta meg a 4,66 lej/eurós küszöböt. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a politikai bizonytalanság mellett az is értékvesztést okoz, hogy a kereskedelmi és fizetési mérleg hiánya egyre jobban mélyül.
A változó kamatozású hitelek törlesztőrészletének kiszámításakor használt háromhavi bankközi irányadó kamatláb (ROBOR 3M) – ami a tavalyi év utolsó hónapjaiban indult növekedésnek – például nem emelkedett tovább, sőt ismét 2 százalék alatt van, hétfőn pedig enyhén visszaesett, a pénteki 1,99 százalék után 1,98 százalékon állt. A jelzáloghitelek esetében alkalmazott ROBOR 6M eközben 2,22 százalékra csökkent a hétvégi 2,23 százalékról, miközben a kereskedelmi bankok egymás közötti hitelezésekor használt kilenchavi ROBOR 2,32 százalékon maradt.
„Románia gazdasága alapvetően stabil, a gazdasági növekedés Európában a legnagyobb mértékű, a külföldi befektetőket érdekli az ország, a vállalkozások prosperálnak, a költségvetési hiány európai szinten alacsonynak mondható, így ha a politikai válság nem húzódik el, nem lesz negatív hatással a gazdaságra” – értékelt a Krónika megkeresésére Diósi László. Az OTP Románia Bank vezérigazgatója ugyanakkor rámutatott,
A gazdasági növekedést nem a befektetések, hanem a fogyasztás generálja, ugyanakkor tavaly kiemelkedően teljesített a mezőgazdaság, és az IT-szektor szintén húzóágazatnak számít.
Diósi László
Fotó: Facebook/László Diósi
A pénzügyi szakértő a politikai válság negatív következményeként említette, hogy gyengül a lej, a romló árfolyamból származó nyomás pedig emelkedő inflációs veszélyt jelenthet az ország számára, bár azt a Román Nemzeti Bank jól kezeli, igyekszik kordában tartani. Diósi László abban bízik, hogy az előrejelzett 3 százalékos inflációnál magasabb nem várható. Úgy véli, ha a pénzpiacon kitart az optimizmus, a tőzsdén sem mutatkoznak meg a kormányválság negatív hatásai.
Leszögezte viszont, hogy mindenképpen stabil kormányzásra van szüksége az országnak, jobban oda kell figyelni az EU-s pénzek hatékony lehívására, a fejlesztésekre.
Természetesen növelni kell a béreket az állami, közigazgatási szektorban is, ám ezzel párhuzamosan rá kell erősíteni a vállalkozóbarát környezet kialakítására” – összegezte az elengedhetetlen teendőket Diósi László.
Folytatódik Románia gazdasági növekedése 2018-ban is, de mindenképp lassul az ütem, miközben az egyensúlyvesztés erőteljesebb lesz, így például a költségvetési hiányt sem sikerül a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos szint alatt tartania a szociálliberális kormánynak, mélyül a fizetési mérleghiány, és a lej is tovább gyengül az euróhoz képest – hívja a figyelmet legfrissebb előrejelzésében az Erste Group Research, amelyet a BCR közgazdászai készítettek. Mint rámutatnak,
Horia Braun Erdei, a BCR vezető közgazdásza arra számít, hogy az újonnan felálló kormány nem rukkol elő szerkezeti reformokkal az adóbehajtás és a beruházások terén, pedig csakis így tudná teljesíteni a 2018-as évi állami költségvetésben vállalt célkitűzéseket. Az egyensúlyvesztést eközben tovább fokozzák a gyakori kormányváltások.
„Mivel kevés a rendelkezésére álló helyi tőke, újfent külföldi tőkére lesz szükség a beruházásokhoz. Így, mint sok más alkalommal történelmünk során, Románia gazdaságának sorsa inkább a határokon kívüli történésektől függ majd. Ha így alakulnak a dolgok, ez lesz a legnagyobb paradoxona annak az évnek, amelyben az ország a nagy egyesülés 100. évfordulóját ünnepeli, azét az eseményét, amelyik bebetonozta a modern és független európai nemzeti státust” – fogalmazott a szakember.
A Moody's Investors Service szerint adósértékelési szempontból negatív, hogy Romániában hét hónapon belül a harmadik miniszterelnök lép hivatalba, mivel a gyakori váltások rontják a kormányzati munka hatékonyságát és hátráltatják a szerkezeti reformokat.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
szóljon hozzá!