Tovább zuhant a lej – a román deviza sínyli meg a leginkább a kormányválságot

a Román Nemzeti Bank (BNR) hétfőn 4,6656 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt, míg a bankközi devizapiacon hétfőn 4,6654 és 4,6670 lej/euró közötti árfolyamon zajlottak a tranzakciók. Mint ismeretes, az árfolyam pénteken haladta meg a 4,66 lej/eurós küszöböt. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a politikai bizonytalanság mellett az is értékvesztést okoz, hogy a kereskedelmi és fizetési mérleg hiánya egyre jobban mélyül.

A változó kamatozású hitelek törlesztőrészletének kiszámításakor használt háromhavi bankközi irányadó kamatláb (ROBOR 3M) – ami a tavalyi év utolsó hónapjaiban indult növekedésnek – például nem emelkedett tovább, sőt ismét 2 százalék alatt van, hétfőn pedig enyhén visszaesett, a pénteki 1,99 százalék után 1,98 százalékon állt. A jelzáloghitelek esetében alkalmazott ROBOR 6M eközben 2,22 százalékra csökkent a hétvégi 2,23 százalékról, miközben a kereskedelmi bankok egymás közötti hitelezésekor használt kilenchavi ROBOR 2,32 százalékon maradt.

Diósi László: stabil kormányzásra van szükség

 „Románia gazdasága alapvetően stabil, a gazdasági növekedés Európában a legnagyobb mértékű, a külföldi befektetőket érdekli az ország, a vállalkozások prosperálnak, a költségvetési hiány európai szinten alacsonynak mondható, így ha a politikai válság nem húzódik el, nem lesz negatív hatással a gazdaságra” – értékelt a Krónika megkeresésére Diósi László. Az OTP Románia Bank vezérigazgatója ugyanakkor rámutatott,

A gazdasági növekedést nem a befektetések, hanem a fogyasztás generálja, ugyanakkor tavaly kiemelkedően teljesített a mezőgazdaság, és az IT-szektor szintén húzóágazatnak számít.

Természetesen növelni kell a béreket az állami, közigazgatási szektorban is, ám ezzel párhuzamosan rá kell erősíteni a vállalkozóbarát környezet kialakítására” – összegezte az elengedhetetlen teendőket Diósi László.

Fokozott függőség a külföldi piacoktól

Folytatódik Románia gazdasági növekedése 2018-ban is, de mindenképp lassul az ütem, miközben az egyensúlyvesztés erőteljesebb lesz, így például a költségvetési hiányt sem sikerül a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos szint alatt tartania a szociálliberális kormánynak, mélyül a fizetési mérleghiány, és a lej is tovább gyengül az euróhoz képest – hívja a figyelmet legfrissebb előrejelzésében az Erste Group Research, amelyet a BCR közgazdászai készítettek. Mint rámutatnak,

Horia Braun Erdei, a BCR vezető közgazdásza arra számít, hogy az újonnan felálló kormány nem rukkol elő szerkezeti reformokkal az adóbehajtás és a beruházások terén, pedig csakis így tudná teljesíteni a 2018-as évi állami költségvetésben vállalt célkitűzéseket. Az egyensúlyvesztést eközben tovább fokozzák a gyakori kormányváltások.

„Mivel kevés a rendelkezésére álló helyi tőke, újfent külföldi tőkére lesz szükség a beruházásokhoz. Így, mint sok más alkalommal történelmünk során, Románia gazdaságának sorsa inkább a határokon kívüli történésektől függ majd. Ha így alakulnak a dolgok, ez lesz a legnagyobb paradoxona annak az évnek, amelyben az ország a nagy egyesülés 100. évfordulóját ünnepeli, azét az eseményét, amelyik bebetonozta a modern és független európai nemzeti státust” – fogalmazott a szakember.

korábban írtuk

Aggasztó gazdasági helyzetképet vázolnak Romániáról a nemzetközi elemzők

A Moody's Investors Service szerint adósértékelési szempontból negatív, hogy Romániában hét hónapon belül a harmadik miniszterelnök lép hivatalba, mivel a gyakori váltások rontják a kormányzati munka hatékonyságát és hátráltatják a szerkezeti reformokat.